AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (második tanács)
2012. december 13.
F‑63/09. sz. ügy
Paola Donati
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Lelki zaklatás miatti panasz – Igazgatási vizsgálat – A vizsgálat irataiba való betekintés – Az iratoknak a bepanaszolt személyek részére való továbbítása – A bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettség – A védelemhez való jog tiszteletben tartása”
Tárgy: Az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2 cikke alapján benyújtott kereset, amelyben P. Donati lényegében egyrészt az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatósága azon határozatának megsemmisítését kéri, amely megtagadta a felperes lelki zaklatás miatt benyújtott panasza miatti intézkedés meghozatalát, másrészről pedig azt kéri, hogy kötelezzék az EKB‑t kártérítés fizetésére.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Központi Bank részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – A megfelelő ügyintézés elve – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)
2. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – Állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó, az állításokat elutasító belső vizsgálati jelentés – Az Igazgatóságnak a vizsgálatot a panasz intézkedés nélkül irattárba helyezésével lezáró határozata – Következmény – A fegyelmi eljárás megindításának hiánya
(Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 8.3.2 cikk; Európai Központi Bank, 1/2006. sz. körlevél)
3. Európai Központi Bank – Az igazgatóság hatáskörei – Határozatok hallgatólagos elfogadása – Megengedhetőség
(A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 11. cikk, (5) bekezdés)
4. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Belső igazgatási vizsgálatok – Az észrevételek előterjesztésére nyitva álló határidő – Hiány – Ésszerű határidő betartása – Értékelési szempontok
(Európai Központi Bank, 1/2006. sz. körlevél)
5. Tisztviselők keresete – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Előkészítő aktus – Belső igazgatási vizsgálat végén készített jelentés – Kizártság
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés; az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 8.3.2 cikk)
6. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Elvek – Védelemhez való jog – Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog – Terjedelem – Annak megengedésére vonatkozó kötelezettség, hogy a panaszos a belső vizsgálat keretében segítséget vegyen igénybe – Hiány
7. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Jogok és kötelezettségek – Állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó belső vizsgálat – A panaszosnak a vizsgálat irataiba való betekintéshez való joga – Korlátok – Az adminisztráció bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettsége
(Európai Központi Bank, 1/2006. sz. körlevél)
8. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Belső igazgatási vizsgálatok – A vizsgálattal megbízott testületnek a panaszos által felajánlott összes tanú kihallgatására vonatkozó kötelezettsége – Hiány
(Európai Központi Bank, 1/2006. sz. körlevél)
9. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Belső igazgatási vizsgálatok – A vizsgálattal megbízott testület tagjainak kinevezése – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Terjedelem – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Európai Központi Bank, 1/2006. sz. körlevél)
10. Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom – Időbeli hatály
(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk, (3) bekezdés)
1. A személyzeti szabályzat 24. cikkében rögzített, az adminisztrációnak az alkalmazottaival szemben fennálló gondoskodási kötelezettsége az azon kölcsönös jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt tükrözi, amelyeket a személyzeti szabályzat hozott létre a hatóság és a közszolgálat alkalmazottai közötti viszonyokban. E kötelezettség, akárcsak a megfelelő ügyintézés elve, magában foglalja többek között, hogy a tisztviselő vagy alkalmazott helyzetére vonatkozó határozatai meghozatala során a hatáskörrel rendelkező hatóság minden olyan tényt figyelembe vegyen, amely a határozatát meghatározhatja, és ennek során ne csupán a szolgálati érdeket vegye figyelembe, hanem az érintett tisztviselő vagy alkalmazott érdekeit is. E gondoskodási kötelezettség, akárcsak a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartása, az Európai Központi Bankot is terheli a személyi állománya tekintetében.
(lásd a 94. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑35/07. sz., Klug kontra EMEA ügyben 2008. november 27‑én hozott ítéletének 67. pontja; az F‑85/10. sz., AI kontra Bíróság ügyben 2012. július 11‑én hozott ítéletének 166. pontja.
2. Az Európai Központi Bank által elfogadott, a belső igazgatási vizsgálatokról szóló 1/2006. sz. igazgatási körlevélnek a Bank személyzeti szabályzatának 8.3.2 cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkéből és 6. cikkének (14) bekezdéséből kitűnik, hogy amikor az állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó belső igazgatási vizsgálatról készített jelentés megállapítja, hogy a panaszos arra vonatkozó állításai, hogy a Bank személyzeti állományának valamely tagja állítólag megszegte szakmai kötelezettségeit, nem megalapozottak, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ezt követően le kell zárnia a belső igazgatási vizsgálatot, és a benyújtott panaszt intézkedés nélkül irattárba kell helyeznie.
