A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2020. június 25.(*)
„Megsemmisítés iránti kereset – Intézményi jog – Az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló jegyzőkönyv – Európai Parlament – A Strasbourgban (Franciaország) tartott »költségvetési ülésszak« fogalma – EUMSZ 314. cikk – A költségvetési jogkörnek a Brüsszelben (Belgium) tartott további plenáris ülésszak során történő gyakorlása”
A C‑92/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránt 2018. február 7‑én
a Francia Köztársaság (képviselik kezdetben: E. de Moustier, A.‑L. Desjonquères, J.‑L. Carré, F. Alabrune, D. Colas és B. Fodda, később: E. de Moustier, A.‑L. Desjonquères, A. Daly és J.‑L. Carré, meghatalmazotti minőségben)
felperesnek,
támogatja:
a Luxemburgi Nagyhercegség (képviselik kezdetben: D. Holderer, C. Schiltz és T. Uri, később: C. Schiltz és T. Uri, meghatalmazotti minőségben)
beavatkozó fél,
az Európai Parlament (képviselik: R. Crowe, U. Rösslein és S. Lucente, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a második tanács bírájaként eljárva, P. G. Xuereb, T. von Danwitz (előadó) és A. Kumin bírák,
főtanácsnok: G. Hogan,
hivatalvezető: V. Giacobbo‑Peyronnel tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2020. január 16‑i tárgyalásra,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Keresetlevelében a Francia Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Parlament négy, az Európai Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének elfogadására irányuló jogi aktusát (a továbbiakban együtt: megtámadott jogi aktusok), amelyek a következők:
– a Parlament 2017. november 29‑én tartott plenáris ülésének napirendje (P8_0J (2017)11–29 dokumentum), amennyiben abban az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetése közös szövegtervezetének vitái szerepelnek;
– a Parlament 2017. november 30‑án tartott plenáris ülésének napirendje (P8_0J (2017)11–30 dokumentum), amennyiben abban e közös szövegtervezet vonatkozásában szavazás, majd a szavazatok indokolása szerepel;
– a Parlament 2017. november 30‑i, az említett közös szövegtervezetről szóló jogalkotási állásfoglalása (P8_TA(2017)0458, P8_TA‑PROV(2017)0458 dokumentum), valamint
– a 2017. november 30‑i azon jogi aktus, amellyel a Parlament elnöke megállapította, hogy az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetését véglegesen elfogadták.
Jogi háttér
2 Az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló, az EU‑, az EUM‑ és az Euratom‑Szerződéshez csatolt (6.) jegyzőkönyv (a továbbiakban: az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv) egyetlen cikkének a) pontja így rendelkezik:
„Az Európai Parlament székhelye Strasbourg, ahol a tizenkét, havonta tartandó plenáris ülésszak zajlik, beleértve a költségvetési ülésszakot is. A további plenáris ülésszakokat Brüsszelben tartják. Az Európai Parlament bizottságai Brüsszelben üléseznek. Az Európai Parlament Főtitkársága és annak szervezeti egységei Luxembourgban maradnak.”
3 Az EUMSZ 314. cikk előírja:
„Az Unió éves költségvetését különleges jogalkotási eljárás keretében eljárva az Európai Parlament és a Tanács határozza meg a következő rendelkezéseknek megfelelően:
[…]
3. A Tanács elfogadja a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, és azt legkésőbb az adott pénzügyi évet megelőző év október 1‑éig az Európai Parlament elé terjeszti. […]
4. Ha az álláspont közlésétől számított negyvenkét napon belül az Európai Parlament:
[…]
c) tagjainak többségével módosításokat fogad el, a módosított tervezetet továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Parlament elnöke a Tanács elnökével egyetértésben haladéktalanul összehívja az egyeztetőbizottságot. […]
5. A Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak vagy azok képviselőinek minősített többségével és az Európai Parlament képviselőinek többségével az Európai Parlament és a Tanács álláspontjai alapján az összehívásától számított huszonegy napon belül megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről.
