Language of document :

A Törvényszék (harmadik tanács) T-743/16. RENV sz., CX kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 15-én benyújtott fellebbezés

(C-131/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők): G. Berscheid, T. S. Bohr, C. Ehrbar meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: CX

A fellebbező kérelmei

A Bíróság semmisítse meg a Törvényszék T-743/16. RENV sz., CX kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét annyiban, amennyiben az megsemmisítette a hivatalvesztés fegyelmi szankciót alkalmazó határozatot.

A Bíróság a további kereseti kérelmekről való határozathozatal érdekében az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé.

A Bíróság a költségekről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: a tisztviselők személyzeti szabályzata IX. melléklete 4. és 22. cikkének a felek személyes megjelenéshez való joga terjedelmének téves értelmezése miatti megsértése.

Az első jogalapot alátámasztó érvelés több részből áll.

Az első részben a Bizottság előadja, hogy az ítélet nem vette figyelembe a tisztviselő személyes megjelenésre való képességének mérlegelésére alkalmazott jogi szempontokat, megsértette az indokolási kötelezettséget, valamint a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat.

A második részben a Bizottság arra hivatkozik, hogy az ítélet tévesen alkalmazta az egybehangzóan azt valószínűsítő körülmények együttesének fogalmát, hogy a tisztviselő képtelen volt személyesen megjelenni a tárgyalásokon, továbbá a Törvényszék nem vizsgálta meg teljesen a releváns bizonyítékokat.

A harmadik részben a Bizottság úgy érvel, hogy az ítélet két bizonyítékot elferdített.

Második jogalap: a tisztviselők személyzeti szabályzata IX. melléklete 4. és 22. cikkének az írásban vagy képviselő útján történő meghallgatáshoz való jog terjedelmének téves értelmezése miatti megsértése.

A második jogalapot alátámasztó érvelés két részből áll.

Az első rész a tisztviselő észrevételeinek írásban vagy képviselő útján történő kifejezésére való képességének mérlegelésére alkalmazott jogi szempontok figyelembevételének mellőzésére, az indokolási kötelezettség, valamint az azt illető bizonyítási teherre vonatkozó szabályok megsértésére vonatkozik, hogy a tisztviselő nem volt képes ellátni saját védelmét a tárgyalások során, valamint hogy tévesen alkalmazták az egybehangzó körülmények együttesének fogalmát.

A második rész azon okok ellentmondásosságára vonatkozik, amelyek szerint a tisztviselő nem volt képes ellátni saját védelmét.

A harmadik jogalap: a meghallgatáshoz való jog következményeire vonatkozó indokolási kötelezettség megsértése.

A Törvényszék nem indokolta meg, hogy a meghallgatás hiányából eredő eljárási szabálytalanság miként vonja maga után a megtámadott határozat megsemmisítését.

____________