Language of document :

Cour du travail de Liège (Belgium) által 2019. június 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ville de Verviers kontra J

(C-483/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour du travail de Liège

Az alapeljárás felei

Felperes: Ville de Verviers

Alperes: J

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az a körülmény, hogy a szociális partnerek a Nemzeti Munkaügyi Tanács korábban idézett 1342. sz. véleménye alapján úgy döntöttek, hogy élnek az említett keretmegállapodás alkalmazásának kizárására vonatkozó lehetőséggel, amelyet a 2. szakasza [2. pontjának] a) és b) alpontja biztosít, mentesíti-e a belga jogalkotót az alól, hogy az állami vagy államilag támogatott képzési, szakmai, beilleszkedési és átképzési programok keretén belül megkötött munkaszerződések tekintetében pontos, objektív és konkrét rendelkezéseket hozzon annak érdekében, hogy az e támogatott foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalókra vonatkozóan biztosítsa a keretmegállapodás célkitűzéseinek érvényesülését?

Ezen első kérdésre adott nemleges válasz esetén, azaz abban az esetben, ha a belga állam szerződéses kötelezettségei fennállnak a határozott ideig tartó munkaviszonyról [kötött keretmegállapodásról] szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv1 végrehajtása során, az említett keretmegállapodás 5. szakasza 1. pontjának a) alpontjával ellentétes-e az olyan nemzeti rendelkezés, amely a munkaszerződésekről szóló 1978. július 3 i törvény 10. cikkéhez hasonlóan az ugyanezen törvénynek a maximális időtartamra és a megújításra vonatkozó, 10a. cikkében rögzített szigorú feltételek tiszteletben tartása hiányában is engedélyezi az egymást követő, határozott idejű munkaszerződések alkalmazását, ha azt a közfoglalkoztató az említett törvény által egyebekben nem pontosított „jogszerű okokkal” igazolja?

Még mindig az első kérdésre adott nemleges válasz esetén, a korábban idézett keretmegállapodás 5. szakasza 1. pontjának a) alpontja azt a kötelezettséget rója-e a nemzeti bíróságra, amely egy közfoglalkoztató és egy olyan munkavállaló közötti jogvitában jár el, akit különféle képzési, beilleszkedési és visszailleszkedési programok keretében megvalósuló, határozott idejű munkaszerződések keretében alkalmaztak, hogy az ezen szerződések egymást követő jellegének érvényességét az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában meghatározott „objektív okok” fényében értékelje?

Hasonló esetben, az ezen közfoglalkoztató által hivatkozott „jogszerű okok” értékelhetők-e olyan „objektív okokként”, amelyek a korábban idézett 10a. cikkben rögzített feltételek tiszteletben tartásának hiányában is igazolják az egymást követő, határozott idejű szerződések alkalmazását, egyrészt annak megelőzése és leküzdése érdekében, hogy visszaéljenek az egymást követő, határozott idejű szerződések alkalmazásával olyan helyzetekben, amikor e szerződéseket a társadalmi kohézió nem átmeneti, hanem állandóan és tartósan fennálló igényeinek kielégítésére alkalmazzák a kiszolgáltatott lakosság körében, másrészt pedig a belga állam és a vallon régió által kifejlesztett, szorosan az állami támogatáshoz kötődő foglalkoztatás megvalósítására irányuló szociális politika keretében létrejött szakmai beilleszkedésre vonatkozó szerződések sajátos célkitűzéseinek figyelembevétele céljából?

____________

1     Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 199. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet 368. o.