[…]
6. Ha az 5. pontban említett huszonegy napos határidőn belül az egyeztetőbizottság közös szövegtervezetben állapodik meg, e megállapodás időpontjától számítva tizennégy nap áll mind az Európai Parlament, mind a Tanács rendelkezésére, hogy a közös szövegtervezetet jóváhagyja.
7. Amennyiben a 6. pontban említett tizennégy napos határidőn belül:
a) mind az Európai Parlament, mind pedig a Tanács jóváhagyja a közös szövegtervezetet, vagy egyikük sem foglal állást, illetve amennyiben ezen intézmények egyike jóváhagyja a közös szövegtervezetet, míg a másik nem foglal állást, a költségvetést a közös szövegtervezettel összhangban véglegesen elfogadottnak kell tekinteni, vagy
b) az Európai Parlament – tagjainak többségével – és a Tanács egyaránt elutasítja a közös szövegtervezetet, vagy amennyiben ezen intézmények egyike elutasítja a közös szövegtervezetet, míg a másik nem foglal állást, a Bizottság új költségvetési tervezetet nyújt be, vagy
[…]
d) az Európai Parlament jóváhagyja a közös szövegtervezetet, míg a Tanács azt elutasítja, a Parlament – tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével – a Tanács elutasításától számított tizennégy napon belül úgy határozhat, hogy a 4. pont c) alpontjában említett módosítások egy részét vagy egészét megerősíti. Ha a Parlament valamely módosítását nem erősítik meg, a módosítással érintett költségvetési sorra vonatkozóan az egyeztetőbizottságban megállapított álláspontot kell megtartani. A költségvetést ezen az alapon véglegesen elfogadottnak kell tekinteni.
[…]
9. Az e cikkben előírt eljárás lezárását követően az Európai Parlament elnöke megállapítja, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták.
10. Az e cikkben ráruházott hatásköröket minden intézmény a Szerződések, illetve az azok alapján – különösen az Unió saját forrásai, valamint a bevételek és kiadások közötti egyensúly területén – elfogadott jogi aktusok tiszteletben tartásával gyakorolja.”
A jogvita előzményei
4 2015. október 7‑én a Parlament elfogadta a 2017. évi plenáris ülésszakainak ütemtervét, előirányozva többek között, hogy 2017. október 23‑tól 26‑ig, november 13‑tól 16‑ig és december 11‑től 14‑ig Strasbourgban (Franciaország) rendes plenáris ülésszakokat, valamint 2017. november 29‑én és 30‑án Brüsszelben (Belgium) további plenáris ülésszakot tart.
5 2017 áprilisában a Tanács, a Parlament és a Bizottság meghatározta a pragmatikus menetrendet, pontosítva azokat a kulcsidőpontokat, amelyeket ezek az intézmények a 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eljárás egyes szakaszai vonatkozásában előirányoztak, különösen egy esetleges egyeztetőbizottsági eljárás esetére.
6 2017. június 29‑én a Bizottság tervezetet tett közzé az Uniónak a 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetése tárgyában. 2017. szeptember 13‑án a Tanács megküldte a Parlamentnek az e tervezettel kapcsolatos álláspontját. A költségvetési bizottságban tartott szavazást és a Strasbourgban 2017. október 23‑tól 26‑ig tartott rendes plenáris ülésszak során folytatott vitákat követően a Parlament 2017. október 25‑én jogalkotási állásfoglalást fogadott el, amely az említett tervezet vonatkozásában módosításokat tartalmazott. 2017. október 31‑én megkezdődött a költségvetési egyeztetőbizottsági eljárás a Parlament és a Tanács között. Ezen eljárás eredményeként 2017. november 18‑án megállapodás született az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetéről.
7 2017. november 30‑án a Tanács jóváhagyta az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetét. A Parlament az e tervezettel kapcsolatos vitát és szavazást a 2017. november 29‑én és 30‑án Brüsszelben tartott további plenáris ülésszakának napirendjére vette fel. A 2017. november 30‑i jogalkotási állásfoglalással a Parlament jóváhagyta az említett tervezetet. Ugyanezen a napon a Parlament elnöke plenáris ülésen megállapította, hogy az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetését véglegesen elfogadták.
