A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2009. március 12.
F‑104/06. sz. ügy
Joséphine Arpaillange és társai
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Besorolás – Korábbi egyéni szakértők – Oklevél – Szakmai tapasztalat – Jogellenességi kifogás”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben J. Arpaillange és a Bizottság négy másik szerződéses alkalmazottja többek között a szerződéskötésre jogosult hatóságnak az alkalmazási szerződéseikből következő besorolási határozatai megsemmisítését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Besorolás – A IV. csoportba tartozó alkalmazottak
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 79. cikk, (2) bekezdés és 86. cikk)
2. Tisztviselők – Egyenlő bánásmód – Az alkalmazottak különböző csoportjai közötti eltérő bánásmód a személyzeti szabályzatban előírt garanciák és a társadalombiztosítási előnyök tekintetében – A hátrányos megkülönböztetés hiánya
3. Tisztviselők – Kereset – Megsemmisítés iránti kérelemhez kapcsolódó kártérítési kérelem – A megsemmisítés iránti kérelemnek a kártérítési kérelem elutasítását maga után vonó elutasítása
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
1. Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 79. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy az adminisztráció széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a szerződéses alkalmazottak besorolásához megkövetelt szakmai tapasztalat idejének meghatározásában. Mivel az említett alkalmazási feltételek 86. cikke szerint a 3a. cikk szerinti, IV. csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak csak három besorolási fokozatba sorolhatók be, az egyes besorolási fokozatokhoz megkövetelt szakmai tapasztalat idejének alsó és felső határa között szükségszerűen nagy a különbség. Ennek megfelelően a 3a. cikk szerinti, IV. csoportba tartozó szerződéses alkalmazottakra vonatkozó, három besorolási fokozatból álló rendszer szükségszerűen a szakmai tapasztalatuk idejének tekintetében eltérő helyzetben lévő szerződéses alkalmazottakkal való azonos bánásmóddal jár.
(lásd a 48., 50. és 52. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑213/00. sz., CMA CGM és társai kontra Bizottság ügyben 2003. március 19‑én hozott ítéletének (EBHT 2003., II‑913. o.) 405–410. pontja.
2. Mivel a közösségi jogalkotó szabadon létrehozhat új alkalmazotti csoportokat a közösségi igazgatás jogos igényeinek megfelelően, és mivel a Közösség által a szűkebb értelemben vett tisztviselőként, vagy az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek hatálya alá tartozó alkalmazottként foglalkoztatott személyek különböző csoportjai között kétségtelenül vannak jogállásbeli különbségek, ugyanis az egyes alkalmazotti csoportok meghatározása a közösségi adminisztráció jogos igényeihez és az általa – állandóan vagy átmenetileg – ellátandó feladatok jellegéhez igazodik, nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, ha a személyzeti szabályzatban szereplő garanciák és a társadalombiztosítási előnyök szempontjából a Közösségek által alkalmazott személyek bizonyos csoportjai olyan garanciákat és előnyöket élveznek, amelyeket a más csoportba tartozó személyeknek nem nyújtanak. Közelebbről, az említett alkalmazási feltételek 3a. cikkében és 3b. cikkében szereplő alkalmazottak a személyi állomány eltérő csoportjaiba tartoznak, mivel például az utóbbiak – az előbbiekkel ellentétben – csak határozott időre szóló alkalmazási szerződést köthetnek, ami többek között eltérő besorolással és így eltérő díjazással jár.
(lásd a 60., 61., 63. és 97. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 118/82–123/82. sz., Celant és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1983. október 6‑án hozott ítéletének (EBHT 1983., 2995. o.) 22. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑121/97. sz., Ryan kontra Számvevőszék ügyben 1998. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑3885. o.) 98. és 104. pontja; T‑415/06. P. sz., De Smedt kontra Bizottság ügyben 2007. július 9‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2007., I‑B‑1‑0000. o. és II‑B‑1‑0000. o.) 54. és 55. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑59/05. sz., De Smedt kontra Bizottság ügyben 2006. október 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑109. o. és II‑A‑1‑409. o.) 71. és 76. pontja.
3. A tisztviselői keresetek esetében el kell utasítani azt a kár jóvátételére irányuló kereseti kérelmet, amely az – akár elfogadhatatlanság, akár megalapozatlanság miatt – elutasított, megsemmisítés iránti kereseti kérelemmel szorosan összefügg.
(lásd a 137. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑330/03. sz., Liakoura kontra Tanács ügyben 2004. június 10‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑191. o. és II‑859. o.) 69. pontja; T‑155/03., T‑157/03. és T‑331/03. sz., Cwik kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑411. o. és II‑1865. o.) 207. pontja.