Language of document :

Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2018. július 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BT kontra Balgarska narodna banka

(C-501/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad

Az alapeljárás felei

Felperes: BT

Alperes: Balgarska narodna banka

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)    Az következik-e az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés uniós jogi elvéből, hogy a nemzeti bíróság köteles a keresetet hivatalból az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettség teljesítésének a tagállam általi elmulasztása miatt indítottnak tekinteni, ha a kereset tárgyát az uniós jog megsértésével valamely tagállami hatóság által okozott károkért fennálló szerződésen kívüli tagállami felelősség képezi, és

–    az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését nem jelölték meg kifejezetten jogalapként a keresetlevélben, a kereset indokolásából azonban kiderül, hogy az uniós jogi rendelkezések megsértésével okozott kárral kapcsolatos igény érvényesítésére irányul;

–    a kártérítési igényt a közigazgatási jogkör gyakorlása során okozott károkért az alábbi feltételek mellett fennálló objektív állami felelősségre vonatkozó nemzeti rendelkezésre alapozták: valamely hatóság vagy alkalmazott jogi aktusának, cselekményének vagy mulasztásának jogellenessége a közigazgatási jogkör gyakorlása során vagy azzal összefüggésben; vagyoni vagy nem vagyoni kár keletkezése; direkt és közvetlen okozati összefüggés a kár és a hatóság jogellenes magatartása között;

–    a tagállam joga szerint a bíróságnak a kereset alapjául szolgáló körülmények alapján hivatalból kell meghatároznia az igazságügyi hatóságok tevékenységéért fennálló állami felelősség jogalapját?

2)    Az következik-e az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 (27) preambulumbekezdéséből, hogy a rendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján kiadott, az uniós jognak a biztosított betétek adott hitelintézet betétesei részére történő kifizetésének határidejével összefüggésben valamely tagállam központi bankja által elkövetett megsértését megállapító ajánlás az alapeljárásbelihez hasonló körülmények között:

–    jogot biztosít az adott hitelintézet betéteseinek ahhoz, hogy valamely nemzeti bíróság előtt az ajánlásra hivatkozzanak az uniós jog említett megsértésén alapuló kártérítési kereset alátámasztása érdekében, figyelembe véve az Európai Bankhatóság uniós jog megsértésének megállapítására vonatkozó kifejezett hatáskörét, és tekintettel arra, hogy a betétesek nem címzettjei az ajánlásnak, és nem is lehetnek azok, és az ajánlás nem jár közvetlen jogkövetkezményekkel rájuk nézve;

–    azon feltétellel érvényes, hogy a megsértett rendelkezés egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettségeket határoz meg, figyelembe véve, hogy a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelv2 tizenkettedik és tizenharmadik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikke 3. pontjának i. alpontja nem tartalmazza az ahhoz szükséges összes elemet, hogy egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettséget rójon a tagállamokra, és nem biztosít közvetlen jogot a betétesek számára, valamint azon tényre tekintettel, hogy az említett irányelv csak minimumharmonizációt ír elő, amely nem foglalja magában azokat a támpontokat, amelyek alapján a betétek befagyasztását meg kell állapítani, és hogy az ajánlást nem támasztották alá más egyértelmű és feltétel nélküli uniós jogi rendelkezésekkel e támpontok – mégpedig többek között a likviditás hiányának értékelése és a kifizetés valószínűségének hiánya; korai beavatkozási intézkedések elrendelésének és a hitelintézet üzleti tevékenysége folytatásának kötelezettsége – tekintetében;

–    a tárgyra, a betétbiztosításra és az Európai Bankhatóság azon hatáskörére tekintettel, hogy az 1093/2010/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése alapján a betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ajánlásokat adhat ki, a nemzeti központi bankra érvényes, amely nem áll kapcsolatban a nemzeti betétbiztosítási rendszerrel, és nem minősül az említett rendelet 4. cikke 2. pontjának iii. alpontja szerinti illetékes hatóságnak?

