Language of document : ECLI:EU:F:2014:190

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2014. július 15.

F‑160/12. sz. ügy

Bernat Montagut Viladot

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Versenyvizsga – EPSO/AD/206/11 (AD 5) versenyvizsga‑kiírás – A tartaléklistára való felvétel mellőzése – A pályázatok elfogadásának feltételei – Oklevelek elismerése”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Montagut Viladot vitatja az EPSO/AD/206/11 (AD 5) versenyvizsga vizsgabizottságának azon döntését, hogy elutasította nevének az említett versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a B. Montagut Viladot részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Egyetemi oklevél mint követelmény – Az egyetemi oklevél fogalma – A tanulmányok folytatásának helye szerinti tagállam jogszabályai alapján történő értékelés

2.      Tisztviselők – Elvek – Bizalomvédelem – A versenyvizsga‑bizottságnak az alkalmazandó szabályokkal összeegyeztethetetlen ígérete – A tartaléklistára való felvétel lehetőségét illetően a jogos bizalom körébe nem tartozó helyzet

1.      A versenyvizsgákra alkalmazandó rendelet vagy irányelv, illetve a versenyvizsga‑kiírás ellentétes rendelkezése hiányában az egyetemi oklevél birtoklására vonatkozó, a nyílt versenyvizsgán való részvétel feltételeként megfogalmazott követelményt szükségszerűen olyan értelemben kell venni, amilyet annak a tagállamnak a jogi szabályozása ad neki, amelyben a pályázó a hivatkozott tanulmányokat végezte. Az egyetemi oklevélnek, amelynek birtoklása a nyílt versenyvizsgán való részvétel feltétele, a kiállítás helye szerinti tagállam jogszabályai alapján teljes polgári jogi joghatással kell rendelkeznie.

(lásd a 30. és 31. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1989. július 13‑i Jaenicke Cendoya kontra Bizottság ítélet, 108/88, EU:C:1989:325, 17. pont;

Elsőfokú Bíróság: 1999. december 9‑i Alonso Morales kontra Bizottság ítélet, T‑299/97, EU:T:1999:314, 60. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2009. november 30‑i Zangerl‑Posselt kontra Bizottság ítélet, F‑83/07, EU:F:2009:158, 51. pont.

2.      A bizalomvédelem elvére való hivatkozás jogának fennállásához három feltétel teljesülése szükséges. Először az uniós adminisztrációnak pontos, feltételhez nem kötött és egybehangzó, valamint arra felhatalmazott és megbízható forrásokból származó ígéreteket kell adnia az érdekelt számára. Másodszor ezen ígéreteknek jogos várakozást kell kelteniük abban a személyben, akinek azokat adják. A harmadik: a megadott biztosítékoknak összhangban kell állniuk az alkalmazandó szabályokkal.

Nem tekinthető úgy, hogy a pályázó szemében jogos várakozást kelt a verseny‑vizsgabizottságnak az oklevelekre és a vizsgákra vonatkozó azon feljegyzése, amely biztosítja a pályázót arról, hogy teljesíti a versenyvizsga‑kiírásban foglalt valamennyi, versenyvizsgára bocsátási feltételt, amennyiben az ilyen biztosíték nem összeegyeztethető az alkalmazandó szabályokkal, mivel az érintett oklevele nem felel meg az említett kiírás követelményeinek.

(lásd a 47. és 49. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2007. március 1‑jei Neirinck kontra Bizottság ítélet, F‑84/05, EU:F:2007:33, 79. pont.