8 A jelen kereset benyújtását követően a Bíróság a 2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament (A költségvetési jogkör gyakorlása) ítéletben (C‑73/17, EU:C:2018:787) elutasította a Francia Köztársaság arra irányuló keresetét, hogy a Bíróság semmisítse meg az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének elfogadásához vezető eljárás keretében a Parlament által hozott jogi aktusokat. Ezen ítélet kihirdetését követően a Francia Köztársaság a Bíróság felhívására megerősítette, hogy fenn kívánja tartani az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó költségvetésére vonatkozó keresetét.
A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei
9 A Francia Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:
– semmisítse meg a megtámadott jogi aktusokat;
– azon jogi aktus joghatásait, amelyben a Parlament elnöke megállapította, hogy az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetését véglegesen elfogadták, tartsa fenn addig, amíg e költségvetést a Szerződésekkel összhangban lévő jogi aktusban, a jelen ügyben a Bíróság által meghozandó ítélet kihirdetésének időpontjától számított észszerű határidőn belül véglegesen elfogadják, és
– a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.
10 A Parlament azt kéri, hogy a Bíróság:
– utasítsa el a keresetet;
– a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére, és
– másodlagosan, azon jogi aktus joghatásait, amelyben a Parlament elnöke megállapította, hogy az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetését véglegesen elfogadták, tartsa fenn a felváltására szánt új jogi aktus észszerű időn belül történő hatálybalépéséig.
11 A Bíróság elnöke 2019. április 26‑i határozatával megengedte a Luxemburgi Nagyhercegségnek, hogy beavatkozzon a Francia Köztársaság kérelmeinek támogatása végett.
A keresetről
A felek érvei
12 A Luxemburgi Nagyhercegség által támogatott Francia Köztársaság egyetlen jogalapot hoz fel, amelyet arra alapít, hogy a megtámadott jogi aktusok sértik az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja értelmében a Parlament köteles az EUMSZ 314. cikk 5., 6. és 9. pontja által részére biztosított költségvetési hatáskört teljes egészében azon rendes plenáris ülésszakok során gyakorolni, amelyeket Strasbourgban tartanak. A jelen esetben ez az intézmény nem tartotta tiszteletben az e cikkekből következő követelmények szükségszerű összeegyeztetését, amikor az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos, az EUMSZ 314. cikk 6. pontja alapján folytatott vitákat és szavazást a 2017. november 29‑én és 30‑án Brüsszelben tartott további plenáris ülésszakának napirendjére vette fel, továbbá amikor a Parlament elnökének az EUMSZ 314. cikk 9. pontjára alapított aktusával megállapította e költségvetésnek az ugyanezen további plenáris ülésszak során történő végleges elfogadását.
13 E tekintetben a Francia Köztársaság azt állítja, hogy a Parlament mérlegelési hibát követett el annyiban, amennyiben a 2017‑es évre vonatkozó rendes plenáris ülésszakok ütemtervét úgy határozta meg és tartotta fenn, hogy az EUMSZ 314. cikk 6. pontja szerinti határidőn belül csak az előző pontban említett, Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során tudott a 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetés közös szövegtervezetéről határozni, nem pedig a Strasbourgban tartandó rendes plenáris ülésszak során.
