Language of document : ECLI:EU:F:2009:45

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2009. május 6.

F‑39/07. sz. ügy

Manuel Campos Valls

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – Kinevezés – Egységvezetői állás – A felperes pályázatának elutasítása – Az álláshirdetésben előírt feltételek – Nyilvánvaló mérlegelési hiba”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Campos Valls egyrészt a kinevezésre jogosult hatóság azon döntésének megsemmisítését kéri, amellyel M. G.‑t a Tanács „A”, Személyzeti és igazgatási főigazgatósága III., Iratok fordítása és készítése igazgatósága spanyol nyelvi egységének vezetőjévé nevezte ki, másrészt a felperesnek a vitatott állásra benyújtott pályázatát elutasító határozat megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Betöltetlen álláshely – Előléptetés vagy intézményen belüli áthelyezés útján történő betöltés – A pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 4. cikk; 7. cikk, (1) bekezdés; 29. cikk, (1) bekezdés, és 45. cikk, (1) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Álláshirdetés – Egységvezetői állás a fordítási igazgatóságon – Megkövetelt képesítés

(Személyzeti szabályzat, 29. cikk, (1) bekezdés)

1.      Annak a széles mérlegelési jogkörnek a gyakorlása, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság a kinevezések terén rendelkezik, a pályázati akták gondos és pártatlan vizsgálatát és az álláshirdetésben szereplő követelmények lelkiismeretes betartását feltételezi oly módon, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak minden olyan pályázót el kell utasítania, aki nem felel meg e követelményeknek. Az álláshirdetés ugyanis olyan jogi keretet jelent, amellyel az említett hatóság saját magát kötelezi, és amelynek előírásait gondosan be kell tartania.

Annak megállapítása érdekében, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem lépte‑e túl a jogi keretek korlátait, a közösségi bíróságnak felülvizsgálati jogkörének gyakorlásakor mindenekelőtt meg kell vizsgálnia az álláshirdetésben előírt feltételeket, majd azt, hogy az említett hatóság által az üres álláshely betöltésére kiválasztott pályázó ténylegesen teljesíti‑e ezeket a feltételeket. Végül a Közszolgálati Törvényszéknek meg kell vizsgálnia, hogy a felperes képességeit illetően az említett hatóság nem követett‑e el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor vele szemben másik pályázót részesített előnyben.

Az ilyen vizsgálatnak azonban arra kell szorítkoznia, hogy az adminisztráció – tekintettel azokra a megfontolásokra, amelyek álláspontja kialakításában vezették – ésszerű korlátok között maradt‑e, és hatáskörével nem élt‑e nyilvánvalóan hibásan. A közösségi bíróság tehát nem helyettesítheti a kinevezésre jogosult hatóság pályázókra vonatkozó értékelését a sajátjával.

(lásd a 41–43. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 341/85., 251/86., 258/86., 259/86., 262/86., 266/86., 222/87. és 232/87. sz., Van der Stijl és Cullington kontra Bizottság egyesített ügyekben 1989. február 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1989., 511. o.) 51. pontja; C‑35/92. P. sz., Parlament kontra Frederiksen ügyben 1993. március 18‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., I‑991. o.) 15. és 16. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑21/96. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben 1997. március 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑69. o. és II‑211. o.) 20. pontja; T‑159/96. sz., Wenk kontra Bizottság ügyben 1998. május 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑193. o. és II‑593. o.) 63., 64. és 72. pontja; T‑152/00. sz., E kontra Bizottság ügyben 2001. szeptember 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑179. o. és II‑813. o.) 29. pontja; T‑174/02. sz., Wieme kontra Bizottság ügyben 2003. október 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑241. o. és II‑1165. o.) 38. pontja; T‑248/02. sz., Faita kontra CES ügyben 2003. november 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑281. o. és II‑1365. o.) 71. pontja; T‑137/03. sz., Mancini kontra Bizottság ügyben 2005. február 3‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑7. o. és II‑27. o.) 85. és 92. pontja; T‑30/04. sz., Sena kontra AESA ügyben 2005. május 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑113. o. és II‑519. o.) 80. pontja; T‑370/03. sz., Wunenburger kontra Bizottság ügyben 2005. július 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑189. o. és II‑853. o.) 51. pontja; T‑45/04. sz., Tzirani kontra Bizottság ügyben 2006. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑145. o. és II‑A‑2‑681. o.) 46., 48. és 49. pontja.

2.      Valamely fordítási igazgatóság egységvezetői állására vonatkozó versenyvizsga‑kiírásban előírt, képesítéssel kapcsolatos követelményeket nem lehet a betöltetlen állással járó feladatok leírásától függetlenül értelmezni. Így amikor ezek nem közvetlenül fordítási vagy minőség‑ellenőrzési, hanem főleg a vezetéssel és szervezéssel kapcsolatos feladatok, akkor a fordítási technikák ismeretének feltételét nem lehet úgy érteni, mint amely ugyanazokat az ismereteket igényli, mint amelyek a fordítói vagy minőség‑ellenőri állás betöltéséhez szükségesek.

(lásd az 50. és 51. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott Tzirani kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 53. pontja.