Language of document :

C‑545/07. sz. ügy

Apis‑Hristovich EOOD

kontra

Lakorda AD

(a Sofiyski gradski sad [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„96/9/EK irányelv – Adatbázisok jogi védelme – Sui generis jog – Valamely adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása – Kimásolás – Valamely adatbázis tartalmának jelentős része – Elektronikus jogi adatbázis”

Az ítélet összefoglalása

1.        Jogszabályok közelítése – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9 irányelv

(96/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk)

2.        Jogszabályok közelítése – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9 irányelv

(96/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk)

3.        Jogszabályok közelítése – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9 irányelv

(96/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) és (7) bekezdés)

1.        Az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfogalmazásából is következik, a közösségi jogalkotó az említett 7. cikk értelmében vett „kimásolás” fogalmába nem csak a „végleges”, hanem az „ideiglenes átvitelnek” minősülő cselekményeket is bele szándékozott foglalni. A „végleges”, illetve „ideiglenes átvitel” fogalmának elhatárolása azon a kritériumon alapul, hogy a védett adatbázisból az ezen adatbázis adathordozójától eltérő, valamely más adathordozóra kimásolt elemeket ez utóbbin mennyi ideig tárolták. Az említett 7. cikk értelmében vett – elektronikus adatbázisokból történő – kimásolás megtörténte időpontjának az az időpont tekinthető, amikor az e művelettel érintett elemeket az adatbázist tartalmazó adathordozótól eltérő, másik adathordozón rögzítik. A kimásolás e fogalma független attól, hogy a szóban forgó műveletet végző személynek mi a célja, hogy az így átvitt elemek tartalmát esetleg módosítják‑e, illetőleg hogy az érintett adatbázisok szerkezeti felépítését illetően vannak‑e esetleg eltérések.

Az a körülmény, hogy valamely előállító védett adatbázisának tartalmát illetően megfigyelhető tárgyi és technikai jellegzetességek szintén megfigyelhetőek valamely másik előállító adatbázisa tartalmánál, arra utaló jelként fogható fel, hogy a 96/9 irányelv 7. cikke értelmében vett kimásolás történt, kivéve, ha ezen egybeesés az érintett adatbázisok között végbement átviteltől eltérő tényezőkkel magyarázható. Az a tény, hogy az adatbázis előállítója által a nyilvánosság számára nem hozzáférhető forrásokból megszerzett elemek szintén szerepelnek a másik előállító adatbázisában, önmagában nem elegendő annak bizonyítására, hogy ilyen kimásolás történt, de erre utaló jel lehet.

A két elektronikus adatbázis kezeléséhez alkalmazott számítástechnikai programok jellege nem képezi részét az annak értékelésére szolgáló elemeknek, hogy a 96/9 irányelv 7. cikke értelmében kimásolás történt‑e.

(vö. 42., 55. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        Az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az alkotóelemek valamely, különálló alcsoportokból álló átfogó halmaza esetén az ezen alcsoportok valamelyikéből állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosított elemek terjedelmét az említett cikk értelmében vett adatbázis tartalmának mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolása és/vagy újrahasznosítása megtörténtének megítélésénél ezen alcsoport teljes tartalmának terjedelmével kell összevetni, amennyiben ez utóbbi önmagában olyan adatbázist képez, amely megfelel az ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti sui generis jog által biztosított védelemhez szükséges feltételeknek. Ellenkező esetben, amennyiben az említett halmaz védett adatbázist képez, az e halmaz különböző alcsoportjaiból állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosított elemek terjedelmét e halmaz teljes tartalmának terjedelmével kell összevetni.

Az a körülmény, hogy a sui generis jog által védett valamely adatbázisból állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosított elemeket az adatbázis előállítója a nyilvánosság számára nem hozzáférhető forrásokból szerezte meg – attól függően, hogy a szóban forgó elemek e forrásokból történő begyűjtéséhez az előállító által biztosított emberi, technikai és/vagy anyagi eszközök mennyire voltak jelentősek –, hatással lehet az érintett adatbázis tartalmának a 96/9 irányelv 7. cikke értelmében vett minőségi szempontból jelentős részének való minősítésére.

A valamely adatbázisban szereplő elemek egy részének hivatalos jellege és nyilvánosság számára való hozzáférhetősége nem menti fel a nemzeti bíróságot – az említett tartalom jelentős részét érintő kimásolás és/vagy újrahasznosítás megtörténtének megítélése szempontjából – annak megvizsgálása alól, hogy az említett adatbázisból állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosított elemek mennyiségi szempontból jelentős részét képezik‑e ezen adatbázisnak, vagy hogy adott esetben minőségi szempontból ilyen jelentős részt képeznek‑e amiatt, hogy a megszerzés, az ellenőrzés vagy az előállítás tekintetében jelentős emberi, technikai vagy anyagi ráfordítást képviselnek.

(vö. 74. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.        Mind az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv 1. cikke (2) bekezdésében az említett irányelv értelmében vett adatbázis fogalmának meghatározásához alkalmazott kifejezések általánosságából, mind az ezen irányelv 7. cikke szerinti sui generis jog által biztosított védelem céljából az következik, hogy a közösségi jogalkotó e fogalomnak tág értelmet szándékozott adni, amely többek között mentes a szóban forgó elemek egészének anyagi tartalmára utaló megfontolásoktól.

Egyébként, miként az a 96/9 irányelv 7. cikke (4) bekezdésből is következik, a sui generis jog attól függetlenül alkalmazandó, hogy az adatbázis és/vagy annak tartalma – többek között – szerzői jogi védelem alatt is állhat.

Ebből következik, hogy azon körülmény, hogy valamely jogi információs rendszerében foglalt elemek – hivatalos jellegük miatt – nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben, önmagában nem indokolja, hogy az ilyen elemekből álló halmazt megfosszuk a 96/9 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „adatbázisnak” való minősítés lehetőségétől, vagy hogy az ilyen halmaz kizárt legyen a sui generis jog által nyújtott oltalom hatálya alól.

(vö. 69–71. pont)