Következésképpen az Igazgatóság, amikor hivatalos határozatot hoz, amelyben tudomásul veszi a végső vizsgálati jelentést, és úgy határoz, hogy az illetékes szolgálatokat arra kéri, hogy tájékoztassák az érintett személyeket a vizsgálat eredményéről, jóváhagyja mind a végső vizsgálati jelentés tartalmát, mind pedig az annak tartalmával járó következményeket, azaz az igazgatási vizsgálat lezárását és a panasz intézkedés nélkül irattárba való helyezését. Az ilyen határozat szükségképpen azzal jár, hogy az Igazgatóság nem fogadott el fegyelmi eljárás megindítását elrendelő határozatot. Ennélfogva a panaszos nem róhatja az Igazgatóság terhére, hogy hallgatólagosan fogadta el a fegyelmi eljárás megindítását megtagadó határozatot, mivel az ilyen eljárás megindításának hiánya automatikus következménye minden olyan határozatnak, amely az igazgatási vizsgálat végén a panaszt intézkedés nélkül irattárba helyezi.
Mindenesetre, amennyiben a végső vizsgálati jelentés megállapítja, hogy a panaszos állításai nem megalapozottak, az említett jelentés Igazgatóság általi jóváhagyása összeegyeztethetetlen lenne az igazgatási vizsgálat alá volt személlyel szembeni fegyelmi eljárás megindításával. Ugyanis, míg a személyzeti szabályzat 8.3.2 cikke úgy rendelkezik, hogy az Igazgatóság úgy határozhat, hogy az igazgatási vizsgálat alá vont személlyel szemben semmilyen fegyelmi intézkedést nem alkalmaz, tehát nem indít vele szemben fegyelmi eljárást még szakmai kötelezettségszegés esetén sem, ezzel szemben, amikor a végső vizsgálati jelentés szerint e személy terhére semmilyen tény nem állapítható meg, az Igazgatóság nem tehet más, mint hogy erről e személyt tájékoztatja, és az ügyet intézkedés nélkül irattárba helyezi.
(lásd a 105., 106., 111. és 112. pontot)
3. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 11. cikkének (5) bekezdése nem rendelkezik különös eljárásról az Igazgatóság határozatainak elfogadásához, hanem csupán azt határozza meg, hogy az Igazgatóság egyes tagjai mennyi szavazattal rendelkeznek, és hogy mekkora szavazattöbbség szükséges a határozatok elfogadásához. E rendelkezés alapján tehát nem állapítható meg az, hogy az Igazgatóság nem hozhat hallgatólagos határozatot.
(lásd a 113. pontot)
4. Azon kérdést illetően, hogy az Európai Központi Bank alkalmazottja milyen határidőn belül tehet észrevételeket az őt ért állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó vizsgálat jelentéstervezetével kapcsolatban, mivel a Bank által elfogadott, a belső igazgatási vizsgálatokról szóló 1/2006. sz. körlevél semmilyen határidőt nem állapít meg, az ésszerű határidő elvét kell alkalmazni.
E tekintetben az igazgatási eljárás időtartamának ésszerű jellegét minden ügy egyedi körülményei, különösen az ügy összefüggései, a lefolytatott eljárás különböző szakaszai, az ügy összetettsége, valamint a különböző érintett felek számára való jelentősége alapján kell értékelni. Az észrevételek megtételére vonatkozó említett határidő ésszerű jellege azonban nem állapítható meg harmadik személy szakmai rendelkezésre állása alapján.
(lásd a 129. és 131. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑213/95. és T‑18/96. sz., SCK és FNK kontra Bizottság egyesített ügyekben 1997. október 22‑én hozott ítéletének 57. pontja; a T‑137/01. sz., Stadtsportverband Neuss kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 17‑én hozott ítéletének 125. pontja.
5. A tisztviselőnek sérelmet okozó aktusnak az minősül, amelynek kötelező joghatásai a felperes érdekeit közvetlenül és azonnal érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét. Így tisztviselő keresete esetén valamely határozat előkészítő aktusai nem okoznak sérelmet a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében.
