Language of document :

A Törvényszék (hetedik tanács) T-523/15. sz., Italmobiliare SpA és társai kontra Bizottság ügyben 2019. július 11-én hozott ítélete ellen az Italmobiliare SpA és társai által 2019. szeptember 18-án benyújtott fellebbezés

(C-694/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbezők: Italmobiliare SpA, Sirap-Gema SpA, Sirap France SAS, Petruzalek GmbH, Petruzalek Kft., Petruzalek sro, Petruzalek sro (képviselő: F. Moretti ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

teljes egészében vagy részben helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét, következésképpen pedig helyezze hatályon kívül vagy csökkentse a fellebbezőkkel szemben kiszabott szankciókat; vagy

másodlagosan, saját hatáskörében eljárva érdemben állapítsa meg újból a szankciókat a határozat érvényességére gyakorolt valamennyi következmény érvényesítése mellett.

Mindenesetre a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás és az elsőfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása céljából a fellebbezők négy jogalapra hivatkoznak.

Első jogalap: az EUMSZ 101. cikk megsértése, az anyavállalat felelősségével kapcsolatos vélelem vonatkozásában az ítélkezési gyakorlatban kialakított releváns elvek téves alkalmazása, illetve alkalmazásuk mellőzése, hatáskörtúllépés, az indokolási hiánya, az állítólagos jogellenes magatartásért fennálló felelősség Italmobiliarének való betudásával kapcsolatban az alapvető jogok Törvényszék általi megsértése. A fellebbezők többek között azt állítják, hogy e vélelem ilyen alkalmazása mindenesetre sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (2) bekezdése és 7. cikke szerint, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. és 49. cikke szerinti, jogbiztonság elvét, a büntetés egyénesítésének elvét, valamint az ártatlanság vélelmét, az Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke, az Egyezmény 14. cikke, továbbá a Nizzai Charta 17. és 21. cikke szerinti, a tulajdonhoz való alapvető jogot, és a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvét.

Második jogalap: az engedékenységi közlemény Törvényszék általi megsértése és/vagy téves értelmezése és alkalmazása; a mentesség más vállalkozás számára való jogellenes átengedése, a fellebbezők visszavonás kéréséhez fűződő közvetlen érdekének fennállása.

Harmadik jogalap: a jogszabályok és/vagy a lényeges eljárási szabályok megsértése, amennyiben a Törvényszék tévesen tekintette a szankciókat arányosnak és megfelelőnek.

Negyedik jogalap: a fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság az 1/2003 rendelet1 31. cikke alapján gyakorolja érdemi hatáskörét, és újból állapítsa meg a szankciókat a határozatra gyakorolt valamennyi következmény érvényesítése mellett.

____________

1     A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.)