AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2013. szeptember 11.
F‑126/11. sz. ügy
José António de Brito Sequeira Carvalho
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Fegyelmi eljárás – Fegyelmi intézkedés – Megrovás – A személyzeti szabályzat IX. mellékletének 25. cikke – A személyzeti szabályzat 22a. cikke”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben J. A. de Brito Sequeira Carvalho elsődlegesen a Bizottság 2011. március 24‑i, rá megrovás fegyelmi büntetést kiszabó határozatának megsemmisítését, valamint a Bizottság különböző vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére való kötelezését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. J. A. de Brito Sequeira Carvalho maga viseli saját költségeit és köteles viselni az Európai Bizottságnál felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – A vizsgálatot lefolytató személy eljárás végén meghozott, szankciót kiszabó határozatban való megnevezésének kötelezettsége – Hiány
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 3. cikk)
2. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – Gyakorlás – Korlátok – A hivatás méltósága – Fogalom – Az előzetes közigazgatási panasz keretében más tisztviselőt érintő, állítólagosan jogellenes tények jelentése – A tisztviselő kötelezettségei
(Személyzeti szabályzat, 12. és 90. cikk
3. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – A jogellenes tevékenység vagy súlyos kötelezettségszegés fennállásának feltételezésére okot adó tények nyilvánosságra hozatala – A fegyelmi eljárással szembeni védelem – Feltételek
(Személyzeti szabályzat, 22a. cikk)
4. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – Gyakorlás – Korlátok – A hivatás méltósága – Olyan cselekmények, amelyek rossz fényt vethetnek a hivatás méltóságára – Fogalom – Más tisztviselővel kapcsolatos gyanúsítások terjesztése
(Személyzeti szabályzat, 12., 22a., 22b. és 24. cikk)
5. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Fegyelmi eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Egy elektronikus levélnek a tisztviselő általi elküldéséhez kapcsolódó szankció kiszabása – Az elektronikus levél másolatának közlésére vonatkozó, az adminisztrációt terhelő kötelezettség – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 2. cikk)
6. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A hivatás méltóságának tiszteletben tartása – Terjedelem – Más tisztviselő szabálytalan magatartása – Hatás hiánya
(Személyzeti szabályzat, 12. cikk)
7. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Fegyelmi eljárás – Fegyelmi és büntetőeljárás párhuzamos lefolytatása ugyanazon tényállás alapján – A fegyelmi eljárás felfüggesztése – A tisztviselő által egyik munkatársával szemben kezdeményezett büntetőeljárásra való alkalmazás – Hiány
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 25. cikk)
8. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Fegyelmi eljárás – Valamely tisztviselő vagy alkalmazott méltóságának megsértése – Az eljárásnak a segítségnyújtás iránti megalapozott kérelemnek az áldozat általi benyújtásától függő megindítása – Hiány
(Személyzeti szabályzat, 24. cikk és IX. melléklet)
9. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 3. cikk)
1. Az adminisztrációt semmilyen rendelkezés nem kötelezi arra, hogy a szankciót kiszabó határozatban megnevezze a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 3. cikke szerinti közigazgatási vizsgálatot lefolytató személyt.
(lásd a 69. pontot)
2. A tisztviselő nem terjeszthet valamely munkatársát érintő gyanúsításokat harmadik személyek körében kérelem vagy panasz benyújtásának ürügyén. Ugyanis a tisztviselő még a kinevezésre jogosult hatóság előtti kérelem, illetve panasz benyújtásához való, a személyzeti szabályzat 90. cikkében rögzített jog gyakorlása keretében is köteles az objektivitás és a pártatlanság kötelezettségéből, valamint a beosztás méltóságának, a személyek becsületének és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásából számára kötelező visszafogottságot és önmérsékletet tanúsítani.
Nyilvánvaló, hogy ha a tisztviselő valamely aktus jogszerűségét kívánja vitatni, meg kell jelölnie az általa szükségesnek tartott jogalapokat, kifogásokat és érveket, és e tekintetben esetlegesen harmadik személyeket érintő bírálatokat is meg kell fogalmaznia, amelyeket azonban csak akkor indokolhat az, hogy az érintettnek meg kell védenie álláspontját, ha e bírálatok az említett védelemhez szükséges mértékre korlátozódnak.
(lásd a 72., 73. és 87. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑77/09. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2011. január 13‑án hozott ítéletének 70. és 73. pontja.
3. Noha a személyzeti szabályzat 22a. cikke védelmet biztosít azon tisztviselők és alkalmazottak számára, akik intézményüket tájékoztatják valamely másik tisztviselő vagy alkalmazott olyan magatartásáról, amely a tisztviselőkre vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegését képezheti, e védelem feltétele, hogy e tisztviselők vagy alkalmazottak maguk is tiszteletben tartsák a személyzeti szabályzat 22a. cikke szerinti eljárást. A 22a. cikk – különösen azon tisztviselő vagy alkalmazott szakmai tisztességének megőrzése céljából, akire vonatkozóan az információkat az intézmény tudomására hozták, míg a fegyelmi hatóság vele kapcsolatban nem határozott – tartalmazza azon személyek felsorolását, akikkel ezen információk közölhetők.
(lásd a 77. pontot)
4. A tisztviselő, aki bizonyos személyeket nyilvánosság előtt súlyos sértésekkel illet, amelyek nem csupán a személyes méltóságuk aláásására alkalmas gyanúsítások, hanem az e személyek szakmai tisztességére rossz fényt vető állítások miatt is alkalmasak a becsületük csorbítására, megsérti a személyzeti szabályzat 12. cikke szerinti azon kötelezettségét, hogy tartózkodjon minden olyan cselekménytől és magatartástól, amely sértheti beosztása méltóságát.
