Language of document : ECLI:EU:F:2008:166

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)

2008. december 11.

F‑113/06. sz. ügy

Didier Bouis és társai

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Úgynevezett »második csatornás« előléptetés – A 2005. évi előléptetési időszak – Elsőbbségi pontok juttatása – Átmeneti rendelkezések – A személyzeti szabályzat 45. cikkének általános végrehajtási rendelkezései – Egyenlő bánásmód – Elfogadhatóság”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben D. Bouis és a Bizottság három másik tisztviselője lényegében azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg azokat a határozatokat, amelyek a felpereseknek 2003‑ban és 2004‑ben sem az egyes főigazgatóságok rendelkezésére álló elsőbbségi pontokat, sem az intézmény érdekében végzett munkát elismerő elsőbbségi pontokat nem juttatnak, valamint semmisítse meg azokat a határozatokat, amelyek a felpereseket sem az érdemek szerinti listára, sem a 2005. évi előléptetési időszakban az A*13 besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők listájára nem veszik fel.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – A leginkább érdemes tisztviselők listájára történő felvétel mellőzése – Előkészítő aktus – Elfogadhatatlanság

(Személyzeti szabályzat, 45., 90. és 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

3.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer – Az előmeneteli pontok bizonyos kategóriáit odaítélő határozat – Előkészítő aktus – A tisztviselőknek odaítélt pontok összegét rögzítő határozat – Keresettel megtámadható határozat

(Személyzeti szabályzat, 45., 90. és 91. cikk)

4.      Tisztviselők – Előléptetés – Az egyik rendszerből a másikba való átmenet

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)

1.      Az érdemek szerinti lista, valamint valamely tisztviselő nevének az e listára való felvételét mellőző határozat előkészítő, megelőző és szükséges aktusnak minősül az előléptetésekről szóló végleges határozathoz képest. Ebből következően valamely tisztviselő nevének az érdemek szerinti listára való felvételét mellőző határozat nem képezheti önálló megsemmisítés iránti kereset tárgyát, annak jogszerűsége azonban kinevezésre jogosult hatóságnak az előléptetésekről rendelkező végleges határozatával szemben benyújtott keresetben mindig vitatható.

(lásd a 32. és 33. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑134/02. sz., Tejada Fernández kontra Bizottság ügyben 2003. április 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑125. o. és II‑609. o.) 18. pontja, valamint T‑311/04. sz., Buendía Sierra kontra Bizottság ügyben 2006. október 19‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑4137. o.) 96–98. pontja.

2.      A tisztviselő nem jogosult arra, hogy a törvény vagy az intézmények érdekében lépjen fel, és megsemmisítés iránti keresete alátámasztására kizárólag olyan kifogásokra hivatkozhat, amelyek őt személyében érintik. Ebből következően nyilvánvalóan elfogadhatatlan a tisztviselő által előterjesztett azon kereset, amely az előléptetési időszak során magasabb besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők listájának megsemmisítésére irányul annyiban, amennyiben ez a lista nem tartalmazza a felperes nevét, ha nem jelöli meg, hogy miben áll a kereset benyújtásához fűződő személyes érdeke. Ez a helyzet áll fenn akkor, ha a tisztviselő a neki a szóban forgó előléptetési időszakban odaítélt előmeneteli pontok számára való hivatkozásra szorítkozik, anélkül azonban, hogy írásbeli beadványaiban olyan konkrét tényeket adna elő, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az adott előléptetési időszakban előléptethető volt, és hogy a kért megsemmisítés megnyitná annak lehetőségét, hogy személyes helyzetére, és különösen a neki összesen és a különböző pontkategóriában juttatott előmeneteli pontokra, valamint az érintett előléptetési időszakban az érintett besorolási fokozatra alkalmazandó küszöbre tekintettel előléptessék.

(lásd a 34–39. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 85/82. sz., Schloh kontra Tanács ügyben 1983. június 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1983., 2105. o.) 14. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑134/96. sz., Smets kontra Bizottság ügyben 1997. december 10‑én hozott végzésének (EBHT 1997., II‑2333. o.) 47. pontja, valamint T‑434/04. sz., Milbert és társai kontra Bizottság ügyben 2006. november 22‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑273. o. és II‑A‑2‑1423. o.) 31–33. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑34/05. sz., Lebedef és társai kontra Bizottság ügyben 2006. június 14‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑33. o. és II‑A‑1‑105. o.) 21. pontja.

