A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2019. szeptember 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
(C-717/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az alapeljárás felei
Felperes: Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe
Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv1 90. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal összeegyeztethetetlen az a nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szóban forgó, amely szerint a nem kötelezően megkötendő szerződés alapján az állami egészségbiztosító részére a gyógyszerkészítményekért kapott árbevételéből befizetéseket teljesítő és így a gyógyszerkészítmény teljes ellenértékéhez hozzá nem jutó valamely gyógyszeripari vállalkozás nem jogosult az adóalap utólagos csökkentésére pusztán arra való tekintettel, hogy a befizetésekre nem az üzletpolitikájában előre meghatározott módon és elsődlegesen nem vásárlásösztönzési célból kerül sor?
Az 1. kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 273. cikkét, hogy azzal összeegyeztethetetlen az a nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szóban forgó, amely szerint az adóalap utólagos csökkentésének feltétele a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla, amennyiben az adóalap utólagos csökkentését lehetővé tevő ügylet egyébként megfelelően dokumentált, utólagosan ellenőrizhető, részben nyilvános és közhiteles adatokon alapul, és lehetővé teszi az adó pontos behajtását?
____________
1 HL 2006, L 347., 1. o.