Erről van szó az Európai Központi Bank belső igazgatási vizsgálata végén készített jelentés esetén, amely a Bank valamely alkalmazottja által elkövetett szakmai kötelezettségszegés tényeire és körülményeire hivatkozik, és amely legfeljebb csak a fegyelmi vizsgálat megindításáról vagy annak mellőzéséről szóló végleges határozat előkészítő aktusának minősül.
(lásd a 137. és 138. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑71/08. sz., N kontra Parlament ügyben 2009. november 10‑én hozott ítéletének 28. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az F‑6/10. sz., Munch kontra OHIM ügyben 2011. szeptember 15‑én hozott ítéletének 32. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
6. Mivel az Európai Központi Bank belső igazgatási vizsgálata során folytatott vizsgálati eljárás nem bírósági, hanem igazgatási jellegű – e vizsgálat egyetlen célja ugyanis a tények vizsgálata –, a Banknak az e vizsgálat keretében a panaszos helyzetében lévő alkalmazottja nem hivatkozhat érvényesen arra, hogy a védelemhez való jogának keretében jogosult arra, hogy a vizsgálati eljárás során igénybe vegye tanácsadója segítségét. Azon tény, hogy az érintett a vizsgálat során nem tudta a tanácsadójának segítségét igénybe venni, nem eredményezi tehát a vizsgálat szabálytalanságát, következésképpen a Bank Igazgatósága által hozott, a vizsgálat lezárására vonatkozó határozat szabálytalanságát sem.
(lásd a 137. és 139. pontot)
7. A lelki zaklatás miatti panaszt követően lefolytatott igazgatási vizsgálati eljárás során az adminisztráció köteles egyensúlyt teremteni két, egymásnak esetleg ellentmondó jog között, azaz a bepanaszolt személy védelemhez való jogának gyakorlásához való jog, és a panaszos ahhoz való joga között, hogy panaszát megfelelően kivizsgálják. A panaszos e joga az adminisztrációt terhelő bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségben jelenik meg, amelynek értelmében az adminisztráció köteles tartózkodni minden olyan lépéstől, amely veszélyeztetheti az igazgatási vizsgálat eredményét.
E tekintetben az Európai Központi Bank által elfogadott, a belső igazgatási vizsgálatokról szóló 1/2006. sz. igazgatási körlevél 7. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy az igazgatási vizsgálat alá vont személyek a panaszos által panaszának alátámasztására benyújtott dokumentumokba való korlátozott betekintési joggal rendelkeznek, mivel e betekintési jog a lényeges tényeket felfedő dokumentumokra korlátozódik. Az igazgatási vizsgálat alá vont személyek betekintési jogát korlátozva e rendelkezés e személyek védelemhez való jogának biztosítását célozza, biztosítva egyúttal azt, hogy az adminisztráció betartsa a bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségét.
(lásd a 171. és 174. pontot)
8. Az Európai Központi Bank belső igazgatási vizsgálatának lefolytatásával megbízott testület egyáltalán nem köteles arra, hogy a panaszos által a vizsgálat keretében felajánlott összes tanút kihallgassa.
(lásd a 187. pontot)
9. Az Európai Központi Bank belső igazgatási vizsgálati eljárása keretében a vizsgálatért felelős személy és a testület széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak megítélése során, hogy szükséges‑e a Bankon kívüli személyeket igénybe venni, hogy azokat a testület tagjainak kinevezze, illetve azoktól véleményt kérjen. Az uniós bíróság felülvizsgálata arra a kérdésre korlátozódik, hogy a vizsgálatért felelős személy és a testület ésszerű keretek között járt‑e el, és mérlegelési jogkörével nem élt‑e nyilvánvalóan hibásan.
(lásd a 194. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑23/05. sz., Giraudy kontra Bizottság ügyben 2007. május 2‑án hozott ítéletének 136. pontja.
10. A lelki zaklatásnak a személyzeti szabályzat 12a. cikkének (3) bekezdésében szereplő fogalmának értelmezése a rendelkezés 2004. május 1‑jei hatálybalépését követően tanúsított magatartásokra alkalmazandó.
(lásd a 212. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑52/05. sz., Q kontra Bizottság ügyben 2008. december 9‑én hozott ítéletének 132., 133. és 135. pontja.