AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE (harmadik tanács)

2016. július 20.

F‑46/14. sz. ügy

Roelof‑Jan Wino Hoeve

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Nyugdíjak – A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése –A nemzeti nyugdíjrendszerben az Uniónál történő szolgálatba lépés előtt szerzett nyugdíjjogosultság – Az uniós nyugdíjrendszerbe való átvitel – Nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírása – Elfogadhatatlansági kifogás – A sérelmet okozó aktus fogalma – Az eljárási szabályzat 83. cikke”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Roelof‑Jan Wino Hoeve az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatósága 2013. november 8‑i határozatának megsemmisítését kéri, amelyben az az európai uniós nyugdíjrendszer alapján meghatározta a felperes által az Uniónál történő szolgálatba lépés előtt megszerzett nyugdíjjogosultságokat.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja. Roelof‑Jan Wino Hoeve maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az Uniónál való szolgálatba lépést megelőzően megszerzett, nyugdíjra jogosító szolgálati időnek az uniós rendszerbe való átvitel céljából történő jóváírására tett javaslat – Kizártság – A megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének átvitelét követően hozott, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismeréséről szóló határozat – Bennfoglaltság

(EUMSZ 270. cikk; személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés; VIII. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)

A nyugdíjjogosultságoknak a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezése szerinti átvitele keretében a kinevezésre jogosult hatóság által az érdekelt által a szolgálatba lépése előtt megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékének átvitelét követően hozott határozat az, amely az EUMSZ 270. cikk és a személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezésének értelmében sérelmet okozó aktusnak minősül. Ezzel szemben a nyugdíjjogosultság jóváírására vonatkozó javaslat, még ha azt az érintett el is fogadta, nem minősül olyan sérelmet okozó aktusnak, amely az EUMSZ 270. cikk és a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése alapján keresettel megtámadható.

Ugyanis a szolgálati idő jóváírása csak akkor ismerhető el, ha a tisztviselő hozzájárul az érintett nemzeti nyugdíjszervnél korábban általa megszerzett nyugdíjjogosultságot képviselő tőkeérték uniós nyugdíjrendszerbe való átviteli eljárásának folytatásához, amely hozzájáruláshoz a szolgálati idők jóváírására vonatkozó, az adminisztráció által az említett szerv által megadott ideiglenes összeg alapján tett javaslat szolgáltatja a szükséges információt.

E tekintetben az érintett intézmény a szolgálati idők jóváírására vonatkozó javaslat szakaszában egyszerűen arra vállal kötelezettséget, hogy az érintett helyzetére megfelelően alkalmazza a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdését és az általános végrehajtási rendelkezéseket. Az intézmény e kötelezettsége az intézmény kifejezett kötelezettségvállalásának hiányában is közvetlenül a személyzeti szabályzat kérdéses rendelkezéseiből fakad.

Így a szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslatként kifejezésre jutó ilyen kötelezettségből sem a kérdéses intézményt terhelő új kötelezettség, sem következésképpen az érintett jogi helyzetének változása nem következik, különösen azért nem, mivel ha az érintett hozzájárul a valamely más rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságainak az uniós nyugdíjrendszerbe való átviteléhez, a javaslattevő intézménynek – amennyiben a nemzeti nyugdíjszerv által megadott tőkeérték átvitele már megtörtént – nincs ezzel kapcsolatban olyan kötelezettsége, hogy automatikusan elismerje az érintett azon szolgálati ideit, amelyek az eredeti javaslatban szerepeltek, amelyre tekintettel az érintett megerősítette az említett tőkeérték uniós nyugdíjrendszerbe történő átvitelére vonatkozó szándékát.

(lásd a 22–26. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke: 2015. október 13‑i Bizottság kontra Verile és Gjergji ítélet, T‑104/14 P, EU:T:2015:776, 50., 52., 53. és 74. pont; Bizottság kontra Cocchi és Falcione ítélet, T‑103/13 P, EU:T:2015:777, 66. pont; Teughels kontra Bizottság ítélet, T‑131/14 P, EU:T:2015:778, 37., 46., 48., 49., 58. és 70. pont.