14 A Francia Köztársaság szerint az egyeztetőbizottsági eljárás során született megállapodás időpontja előre látható. E tekintetben mindenekelőtt megjegyzi, hogy a gyakorlatban a költségvetés tervezetével kapcsolatos, az EUMSZ 314. cikk 4. pontja szerinti szavazásra mindig a „második októberi ülésszaknak” is nevezett, az október hónapban tartandó rendes plenáris ülésszak második időszakában kerül sor. E tagállam ezt követően azzal érvel, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően szisztematikusan lefolytatták az egyeztetőbizottsági eljárást. Végezetül hozzáteszi, hogy az ilyen eljárás igen valószínű lefolytatásának esetén az esetleges egyeztetőbizottsági megállapodás minden valószínűség szerint az EUMSZ 314. cikk 5. pontjában előírt egyeztetési idő utolsó napjaiban születik meg. E körülmények között a Francia Köztársaság úgy véli, hogy a Parlamentnek a novemberi rendes plenáris ülésszak időtartamát a „második októberi ülésszakot” követő negyedik vagy ötödik hétre kell terveznie, mivel véleménye szerint egy ilyen tervezés biztosítja legjobban annak valószínűségét, hogy ez az intézmény a költségvetés közös szövegtervezetéről az EUMSZ 314. cikk 6. pontja szerinti tizennégy napos határidőn belül a Strasbourgban tartandó rendes plenáris ülésszak során határozzon. A jelen esetben azonban az említett intézmény a 2017. novemberi rendes plenáris ülésszakot a 2017. évi „második októberi ülésszakot” követő harmadik hétre tervezte, ami megakadályozta, hogy az EUMSZ 314. cikk 6., 7. és 9. pontja szerinti költségvetési hatáskörét Strasbourgban gyakorolja.
15 Mindenesetre a Francia Köztársaság azt állítja, hogy a Parlament módosíthatta volna a rendes plenáris ülésszakok ütemtervét azon pragmatikus menetrend elkészítését követően, amely az intézmények közös megegyezése alapján ütemezte be a költségvetési eljárás lefolytatását. Ez utóbbi menetrend elkészítését követően a Parlament ismerte azokat az időpontokat, amikor az egyeztetőbizottsági eljárás lefolytatására, valamint azon egyeztetőbizottság üléseire sor kerül abban az igen valószínű esetben, ha a „második októberi ülésszakot” követően megtörténik ezen eljárás lefolytatása.
16 A Parlament azt állítja, hogy mérlegelési hiba elkövetése nélkül gyakorolta az EUMSZ 314. cikk 6., 7. és 9. pontja szerinti költségvetési hatásköreit a 2017. november 29‑én és 30‑án tartott további plenáris ülésszak során. A költségvetési eljárással együtt járó kiszámíthatatlanságra tekintettel a 2017‑es plenáris ülések ütemtervének meghatározása időpontjában eleve bizonytalan volt mind az egyeztetőbizottsági eljárás lefolytatása, mind pedig az, hogy ez az eljárás mikor indul meg, továbbá hogy az éves költségvetés közös szövegtervezetéről adott esetben történő megállapodás folytán mikor fejeződik be.
A Bíróság álláspontja
17 A Parlament – mint azt az EUMSZ 314. cikk 10. pontja is megerősíti – köteles a ráruházott költségvetési hatásköröket a Szerződések, illetve az azok alapján elfogadott jogi aktusok tiszteletben tartásával gyakorolni.
18 Először is, ez az intézmény köteles tiszteletben tartani az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvet, amely az EUSZ 51. cikk szerint a Szerződések szerves részét képezi. E jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja akként rendelkezik, hogy „[a]z Európai Parlament székhelye Strasbourg, ahol a tizenkét, havonta tartandó plenáris ülésszak zajlik, beleértve a költségvetési ülésszakot is”.
19 E tekintetben a Bíróság a 2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament (A költségvetési jogkör gyakorlása) ítélet (C‑73/17, EU:C:2018:787) 32., 35. és 37. pontjában azt állapította meg, hogy mivel e jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjában nincs pontosítás, a „költségvetési ülésszak” kifejezést úgy kell tekinteni, hogy az utal az összes olyan plenáris ülésszakra, amelynek során a Parlament a költségvetési hatásköreit gyakorolja, valamint az ezen intézmény által ennek érdekében elfogadott összes jogi aktusra. A Parlament költségvetési hatáskörének plenáris ülésen történő gyakorlása ugyanis az Unió demokratikus életének egyik alapvető mozzanatát jelenti, és az különösen plenáris ülésen megvalósuló nyilvános vitát igényel, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy megismerkedjenek a megjelenített különböző politikai irányzatokkal, és ily módon politikai véleményt alkossanak az Unió tevékenységéről. Ezenkívül a plenáris ülésen folytatott parlamenti vita átláthatósága megerősítheti a költségvetési eljárásnak az uniós polgárokkal szembeni demokratikus legitimitását, valamint az Unió tevékenységének hitelességét. E feltételek mellett az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjában szereplő „költségvetési ülésszak” kifejezés nem csupán arra a rendes plenáris ülésszakra vonatkozik, amelynek során a költségvetés tervezetének az EUMSZ 314. cikk 4. pontja szerinti első olvasatára kerül sor, hanem az EUMSZ 314. cikk 6. pontja szerinti második olvasatra is, biztosítva az éves költségvetésnek az egyeztetőbizottsági eljárásból eredő közös szövegtervezete tárgyában plenáris ülésen folytatott nyilvános vitát és szavazást.