3)    Az alapügy szempontjából releváns uniós jog jelenleg hatályos rendelkezéseire is figyelemmel az következik-e az Európai Unió Bíróságának 2004. október 12-i Paul és társai ítéletéből (C-222/02, EU:C:2004:606, 38., 39., 43. és 49–51. pont), 1996. március 5-i Brasserie du pêcheur és Factortame ítéletéből (C-46/93 és C-48/93, EU:C:1996:79, 42. és 51. pont), 2000. június 15-i Dorsch Consult kontra Tanács és Bizottság ítéletéből (C-237/98 P, EU:C:2000:321, 19. pont) és 1971. december 2-i Zuckerfabrik Schöppenstedt kontra Tanács ítéletéből (5/71, EU:C:1971:116, 11. pont), hogy:

A)    a 94/19 irányelv rendelkezései, különösen az irányelv 7. cikkének (6) bekezdése, jogot biztosítanak a betéteseknek ahhoz, hogy valamely tagállammal szemben kártérítési igényt érvényesítsenek a betéteiket kezelő hitelintézet felett gyakorolt elégtelen felügyelet miatt, és a betétek biztosított összegére korlátozódik-e ez a jog, vagy tágan kell értelmezni az említett rendelkezésben szereplő „kártalanítási jog” fogalmát?

B)    a valamely tagállam központi bankja által valamely hitelintézet reorganizációja céljából elrendelt – az alapügyben szereplőkhöz hasonló és különösen a 2001/24/EK irányelv3 2. cikkének hetedik francia bekezdésében előírt – felügyeleti intézkedések, köztük a kifizetések felfüggesztése, a betétes tulajdonhoz való jogába való nem igazolható és aránytalan beavatkozását jelentik, amely az uniós jog megsértésével okozott károkért fennálló szerződésen kívüli felelősséget alapoz meg, ha a hitelintézetekről szóló törvény 116. cikkének (5) bekezdésére, valamint a bankok fizetésképtelenségéről szóló törvény 4. cikke (2) bekezdésének 1. pontjára és 94. cikke (1) bekezdésének 4. pontjára tekintettel az adott tagállam joga azt írja elő, hogy az intézkedések időtartamára szerződéses kamatot kell felszámítani, és a betétek biztosított összegét meghaladó követeléseket ki kell elégíteni az általános fizetésképtelenségi eljárásban, valamint hogy kamat fizethető?

C)    az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó felügyeleti hatáskörök valamely tagállam központi bankja általi gyakorlásával összefüggő cselekménnyel és mulasztással okozott károkért fennálló szerződésen kívüli felelősségnek valamely tagállam nemzeti jogában előírt feltételei nem lehetnek ellentétesek e felelősség uniós jog szerinti feltételeivel és elveivel, mégpedig konkrétan: a kártérítési kereset megsemmisítés iránti keresettől való függetlenségének elvével és azon nemzeti jogi feltétel megállapított elfogadhatatlanságával, hogy a kártérítési követelés alapját képező jogi aktust vagy mulasztást előbb meg kell semmisíteni, illetve szüntetni; az azon hatóságok vagy alkalmazottak felróhatóságára vonatkozó nemzeti jogi feltétel elfogadhatatlanságával, amelyek, illetve akik magatartása miatt kártérítést követelnek; a vagyoni kár megtérítése iránti keresetekre vonatkozó azon feltétellel, hogy a felperesnek a keresetindítás időpontjában tényleges és bizonyos kára kell, hogy fennálljon?

D)    a kártérítési kereset megsemmisítés iránti keresettől való függetlenségének uniós jogi elve alapján teljesülnie kell a hatóság megfelelő magatartása jogellenessége feltételének, amely egyenértékű a tagállam nemzeti jogának azon feltételével, hogy a kártérítési követelés alapját képező jogi aktust vagy mulasztást, mégpedig a valamely hitelintézet reorganizációjára irányuló intézkedéseket, meg kell semmisíteni, illetve szüntetni, figyelembe véve az alapügy körülményeit, valamint az alábbiakat:

–    hogy ezen intézkedések címzettje nem a valamely hitelintézet betétesének minősülő felperes, valamint hogy a felperes a nemzeti jog és a nemzeti ítélkezési gyakorlat alapján nem kérheti az ezen intézkedéseket elrendelő egyes határozatok megsemmisítését, és hogy e határozatok jogerőre emelkedtek;

–    hogy az uniós jog, e területen konkrétan a 2001/24 irányelv, nem kötelezi kifejezetten a tagállamokat arra, hogy minden hitelező számára biztosítsák a felügyeleti intézkedések megtámadásának az intézkedések érvényességének megállapíttatására irányuló lehetőségét;

–    hogy valamely tagállam joga nem szabályozza a hatóságok vagy alkalmazottak jogszerű magatartásával okozott károkért fennálló szerződésen kívüli felelősséget?

