A Tribunal d’arrondissement (Luxemburg) által 2020. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WM kontra Luxembourg Business Registers

(C-37/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal d’arrondissement

Az alapeljárás felei

Felperes: WM

Alperes: Luxembourg Business Registers

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A „kivételes körülmények” fogalmára vonatkozó 1. kérdés

1a/ A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel¹ módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv² 30. cikkének (9) bekezdését, amennyiben a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információhoz való hozzáférés korlátozását „a nemzeti jogban meghatározandó kivételes körülmények” feltételétől teszi függővé, úgy lehet-e értelmezni, hogy az feljogosítja a nemzeti jogot, hogy a „kivételes körülmények” fogalmát kizárólag úgy határozza meg, mint amely azonos az „aránytalan kockázat, a csalás, emberrablás, zsarolás, kényszerítés, zaklatás, erőszak vagy megfélemlítés kockázatával”, amely fogalmak már eleve a hozzáférés korlátozása alkalmazási feltételének minősülnek a fent hivatkozott 30. cikk (9) bekezdésének szövegén keresztül?

1b/ Az 1a. kérdésre adott nemleges válasz esetén, és abban az esetben, ha az átültető nemzeti jog kizárólag az „aránytalan kockázat, a csalás, emberrablás, zsarolás, kényszerítés, zaklatás, erőszak vagy megfélemlítés kockázata” hatástalan fogalmaira utalással határozta meg a „kivételes körülmények” fogalmát, úgy kell-e értelmezni a fent hivatkozott 30. cikk (9) bekezdését, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy elvonatkoztasson a „kivételes körülmények” fogalmától, vagy pótolnia kell-e a nemzeti jogalkotás hiányát azáltal, hogy bírói jogértelmezés révén meghatározza a „kivételes körülmények” fogalmának hatályát? Ez utóbbi esetben, mivel a fent hivatkozott 30. cikk (9) bekezdésének szövege alapján olyan feltételről van szó, amelynek tartalmát a nemzeti jog határozza meg, iránymutatást adhat-e az Európai Unió Bírósága a nemzeti bíróság számára ebben a feladatban? Ez utóbbi kérdésre adott igenlő válasz esetén mely irányvonalakat kell a nemzeti bíróságnak követnie a „kivételes körülmények” fogalma tartalmának meghatározása során?

A „kockázat” fogalmára vonatkozó 2. kérdés

2a/ A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének (9) bekezdése, amennyiben a tényleges tulajdonosra vonatkozó információhoz való hozzáférés korlátozását „a nemzeti jogban meghatározandó kivételes körülmények” feltételétől teszi függővé, úgy kell-e értelmezni, hogy az nyolc esetre utal, amelyből az első az aránytalanság feltételének megfelelő általános kockázatra, és az ezt követő hét eset az aránytalanság feltétele alá nem tartozó konkrét kockázatokra vonatkozik, vagy mint amely hét eset összességére utal, amelyből minden egyes eset az aránytalanság feltételének alávetett konkrét kockázatnak felel meg?

2b/ A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének (9) bekezdése, amennyiben a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információhoz való hozzáférés korlátozását „valamely kockázattól” teszi függővé, úgy kell-e értelmezni, hogy az csak azokra a kapcsolatokra korlátozza e kockázat fennállásának és terjedelmének értékelését, amelyeket a tényleges tulajdonos azon jogi személlyel tart fenn, amelynek tekintetében konkrétan a tényleges tulajdonosi jogállására vonatkozó információhoz való hozzáférés korlátozását kéri, vagy azon kapcsolatok is figyelembe veendők, amelyeket a szóban forgó tényleges tulajdonos más jogi személyekkel tart fenn? Ha a többi jogi személlyel fenntartott kapcsolatot is figyelembe kell venni, kizárólag a tényleges tulajdonosi jogállást kell figyelembe venni a többi jogi személy irányában, vagy bármely kapcsolatot figyelembe kell venni a többi jogi személy irányában? Amennyiben a más jogi személyekkel fenntartott bármely kapcsolatot kell figyelembe venni, e kapcsolat jellege hatással van-e a kockázat fennállásának és terjedelmének értékelésére?

2c/ A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének (9) bekezdése, amennyiben a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információhoz való hozzáférés korlátozását „valamely kockázattól” teszi függővé, úgy kell-e értelmezni, hogy kizárja a hozzáférés korlátozásából eredő védelmet, amennyiben ezen információk, illetve a tényleges tulajdonos által a „kockázat” fennállásának és terjedelmének igazolása céljából előterjesztett egyéb tények harmadik személyek számára könnyen hozzáférhetők más forrásból?

Az „aránytalan” kockázat fogalmára vonatkozó 3. kérdés

3/ Milyen egymással ellentétes érdekeket kell figyelembe venni a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikke (9) bekezdésének alkalmazása keretében, amennyiben az a tényleges tulajdonosra vonatkozó információhoz való hozzáférés korlátozását „aránytalan” kockázattól teszi függővé?

____________

¹ HL 2018. L 156., 43. o.

² A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 141., 73. o.).