A Törvényszék (kilencedik tanács) T-778/17. sz., Autostrada Wielkopolska S.A. kontra Bizottság ügyben 2019. október 24-én hozott ítélete ellen az Autostrada Wielkopolska S.A. által 2019. december 20-án benyújtott fellebbezés
(C-933/19. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Autostrada Wielkopolska S.A. (képviselők: O. Geiss Rechtsanwalt, T. Siakka dikigoros)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Lengyel Köztársaság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
semmisítse meg a Lengyelország által az Autostrada Wielkopolska S.A. javára nyújtott SA.35356 (2013/C) (korábbi 2013/NN, korábbi 2012/N) számú állami támogatásról szóló, 2017. augusztus 25-i (EU) 2018/556 bizottsági határozatot, illetve másodlagosan az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé; és mindenesetre
kötelezze a Bizottságot a fellebbező részéről a fellebbezési eljárással és a Törvényszék előtt a T-778/17. sz. ügyben lefolytatott eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező a következő négy jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a fellebbező keresetének első jogalapját, mivel – miután helyesen megállapította, hogy a Bizottságnak lehetőséget kellett volna adnia a fellebbezőnek arra, hogy a közigazgatási eljárásban újból észrevételeket tegyen (amely megállapítást a jelen fellebbezés nem vitatja) – helytelen jogi kritériumot alkalmazott (megkövetelve a határozatra gyakorolt potenciális hatás bizonyítását), és elferdítette a vitatott határozat tartalmát, továbbá nem indokolta meg megfelelően azt a megállapítást, hogy a (hibás) kritérium nem teljesült.
Második jogalap: a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot többek között akkor, amikor az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését megsértve nem vizsgálta meg a helyes jogi követelményekre tekintettel a magánbefektető kritériumának a Bizottság általi alkalmazását; amikor túllépte a felülvizsgálati jogkörét azáltal, hogy a vitatott határozatban szereplő indokolást a sajátjával helyettesítette; megfordította a bizonyítási terhet; nem adott megfelelő indokolást; elferdítette a bizonyítékokat, megsértette a bizonyítási szabályokat (saját megállapításaival és azon kötelezettségével kapcsolatban, hogy a Bizottság értékelését az alkalmazandó jogi követelmények alapján megvizsgálja), és megsértette az uniós jog elsőbbségének alapelvét. Konkrétabban a hibák ahhoz kapcsolódnak, hogy a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság nem volt köteles figyelembe venni és értékelni az infláció és az árfolyamkockázat változását; hogy a Törvényszék szerint a 2005. július 28-i törvény korlátozza a magánbefektető kritériumát; hogy megállapította, hogy a Bizottság nem volt köteles figyelembe venni és értékelni a szerződés megszűnésének és a peres eljárásnak a kockázatát, és a Törvényszék hibákat követett el a (152) preambulumbekezdésben szereplő harmadik elem értékelésekor.
Harmadik jogalap: a második jogalap második részének elutasításakor a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen alkalmazta az alkalmazandó kritériumot, a Bizottság indokolását jogellenesen a saját indokolással helyettesítette, megfordította a bizonyítási terhet, nem adott megfelelő indokolást, és megsértette a bizonyítási szabályokat.
Negyedik jogalap: az ötödik jogalap első részének elutasításakor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel elferdítette a bizonyítékok egyértelmű jelentését, és nem adott megfelelő indokolást.
____________