A Landgericht Ravensburg (Németország) által 2020. április 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JL kontra BMW Bank GmbH, DT kontra Volkswagen Bank GmbH
(C-187/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Landgericht Ravensburg
Az alapeljárás felei
Felperes: JL, DT
Alperes: BMW Bank GmbH, Volkswagen Bank GmbH
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 10. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy a hitel típusa esetében adott esetben fel kell tüntetni, hogy kapcsolt hitelmegállapodásról van szó, és/vagy hogy zárt végű hitelmegállapodásról van szó?
Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének d) pontját, hogy a hitel lehívására vonatkozó feltételek tekintetében adásvétel tárgyának finanszírozására irányuló kapcsolt hitelmegállapodások esetében – amennyiben a hitelösszeget az eladó részére fizetik ki – fel kell tüntetni, hogy a hiteligénylő a kifizetett összeg erejéig mentesül a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól, és az eladónak – a vételár teljes kiegyenlítése esetén –a megvásárolt terméket ki kell adnia a hiteligénylő részére?
Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének l) pontját, hogy
abszolút számként kell közölni a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában alkalmazandó késedelmi kamatlábat, legalább azonban abszolút számként kell feltüntetni az alkalmazandó referencia-kamatlábat (jelen esetben a Bürgerliches Gesetzbuch [BGB, polgári törvénykönyv] 247. §-a szerinti alapkamatlábat), amelyből hozzáadással (jelen esetben a BGB 288. §-a (1) bekezdése második mondatának megfelelően öt százalékpont hozzáadásával) számítható ki az alkalmazandó késedelmi kamatláb?
konkrétan ismertetni kell a késedelmi kamatláb kiigazításának mechanizmusát, legalább azonban hivatkozni kell azokra a nemzeti jogszabályi rendelkezésekre, amelyekből kitűnik a késedelmi kamatláb kiigazításának módja (a BGB 247. §-a és 288. §-a (1) bekezdésének második mondata)?
a) Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontját, hogy a hitelmegállapodásnak tartalmaznia kell a kölcsön határidő előtti visszafizetése esetén fizetendő ellentételezés kiszámítására szolgáló, a fogyasztó számára érthető konkrét számítási módot annak érdekében, hogy a fogyasztó legalább megközelítőleg kiszámíthassa az idő előtti felmondás esetén fizetendő ellentételezés összegét?
b) (A fenti a) kérdésre adott igenlő válasz esetén):
Ellentétes e a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontjával és 14. cikke (1) bekezdésének második mondatával az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontja értelmében vett hiányos információk esetén az elállási határidő mindazonáltal a szerződéskötéssel kezdődik, és csupán a hitelezőnek a hitel határidő előtti visszafizetése esetén fizetendő ellentételezéshez való joga szűnik meg?
Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének s) pontját, hogy
a hitelmegállapodásnak a hitelmegállapodás feleinek nemzeti jogban szabályozott felmondási jogait, különösen pedig az adóst a zárt végű kölcsönszerződések esetében a BGB 314. §-a alapján megillető, jogos indokkal történő felmondás jogát is tartalmaznia kell, és hogy kifejezetten meg kell jelölni azt a paragrafust, amelyben e felmondási jogot szabályozzák?
(a fenti a) kérdésre adott nemleges válasz esetén):
azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nemzeti jog szerinti rendkívüli felmondási jog említését a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének s) pontja szerint feltüntetendő információnak minősíti?
a hitelmegállapodásnak a hitelmegállapodás feleinek valamennyi felmondási joga esetében tájékoztatást kell adnia a felmondási jog gyakorlása tekintetében előírt felmondási időről és a felmondási nyilatkozatra vonatkozó alakiságokról?
Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének t) pontját, hogy a hitelmegállapodásban közölni kell a peren kívüli panasz- és/vagy jogorvoslati eljárásban benyújtandó panasz és/vagy jogorvoslati kérelem lényeges alaki feltételeit? Nem elegendő, ha e tekintetben a peren kívüli panasz- és/vagy jogorvoslati eljárás internetről letölthető eljárási szabályzatára hivatkoznak?
Fogyasztói hitelmegállapodás esetében kizárt-e, hogy a hitelező a fogyasztó 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti elállási jogának gyakorlásával szemben a jogvesztésre alapított kifogásra hivatkozzon,
amennyiben a 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelezően feltüntetendő információk egyike sem szerepel megfelelően a hitelmegállapodásban, illetve utólag sem közölték szabályszerűen, és ezáltal a 2008/48/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti elállási időszak nem kezdődött meg?
(a fenti a) kérdésre adott nemleges válasz esetén):
amennyiben a jogvesztést döntően a szerződés megkötése óta eltelt időre és/vagy a szerződésnek a szerződő felek általi teljes körű teljesítésére és/vagy a hitelező visszafizetett kölcsönösszeggel való rendelkezésére vagy a hitelbiztosítékok visszaadására és/vagy (a hitelmegállapodáshoz kapcsolt adásvételi szerződés esetében) a finanszírozott termék fogyasztó általi használatára vagy értékesítésére alapozták, a fogyasztónak azonban a releváns időszakban és a vonatkozó körülmények bekövetkezésekor nem volt tudomása elállási jogának fennmaradásáról, és az ismeretek e hiánya észszerűen nem is tudható be neki, továbbá a hitelező sem feltételezhette, hogy a fogyasztó megfelelő ismeretekkel rendelkezik?
Fogyasztói hitelmegállapodás esetén kizárt-e, hogy a hitelező a fogyasztó 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti elállási jogának gyakorlásával szemben a joggal való visszaélésre alapított kifogásra hivatkozzon,
amennyiben a 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelezően feltüntetendő információk egyike sem szerepel megfelelően a hitelmegállapodásban, illetve utólag sem közölték szabályszerűen, és ezáltal a 2008/48/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti elállási időszak nem kezdődött meg?
(a fenti a) kérdésre adott nemleges válasz esetén):
amennyiben a joggal való visszaélést döntően a szerződés megkötése óta eltelt időre és/vagy a szerződésnek a szerződő felek általi teljes körű teljesítésére és/vagy a hitelező visszakapott kölcsönösszeggel való rendelkezésére vagy a hitelbiztosítékok visszaadására és/vagy (a hitelmegállapodáshoz kapcsolt adásvételi szerződés esetében) a finanszírozott termék fogyasztó általi használatára vagy értékesítésére alapozták, a fogyasztónak azonban a releváns időszakban és a vonatkozó körülmények bekövetkezésekor nem volt tudomása az elállási jogának fennmaradásáról, és az ismeretek e hiánya észszerűen nem is tudható be neki, továbbá a hitelező sem feltételezhette, hogy a fogyasztó megfelelő ismeretekkel rendelkezik?
____________
1 A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.).