Következésképpen a gyanúsításokat tartalmazó elektronikus levélnek a személyzeti szabályzat 22a, 22b. és 24. cikke szerinti szervek közé nem tartozó személyek részére való megküldése önmagában megvalósítja a személyzeti szabályzat 12. cikkének megsértését, anélkül hogy annak megállapításához szükség lenne a felhozott gyanúsítások megalapozottságának vizsgálatára.
Ugyanez a helyzet a valamely más tisztviselőt érintő gyanúsításoknak a Bizottság magas szintű vezetői körében a személyzeti szabályzat 12. cikkét megsértő terjesztésével kapcsolatban, amely az együttműködési kötelezettség egyik sajátos kifejeződésének minősül, amely nemcsak azt írja elő a tisztviselőnek, hogy tartózkodjon az olyan magatartástól, amely rossz fényt vet a beosztására, és csorbítja az intézménynek és annak hatóságainak tekintélyét, hanem azt is, hogy – különösen, ha magas besorolási fokozattal rendelkezik – megfelelő és tiszteletre méltó magatartást tanúsítson.
(lásd a 85., 86. és 91. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑146/94. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1996. március 7‑én hozott ítéletének 66. és 67. pontja; T‑34/96. és T‑163/96. sz., Connolly kontra Bizottság egyesített ügyekben 1999. május 19‑én hozott ítéletének 123., 124. és 127–130. pontja; T‑259/97. sz., Teixeira Neves kontra Bíróság ügyben 2000. szeptember 12‑én hozott ítéletének 29. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑40/05. sz., Andreasen kontra Bizottság ügyben 2007. november 8‑án hozott ítéletének 234. pontja; a fent hivatkozott Nijs kontra Számvevőszék ügyben hozott ítélet 67. pontja; F‑88/09. és F‑48/10. sz., Z kontra Bíróság egyesített ügyekben 2012. december 5‑én hozott ítéletének 252. pontja, az ítélettel szemben T‑88/13. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.
5. Igaz ugyan, hogy a védelemhez való jog megköveteli minden olyan dokumentum másolatának megküldését az érintett személy számára, amelyre a kinevezésre jogosult hatóság a fegyelmi szankció meghozatala érdekében támaszkodni kíván, valamely dokumentum megismerhetővé tételének hiánya azonban csak akkor eredményezheti az érintett határozat megsemmisítését, ha az ezen személlyel szemben megfogalmazott kifogások csak e dokumentumokra való hivatkozással bizonyíthatók.
E tekintetben, mivel elektronikus levél alapján meghozott szankcióról van szó, ha a fegyelmi eljárás alá volt tisztviselő a levél írója és annak elküldésétől kevesebb mint öt év telt el, az intézmény jogosan tekintheti úgy, hogy e tisztviselő megőrizte annak másolatát, és nem szükséges számára abból újat adni.
(lásd a 97., 127. és 131. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑204/00. P. C‑205/00. P. C‑211/00. P. C‑213/00. P. C‑217/00. P. és C‑219/00. P. sz., Aalborg Portland és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. január 7‑én hozott ítéletének 68., 71. és 73–75. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑24/98 és T‑241/99. sz., E kontra Bizottság ügyben 2001. július 3‑án hozott ítéletének 92. pontja.
6. A tisztviselő a személyzeti szabályzat 12. cikke szerinti együttműködési kötelezettségét és beosztása méltóságának tiszteletben tartását nem sértheti meg annak ürügyén, hogy más tisztviselő magatartását szabálytalannak, illetve olyannak tartja, amely rossz fényt vet a beosztására.
(lásd a 108. pontot)
7. Azon – lényegében a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 25. cikke által kimondott – elv, amely szerint „a büntetőeljárás eredményét átveszi a fegyelmi eljárás”, olyan tisztviselő helyzetére vonatkozik, akivel szemben a fegyelmi eljárás tényállása alapján büntetőeljárás is indult, nem pedig az olyan tisztviselő helyzetére, aki valamely munkatársával szemben kezdeményezett büntetőeljárást.
(lásd a 113. pontot)
8. A valamely tisztviselő vagy alkalmazott méltóságának egy másik tisztviselő általi megsértésére vonatkozó fegyelmi eljárást illetően a személyzeti szabályzatnak nincs olyan rendelkezése, amely előírná, hogy az adminisztráció ilyen okból csak azzal a feltétellel indíthat fegyelmi eljárást, ha e személy segítségnyújtás iránti megalapozott kérelemmel fordult hozzá.
(lásd a 121. pontot)
9. Jóllehet a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 3. cikkéből az következik, hogy a kinevezésre jogosult hatóság vizsgálati jelentés alapján indíthat fegyelmi eljárást, ami a felhozott tények és azok körülményei valódiságának megállapítására irányuló pártatlan és kontradiktórius eljárás lefolytatását feltételezi, semmi sem tiltja, hogy az adminisztráció ilyen vizsgálatot további intézkedések nélkül, a tudomására hozott tények egyszerű megvizsgálása útján folytasson le.
Hasonlóképpen, noha a gondos ügyintézés elvéből az említett hatóság számára az a kötelezettség fakad, hogy az adott esetnek – amelynek ügyében neki kell eljárnia – valamennyi lényegi elemét gondosan és pártatlanul meg kell vizsgálnia, semmilyen rendelkezés nem írja elő, hogy a lefolytatott vizsgálatnak a terhelő és mentő körülményekre is ki kellene terjednie. Az adminisztráció ugyanis nem köteles a meggyanúsított tisztviselő helyett az ő felmentésére vagy az esetleg meghozandó szankció enyhítésére alapot szolgáltató bizonyítékokat keresni.
(lásd a 123. és 124. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság fent hivatkozott Z kontra Bíróság egyesített ügyekben hozott ítéletének 266. és 268. pontja.