E)    hogy abban az esetben, ha olyan értelmezés születik, hogy a hatóság magatartása jogellenességének feltétele az alapügy körülményei között nem alkalmazható, alkalmazhatók-e a valamely hitelintézet betétesei által valamely tagállam központi bankjának cselekménye vagy mulasztása miatt kártérítés iránt, különösen pedig a határidőn túl kifizetett biztosított betétek utáni kamatok megfizetése, valamint a biztosított összeget meghaladó betétek kifizetése mint az EUMSZ 63–65. és EUMSZ 120. cikk, az EUSZ 3. cikk és az Európai Unió [Alapjogi Chartája 17. cikkének megsértése miatti kártalanítás iránt indított keresetekre az Európai Unió Bírósága által a károkért fennálló szerződésen kívüli felelősséggel kapcsolatban megállapított feltételek:

–    mégpedig – ha e károkat valamely hatóság jogszerű magatartása okozta – konkrétan az alábbi három együttes feltétel: tényleges kár fennállása, okozati összefüggés e kár és az érintett aktus között, valamint a kár rendkívüli és különleges jellege, különösen a biztosított betétek határidőn túli kifizetése miatti kamatok megfizetése iránti keresetek esetében, vagy

–    a gazdaságpolitika területén különösen a „csak a magánszemélyek védelmét szolgáló magasabb szintű jogi norma kellően súlyos megsértése esetén” feltétele mindenekelőtt a betétesek által a biztosított összeget meghaladó betétek kifizetése mint kártérítés iránt indított keresetek esetében, amelyekre a nemzeti jog által előírt eljárás alkalmazandó, figyelembe véve azt a tág mérlegelési jogkört, amellyel a tagállamok az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdésének b) pontjával és a 2001/24 irányelv szerinti intézkedésekkel összefüggésben rendelkeznek, és ha a hitelintézettel és a kártérítést követelő személlyel kapcsolatos körülmények egyetlen tagállamhoz kapcsolódnak, de valamennyi betétesre ugyanazok a rendelkezések és a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve vonatkoznak?

4)    Az következik-e a 94/19 irányelv 1. cikke 3. pontjának i. alpontjával és 7. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikkének (1) bekezdéséből, valamint az Európai Unió Bíróságának 2016. december 21-i Vervloet és társai ítéletében (C-76/15, EU:C:2016:975, 82–84. pont) szereplő jogi fejtegetésekből, hogy az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak azok a betétesek,

–    akiknek betétei a hitelintézet kifizetéseinek felfüggesztése és a banki ügyletek végzésére vonatkozó engedélyének visszavonása közötti időszakban nem voltak szerződések és jogszabályi rendelkezések alapján kifizetendők, és az egyes betétesek nem juttatták kifejezésre, hogy kérik a kifizetést,

–    akik olyan feltételbe egyeztek bele, amely azt írja elő, hogy a betéteket a biztosított összeg erejéig a tagállam jogában szabályozott eljárásban kell kifizetni, konkrétan többek között a betéteket kezelő hitelintézet engedélyének visszavonását követően, és e feltétel teljesül, valamint

–    a betétszerződés említett feltétele a tagállam joga alapján a jogi szabályozás erejével bír a szerződő felek között?

Az következik-e az említett irányelv rendelkezéseiből vagy más uniós jogi rendelkezésekből, hogy a nemzeti bíróság nem veheti figyelembe a betétszerződés ilyen feltételét, és a betétes által a betétek biztosított összegének határidőn túli kifizetése miatti kamatok megfizetése iránt az említett szerződés alapján indított keresetet nem vizsgálhatja az uniós jog megsértésével okozott károkért fennálló szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó feltételek és a 94/19 irányelv 7. cikkének (6) bekezdése alapján?

____________

1 Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2010. L 331., 12. o.)

2 A betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1994. L 135., 5. o; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 252. o.)

3 A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. április 4-i 2001/24/EK irányelv (HL 2001. L 125., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 15. o.)