3.      A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer keretében az előmeneteli pontok bizonyos kategóriáit odaítélő egyedi határozatok, amelyeket azelőtt fogadnak el, hogy a kinevezésre jogosult hatóság véglegesen meghatározta volna az egyes tisztviselőknek jutatott pontok összegét, előkészítő, megelőző és szükséges aktusoknak minősülnek a pontok összegét megállapító végleges határozathoz képest. Ilyen határozatnak minősül tehát többek között az egyes főigazgatóságok rendelkezésére álló elsőbbségi pontoknak a főigazgatók által valamely bizottsági belső szabályozás alapján történő juttatása, illetve az intézmény érdekében végzett munkát elismerő elsőbbségi pontoknak az előléptetési bizottság javaslatára a kinevezésre jogosult hatóság által az említett szabályozás alapján történő juttatása. E határozatok nem végleges jelleggel rögzítik a kinevezésre jogosult hatóságnak az érintett tisztviselőre vonatkozó álláspontját.

Következésképpen a kinevezésre jogosult hatóságnak az egyes tisztviselők pontjainak összegét megállapító végleges határozata, amely hozzáférhető az egyéni előléptetési dossziéban, egyedi és az előmeneteli pontok külön kategóriáit odaítélő végleges határozatok összességét jelenti, amelyek ekként találhatók meg magában az egyéni előléptetési dossziéban. Bár ez utóbbi határozatokat is a pontok összegét megállapító határozatot előkészítő és megelőző határozatoknak kell tekinteni, amelyek nem indíthatják el a panaszbenyújtási határidő folyását, azonban a szóban forgó pontkategóriákat illetően az érintett tisztviselő helyzetét véglegesen megállapító határozatoknak minősülnek.

Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a tisztviselő azzal, hogy az előléptetési eljárás befejező szakaszában a sem a főigazgatóságok rendelkezésére álló elsőbbségi pontokat, sem az intézmény érdekében végzett munkát elismerő elsőbbségi pontokat számára a szóban forgó előléptetési időszakot megelőző két évre vonatkozóan oda nem ítélő egyedi határozatok megsemmisítését kéri, szükségszerűen vitatni kívánja a neki juttatott pontok összegét, és a keresete elfogadhatatlanként nem utasítható el pusztán azon tény miatt, hogy az formálisan nem a pontok összegét megállapító határozat ellen irányul.

(lásd a 64–68. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Buendía Sierra kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 96. és 97. pontja.

4.      A tisztviselők előmenetelét illetően az egyik igazgatási rendszerről a másikra történő átmenet esetében természetszerűleg jelentkező kényszerűségek arra indíthatják az adminisztrációt, hogy időlegesen és bizonyos határokon belül eltérjen a kérdéses helyzetekre szokásosan alkalmazott állandó szabályok és elvek szigorú alkalmazásától. Az ilyen eltéréseket azonban az átmenethez kötődő, kényszerítő szükségnek kell igazolnia, és azok időtartamuk vagy hatályuk tekintetében nem terjedhetnek túl azon, ami az egyik rendszerről a másikra történő rendezett áttéréshez elengedhetetlenül szükséges.

Az érdemek mennyiségi meghatározásán alapuló új előléptetési rendszer hatálya alá tartozó első előléptetési időszak keretében, amelyet bizottsági belső szabályozás vezetett be a régi rendszerből való átmenet biztosítására irányuló átmenti intézkedéseknek arra az esetre való előírásával, amennyiben az ezen előléptetési időszakot megelőző év vonatkozásában különböző típusú előmeneteli pontokat A 12 besorolási osztályba tartozó tisztviselőknek ítélnek oda, a Bizottság azonban az elsőbbségi pontok átmenti jelleggel történő odaítélésének korlátozásáról határoz, az ilyen korlátozás nem tekinthető olyan intézkedésnek, amely túllép azon a hatáskörön, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság rendelkezik a tisztviselők előléptetésére vonatkozó előírások átmeneti megváltoztatására. E korlátozás ugyanis mindössze a korábban elismert érdemek figyelembevételének határát állapítja meg.

Igaz ugyan, hogy elméletileg lehetséges különböző rendszert alkalmazni, az adminisztrációnak nincs ilyen irányú kötelezettsége. A tisztviselők előléptetésére vonatkozó hatályos szabályok megváltozásának ugyanis feltett célja a régi szabályok alkalmazásából eredő bizonyos hátrányok kiküszöbölése. Ezért az ilyen reformfolyamathoz, amelynek szükségességét az adminisztráció széles mozgástérrel ítélheti meg, mindenképpen hozzátartozik, hogy valamely időpontban új alapokra helyezze a tisztviselők érdemeinek értékelését.

(lásd a 79–81. és 85. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 62/75. sz., De Wind kontra Bizottság ügyben 1976. július 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1976., 1167. o.) 17. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑557/93. sz., Rasmussen kontra Bizottság ügyben 1995. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑195. o. és II‑603. o.) 20. pontja; T‑30/02. sz., Leonhardt kontra Parlament ügyben 2003. február 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑41. o. és II‑265. o.) 51., 55. és 56. pontja; T‑393/04. sz., Klaas kontra Parlament ügyben 2006. május 3‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑103. o. és II‑A‑2‑465. o.) 56. pontja, valamint fent hivatkozott Buendía Sierra kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 213. és 220. pontja.