A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE
(második tanács)
2008. április 21.
F‑78/07. sz. ügy
Stanislava Boudova és társai
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Kinevezés – Besorolási fokozatba való besorolás – Tisztviselővé kinevezett ideiglenes alkalmazott – Az új személyzeti szabályzat hatályba lépése előtt közzétett versenyvizsga – Sérelmet okozó aktus – A kereset elfogadhatósága”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. Boudova és a Bizottság hét másik tisztviselője – a többek között az átsorolásukra irányuló – kérelmüket elutasító határozat megsemmisítését kérik.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, elutasítja. Mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.
Összefoglaló
1. Eljárás – A keresetek elfogadhatósága – A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos szabályok alapján történő értékelés
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Átsorolási kérelemre tekintettel történő meghatározás
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Határidők – Eljárásgátló jelleg – Jogvesztés – Újbóli megnyitás – Feltétel – Új tény
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
1. Jóllehet a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében megfogalmazott szabály – amely szerint a Törvényszék a nyilvánvalóan elutasítandónak tűnő keresetet végzéssel elutasíthatja – olyan eljárási szabály, amelyet a hatálybalépésének időpontjától alkalmazni kell a Törvényszék előtt folyamatban lévő valamennyi jogvitára; ez nem vonatkozik azokra a szabályokra, amelyek alapján a Törvényszék, e cikket alkalmazva, valamely keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak tekinthet, és amelyek kizárólag a kereset előterjesztésének időpontjában már hatályban lévő szabályok lehetnek.
(lásd a 17. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑60/07. sz., Martin Bermejo kontra Bizottság ügyben 2007. december 11‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 25. pontja.
2. Csak azok az intézkedések minősülnek sérelmet okozó aktusoknak, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amely joghatások a felperes érdekeit érintik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét, és amelyek az intézmény álláspontját véglegesen rögzítik. Átsorolási kérelem esetén a próbaidős tisztviselővé kinevező határozat minősül sérelmet okozó aktusnak. Ugyanis ez a határozat állapítja meg a tisztviselő által ellátandó feladatokat, és rögzíti az azoknak megfelelő végleges besorolást.
(lásd a 31. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 191/84. sz., Barcella és társai kontra Bizottság ügyben 1986. május 7‑én hozott ítéletének (EBHT 1986., 1541. o.) 11. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑18/89. és T‑24/89. sz., Tagaras kontra Bíróság egyesített ügyekben 1991. február 7‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., II‑53. o.) 38. pontja; T‑43/04. sz., Fardoom és Reinard kontra Bizottság ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑329. o. és II‑1465. o.) 26. pontja; T‑44/04. sz., Kimman kontra Bizottság ügyben 2006. március 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑71. o. és II‑A‑2‑299. o.) 40. pontja.
3. A panasz és a kereset benyújtására nyitva álló, a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt határidők eljárásgátló jellegűek, és a felek vagy a bíróság által nem módosíthatók, mivel meghatározásukra a jogviszonyok egyértelműsége és biztonsága végett került sor. Az e határidők alóli esetleges kivételeket vagy az azoktól való esetleges eltéréseket megszorítóan kell értelmezni.
A határidőben meg nem támadott korábbi határozat felülvizsgálatára irányuló kérelem benyújtását igazolni lehet ugyan valamely új és lényeges tény felmerülésével, a valamely közösségi intézmény által a személyek meghatározott csoportja érdekében elfogadott intézkedések a személyzeti szabályzatból eredő bármilyen jogi kötelezettség hiányában olyan intézkedéseket képeznek, amelyekre nem lehet hivatkozni egy másik intézmény vonatkozásában az egyenlő bánásmód megsértésére alapított jogalap alátámasztása érdekében.
(lásd a 32., 35. és 37. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 127/84. sz., Esly kontra Bizottság ügyben 1985. május 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1985., 1437. o.) 10. pontja; C‑193/87. és C‑194/87. sz., Maurissen és Union syndicale kontra Számvevőszék egyesített ügyekben 1990. január 18‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., I‑95. o.) 26. és 27. pontja; C‑246/95. sz. Coen‑ügyben 1997. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1997., I‑403. o.) 21. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑131/95. sz., Progoulis kontra Bizottság ügyben 1995. december 15‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑297. o. és II‑907. o.) 36. pontja; T‑113/95. sz., Mancini kontra Bizottság ügyben 1996. április 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑185. o. és II‑543. o.) 20. pontja; T‑219/02. és T‑337/02. sz., Lutz Herrera kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. október 28‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑319. o. és II‑1407. o.) 110. pontja; T‑368/03. sz., De Bustamante Tello kontra Tanács ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑321. o. és II‑1439. o.) 70. pontja; T‑156/05. sz., Lantzoni kontra Bíróság ügyben 2006. szeptember 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑189. o. és II‑A‑2‑969. o.) 104. pontja.