20 Másodszor, a Parlament köteles tiszteletben tartani azokat a követelményeket, amelyeket az EUMSZ 314. cikk a költségvetési hatáskörei plenáris ülésen történő gyakorlása érdekében támaszt vele szemben. Az e rendelkezésben megállapított esedékességi idők és határidők annak biztosítására irányulnak, hogy az Unió éves költségvetését a szóban forgó pénzügyi évet megelőző év vége előtt elfogadják, azok figyelmen kívül hagyása pedig adott esetben azt eredményezheti, hogy az átmeneti költségvetésre vonatkozó EUMSZ 315. cikket kell alkalmazni (2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament [A költségvetési jogkör gyakorlása] ítélet, C‑73/17, EU:C:2018:787, 38. pont).
21 Ha a Parlament az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában megállapított tizennégy napos határidőn belül nem tart vitát és szavazást az éves költségvetés közös szövegtervezete tárgyában, e tervezetet a Tanács az e cikk 7. pontjának a) alpontjában meghatározott feltételek mellett egyedül is elfogadhatja. Márpedig az Unió tevékenységének átláthatósága és demokratikus legitimációja – amelyek az éves költségvetés elfogadására irányuló eljáráson keresztül jutnak kifejezésre – szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a Parlament gyakorolja az EUMSZ 314. cikk 6. pontja alapján részére biztosított hatáskört, és e közös szövegtervezetről plenáris ülésen határozzon (2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament [A költségvetési jogkör gyakorlása] ítélet, C‑73/17, EU:C:2018:787, 40. pont).
22 Harmadszor, mivel az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja és az EUMSZ 314. cikk azonos jogi kötőerővel rendelkezik, az előbbi cikkből eredő követelmények önmagukban nem élvezhetnek elsőbbséget az utóbbi cikkből eredő követelményekhez képest, sem fordítva. E cikkeket esetről esetre kell alkalmazni, tiszteletben tartva e követelmények szükségszerű összeegyeztetését és a köztük fennálló megfelelő egyensúlyt (2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament [A költségvetési jogkör gyakorlása] ítélet, C‑73/17, EU:C:2018:787, 42. pont).
23 Másfelől állandó ítélkezési gyakorlat, hogy az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv a tagállamok és a Parlament hatásköreinek kölcsönös tiszteletben tartásán, valamint a lojális együttműködés kölcsönösen fennálló kötelezettségén alapul (2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament [A költségvetési jogkör gyakorlása] ítélet, C‑73/17, EU:C:2018:787, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
24 Így a Parlament köteles a költségvetési hatásköreit a Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszak során gyakorolni, anélkül azonban, hogy az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjából eredő e kötelezettség akadályát képezné annak, hogy amennyiben az EUMSZ 314. cikkben szabályozott költségvetési eljárás megfelelő lefolytatásával összefüggő követelmények folytán az szükséges, az éves költségvetésről a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során tartsanak vitát és szavazást. Ezen eljárás olyan lefolytatása, amely a Parlamentnek az említett eljárásban való teljes körű részvételét hátrányosan érintve abszolút elsőbbséget biztosítana annak, hogy tiszteletben tartsák e jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontját, összeférhetetlen lenne az e rendelkezésekből eredő követelményeknek a jelen ítélet 22. pontjában felidézett szükségszerű összeegyeztetésével (2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament [A költségvetési jogkör gyakorlása] ítélet, C‑73/17, EU:C:2018:787, 44. pont).
