AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2014. január 21.

F‑102/12. sz. ügy

Marc Van Asbroeck

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Besorolási fokozatba való besorolás – A besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsga tartalékvizsgájára a személyzeti szabályzat 2004. évi reformjának hatálybalépése előtt felvett pályázók – Kompenzációs támogatás – Az e kompenzációs támogatásból részesülő tisztviselők átsorolásáról szóló határozat”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Van Asbroeck azon 2011. november 15‑i határozat megsemmisítését kéri, amelyben az Európai Parlament az Európai Bizottságtól történő áthelyezését követően átsorolta az AST 5 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatába, a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati idő kezdetét 2011. szeptember 1‑jében határozva meg, továbbá, amennyiben ez szükséges, a panaszát elutasító 2012. június 15‑i határozat megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. Az Európai Parlament maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a M. Van Asbroeck részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Személyzeti szabályzat –A személyzeti szabályzatot módosító 723/2004 rendelet – Átmeneti rendszer – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Terjedelem – Az intézmények autonómiája

(Személyzeti szabályzat, 110. cikk; 723/2004 tanácsi rendelet, (37) preambulumbekezdés)

2.      Tisztviselők – Egyenlő bánásmód – Korlátok – Jogellenesen juttatott előny

1.      A tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet elfogadásával az uniós jogalkotó nem vezetett be minden intézményre és szervre vonatkozó egységes átmeneti rendszert, ezért minden egyes kinevezésre jogosult hatóságnak el kellett fogadni az érintett intézmény vagy szerv saját belső szabályait annak érdekében, hogy megóvja a tisztviselők szerzett jogait és biztosítsa jogos elvárásaikat. A jogalkotó e döntésének az az elkerülhetetlen következménye a kategóriát váltó tisztviselők átsorolása tekintetében, hogy míg e tisztviselők ugyanazon az intézményen belül azonos bánásmódban részesülnek, intézmények közötti áthelyezés esetén ez nem szükségszerűen történik így, természetesen a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

Noha az európai közszolgálat egységességének elve szerint az Unió összes intézményének valamennyi tisztviselője ugyanazon személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, ezen elv nem jelenti azt, hogy az intézményeknek ugyanúgy kell gyakorolniuk a számukra a személyzeti szabályzatban biztosított mérlegelési jogkört, hanem éppen ellenkezőleg, a személyi igazgatás terén ezen intézményekre az önállóság elve vonatkozik.

(lásd a 28. és 29. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑220/95. sz., Gimenez kontra Régiók Bizottsága ügyben 1997. szeptember 16‑án hozott ítéletének 72. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑76/12. sz., Scheidemann kontra Bizottság ügyben 2013. szeptember 18‑án hozott ítéletének 26. pontja.

2.      A tisztviselők közötti egyenlő bánásmód tiszteletben tartásának elvét összhangba kell hozni a jogszerűség elvével, amely szerint senki sem hivatkozhat valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra előnyök szerzése végett.

(lásd a 38. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 134/84. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1985. július 4‑én hozott ítélet 14. pontja, a Bíróság C‑326/91. P. sz., Számvevőszék kontra Parlament ügyben 1994. június 2‑án hozott ítéletének 51. és 52. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑40/09. sz., Časta kontra Bizottság ügyben 2010. július 1‑jén hozott ítélet 88. pontja.