Language of document :

A Verwaltungsgericht Wien (Ausztria) által 2019. június 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IE kontra Magistrat der Stadt Wien

(C-477/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: IE

Alperes: Magistrat der Stadt Wien

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az élőhelyvédelmi irányelv1 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhely” fogalmat, hogy az alatt az időközben elhagyott korábbi pihenőhelyeket is érteni kell?

Ha az erre a kérdésre igenlő válasz adandó:

Valamennyi időközben elhagyott korábbi pihenőhely az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelynek” minősül?

Az e kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy valamely időközben elhagyott korábbi pihenőhely az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelynek” minősül-e?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelybe” történő beavatkozás-e?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e „pihenőhelynek” az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „károsításáról” van szó?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e pihenőhelynek az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „elpusztításáról” van szó?

Úgy kell-e értelmezni az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhely” fogalmat, hogy az alatt egyfelől csak az a pontosan meghatározható terület értendő, amelyen szűk értelemben vett párzási aktus vagy a szaporodással közvetlenül összefüggő, szűken értelmezendő tevékenység (mint például az ikrarakás) zajlik, másfelől pedig a „párzási [vagy] költőhely” alatt értendő ezt meghaladóan minden olyan pontosan meghatározható terület, amely az utód fejlődése szempontjából feltétlenül szükséges, mint például a tojásrakóhelyek, illetve a lárva- vagy hernyóállapothoz szükséges növényrészek?

Az e kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Mi értendő az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhely” alatt, és miképpen kell egy „párzási [vagy] költőhelyet” más helyektől térben elhatárolni?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhelybe” történő beavatkozás-e?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e „párzási [vagy] költőhelynek” az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „károsításáról” van szó?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e „párzási [vagy] költőhelynek” az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „elpusztításáról” van szó?

____________

1 A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).