25 Ami a jelen ítélet 22–24. pontjából eredő követelmények tiszteletben tartásának bírósági felülvizsgálatát illeti, a Bíróság a 2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament (A költségvetési jogkör gyakorlása) ítélet (C‑73/17, EU:C:2018:787) 45. pontjában pontosította, hogy a Parlament az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja és az EUMSZ 314. cikk szerinti követelmények közötti szükségszerű összeegyeztetés elvégzése során olyan mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amely a költségvetési eljárás megfelelő lefolytatásával összefüggő követelményekből ered. Ezért e bírósági felülvizsgálat arra vonatkozik, hogy a Parlament e tekintetben mérlegelési hibákat követett‑e el, amikor a költségvetési jogköreinek egy részét további plenáris ülésszak során gyakorolta.
26 A fenti megfontolások fényében kell megvizsgálni, hogy a megtámadott jogi aktusok tiszteletben tartják‑e az egyrészt az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjából, másrészt az EUMSZ 314. cikkből eredő követelmények szükségszerű összeegyeztetését.
27 E tekintetben bár a Francia Köztársaság elismeri, hogy a 2017‑es évre vonatkozó rendes plenáris ülésszakok ütemterve által meghatározott keretben a 2017. november 29‑én és 30‑án Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak ideje volt az egyetlen lehetséges időpont arra, hogy a Parlament az EUMSZ 314. cikk 6. pontja szerinti határidőn belül a 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetés közös szövegtervezetéről határozzon, a Luxemburgi Nagyhercegség támogatásával úgy véli, hogy az említett intézmény mérlegelési hibát követett el ezen parlamenti ütemterv kiigazítása során. E tagállamok szerint ki lehetett volna ezt az ütemtervet úgy is igazítani, hogy az lehetővé tegye, hogy az Unió 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos vitára és szavazásra e határidő betartásával Strasbourgban kerüljön sor. Egy ilyen kiigazításra, vagy akár a 2017‑es évre vonatkozó rendes plenáris ülésszakok ütemtervének módosítására ugyanis lehetőség lett volna mind ezen ütemterv 2015. október 7‑ei meghatározása során, mind a pragmatikus menetrend 2017. áprilisi meghatározását követően.
28 Ami elsőként a parlamenti ülések 2017. évi ütemtervének 2015. október 7‑i meghatározását illeti, a Luxemburgi Nagyhercegség által támogatott Francia Köztársaság érvelése azon az előfeltevésen alapul, hogy a Parlament az említett ütemterv meghatározásakor észszerűen előre láthatta azt az időpontot, amikor az egyeztetőbizottság megállapodásra jut az éves költségvetés közös szövegtervezetéről.
29 A Bíróság ugyanakkor a 2018. október 2‑i Franciaország kontra Parlament (A költségvetési jogkör gyakorlása) ítélet (C‑73/17, EU:C:2018:787) 50. pontjában elutasította ezt az előfeltevést, amikor úgy ítélte meg, hogy a rendes plenáris ülések ütemtervének meghatározásakor eleve bizonytalan volt mind az egyeztetőbizottsági eljárás lefolytatása, mind pedig az, hogy ez az eljárás mikor indul meg, továbbá hogy az éves költségvetés közös szövegtervezetéről adott esetben történő megállapodás folytán mikor fejeződik be.
30 A Francia Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség által előadott egyetlen érv sem kérdőjelezi meg a költségvetési eljárással együtt járó kiszámíthatatlanságra vonatkozó azon megfontolásokat, amelyeken az előző pontban felidézett ítélkezési gyakorlat alapul.
31 Ezenkívül e tagállamok azon érve, amely szerint a Parlamentnek a novemberi rendes plenáris ülésszak időtartamát a „második októberi ülésszakot” követő negyedik vagy ötödik hétre kell terveznie, szükségszerűen azt jelenti, hogy ez az intézmény e tekintetben mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Közelebbről, a Francia Köztársaság – amennyiben állításának alapját az képezi, hogy egy ilyen tervezés „biztosítja legjobban annak valószínűségét”, hogy a költségvetés közös szövegtervezetével kapcsolatos vitára és szavazásra a Strasbourgban tartandó novemberi rendes plenáris ülésszak során kerüljön sor – lényegében elismeri, hogy egy ilyen tervezés nem biztosítja, hogy e vitára és szavazásra ténylegesen sor kerüljön Strasbourgban, tehát megerősíti, hogy a parlamenti ütemterv nem olyan jellegű, amely megszüntetheti a költségvetési eljárással együtt járó kiszámíthatatlanságot.
32 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Parlament a jelen ítélet 25. pontjában felidézett mérlegelési jogkör korlátain belül maradt, amikor 2015. október 7‑én meghatározta a rendes plenáris üléseinek 2017. évi ütemtervét.
33 A Francia Köztársaság ezen kívül azt rója fel a Parlamentnek, hogy nem módosította ezt az ütemtervet a 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eljárás pragmatikus menetrendjének 2017. áprilisi meghatározását követően, pedig ez a pragmatikus menetrend tartalmazta az egyeztetőbizottsági eljárás időpontjait arra az igen valószínű esetre, ha ezen eljárás lefolytatására sor kerül.
34 Márpedig az említett pragmatikus menetrend pontosította azokat az időpontokat, amelyeket a Tanács, a Parlament és a Bizottság 2017 áprilisában a 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eljárás, és különösen egy esetleges egyeztetőbizottsági eljárás tekintetében azon lehetőség ellenére meghatározott, hogy a költségvetési eljárással együtt járó kiszámíthatatlanság meggátolhatja ezen intézményeket a tervezett időpontok betartásában.
35 E kiszámíthatatlanságot illetően a Parlament előadta – anélkül, hogy ezen állítását vitatták volna –, hogy az egyeztetési idő kimenetele bizonytalan, amint azt az a körülmény is igazolja, hogy ez az idő az EUMSZ 314. cikk szerinti öt eljárás közül három esetében anélkül telt el, hogy megállapodás született volna a parlamenti ülések 2017. évi ütemtervének meghatározását megelőzően, és az Unió költségvetését az e három eljárásban szóban forgó pénzügyi évet megelőző év decemberében sikerült elfogadni. Ezenkívül a Parlament a Bíróság tárgyaláson feltett kérdésére válaszolva pontosította – és ezen állítását sem vitatták –, hogy az egyeztetési idő pontos kezdő időpontját csak az utolsó pillanatban lehet meghatározni a Parlament, a Tanács és a Parlament naprakésszé tett ütemtervei alapján.
36 A 2018‑as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eljárás pragmatikus menetrendjének 2017. áprilisi meghatározását követően továbbra is bizonytalan volt a válasz arra a kérdésre, hogy az egyeztető bizottságban valóban megkötik‑e az egyeztetőbizottsági megállapodást, és ha igen, mikor.
37 E körülmények között a Parlament nem követett el mérlegelési hibát azzal sem, hogy a 2017‑es évre vonatkozó rendes plenáris ülésszakok ütemtervét a pragmatikus menetrend 2017. áprilisi meghatározását követően is fenntartotta.
38 A megtámadott jogi aktusok a Francia Köztársaság állításával ellentétben tehát nem tartalmaznak mérlegelési hibát.
39 Az eddigi megfontolások összességére tekintettel a Francia Köztársaság egyetlen jogalapját el kell utasítani, következésképpen pedig a keresetet el kell utasítani.
A költségekről
40 A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Francia Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Parlament kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein kívül a Parlament részéről felmerült költségek viselésére. Ugyanezen eljárási szabályzat 140. cikkének (1) bekezdése alapján az eljárásba beavatkozó Luxemburgi Nagyhercegség maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság a keresetet elutasítja.
2) A Bíróság a Francia Köztársaságot kötelezi a saját költségein felül az Európai Parlament részéről felmerült költségek viselésére.
3) A Luxemburgi Nagyhercegség maga viseli saját költségeit.
Aláírások