A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(első tanács)
2009. november 30.
F‑80/08. sz. ügy
Fritz Harald Wenig
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Fegyelmi eljárás – Tisztviselő felfüggesztése – A díjazás egy részének visszatartása – Súlyos kötelességszegésre vonatkozó állítás – Védelemhez való jog – Hatáskör – A hatáskör átruházására vonatkozó közzététel elmaradása – A megtámadott aktus kibocsátója hatáskörének hiánya”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben F. H. Wenig a határozatlan időre szóló felfüggesztését és a díjazásából legfeljebb hat hónapon át havi 1000 euró visszatartását elrendelő, az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata IX. mellékletének 23. és 24. cikkén alapuló, 2008. szeptember 18‑i bizottsági határozat megsemmisítését kéri. A felperes ezenkívül külön keresetlevélben kérte a vitatott határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék az Európai Közösségek Bizottságának F. H. Wenig határozatlan időre szóló felfüggesztését, és díjazásából legfeljebb hat hónapon át havi 1000 euró visszatartását elrendelő, a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 23. és 24. cikkén alapuló, 2008. szeptember 18‑i határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi az alapeljárás költségeinek viselésére. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Nyugdíjazott tisztviselő
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 24. cikk, (2) bekezdés)
2. Tisztviselők – A fegyelmi eljárás rendje – Fegyelmi eljárás
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet)
3. Tisztviselők – A fegyelmi eljárás rendje – Szankció – Felfüggesztés
4. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A sérelmet okozó aktus kibocsátója hatáskörének hiányára alapított jogalap – Imperatív jogalap
5. Tisztviselők – Kinevezésre jogosult hatóság – Az említett hatóságot megillető hatáskörök gyakorlására vonatkozó határozat
(Személyzeti szabályzat, 2. cikk)
1. Mivel a felperes határozatlan időre való felfüggesztését, és a díjazásából legfeljebb hat hónapon át havi 1000 euró visszatartását elrendelő határozat nemcsak a felperes anyagi helyzetére, hanem a becsületére is hatást fejtett ki, az a tény, hogy a felperes nyugdíjazása közvetve, azonban szükségszerűen hatályon kívül helyezte e határozatot, és hogy az említett határozat már a kereset benyújtása előtt hatályát vesztette annyiban, amennyiben az a felperes díjazása egy részének visszatartását rendelte el – mivel a személyzeti szabályzat IX. melléklete 24. cikkének (2) bekezdése értelmében e visszatartás hat hónapos időtartamra korlátozódott –, nem teszi okafogyottá a keresetet, és nem szünteti meg a felperesnek azon érdekét sem, hogy a teljes határozat megsemmisítését kérje.
(lásd a 33–35. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑198/07. P. sz., Gordon kontra Bizottság ügyben 2008. december 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑10701. o.) 44. és 45. pontja.
2. Az emberi jogok védelméről szóló egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. A felfüggesztésre és a díjazás visszatartására irányuló eljárás azonban nem bírósági, hanem igazgatási eljárás, így a Bizottság nem minősíthető az említett egyezmény 6. cikke értelmében vett „bíróságnak”. Ezért a Bizottságtól valamely tisztviselő felfüggesztése és díjazásának visszatartása esetén nem követelhető meg azon kötelezettségek betartása, amelyeket ez a cikk a „bíróságok” számára előír.
(lásd az 57–59. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑252/97. P. sz,, N kontra Bizottság ügyben 1998. július 16‑án hozott végzésének (EBHT 1998., I‑4871. o.) 52. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑26/89. sz., De Compte kontra Parlament ügyben 1991. október 17‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., II‑781. o.) 94. pontja; T‑23/00. sz., A kontra Bizottság ügyben 2000. november 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑263. o. és II‑1211. o.) 24. pontja.
3. A tisztviselő felfüggesztésének megalapozottsága tárgyában a közösségi bíróság felülvizsgálata csak nagyon korlátozott terjedelmű lehet, tekintettel az ilyen intézkedés ideiglenes jellegére. Így a bíróság mindössze azt vizsgálhatja, hogy a súlyos kötelességszegésre vonatkozó állítások megfelelően valószínűnek tűnnek‑e, és nem nyilvánvalóan alaptalanok‑e.
(lásd a 67. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑211/98. R. sz., Willeme kontra Bizottság ügyben 1999. február 10‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑15. o. és II‑57. o.) 30. pontja.
4. Valamely, sérelmet okozó aktus kibocsátója hatáskörének hiányára alapított jogalap imperatív jogalap, amelyet a közösségi bíróság mindenképpen hivatalból köteles vizsgálni.
(lásd a 83. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑210/98. P. sz., Salzgitter kontra Bizottság ügyben 2000. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑5843. o.) 56. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑165/04. sz., Vounakis kontra Bizottság ügyben 2006. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑155. o. és II‑A‑2‑735. o.) 30. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑17/05. sz., de Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság ügyben 2006. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1–149. o. és II‑A‑1–577. o.) 51. pontja; F‑10/07. sz., Botos kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑243. o. és II‑A‑1‑1345. o.) 78. pontja.
5. A kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök megosztására vonatkozó határozatok az intézmény belső szervezeti szabályait képezik. Sem a Szerződés, sem a személyzeti szabályzat, különösen annak 2. cikke rendelkezései nem tartalmaznak olyan előírást, hogy az ilyen határozatok hatálybalépése, és így azok alkalmazhatósága a közzététel feltételéhez volna kötve.
Mindazonáltal a jogbiztonság elve, amelynek alapján valamely hatóság által elfogadott jogi aktus mindaddig nem alkalmazható valamely jogalannyal szemben, amíg nem teszik lehetővé számára annak megismerését, megköveteli – bár ez kifejezetten semmilyen írott rendelkezés előírásában nem szerepel –, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak a személyzeti szabályzaton alapuló hatáskörei gyakorlásáról és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságnak az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeken alapuló hatáskörei gyakorlásáról szóló határozatokat megfelelően, az adminisztráció által meghatározandó szabályok és alakiságok szerint közzétegyék.
A Bizottság főszabály szerint köti magát a kinevezésre jogosult hatóságnak a személyzeti szabályzaton alapuló hatáskörei gyakorlásáról és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságnak az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeken alapuló hatáskörei gyakorlásáról szóló határozatok nyilvánosságának biztosításához, tekintve hogy azokat rendszeresen közzéteszik a Közigazgatási tájékoztatókban. A jogbiztonság elve egyébiránt megköveteli, hogy a közösségi szabályozás tegye lehetővé az érdekeltek számára az ez alapján őket terhelő kötelezettségek terjedelmének pontos ismeretét, mivel a jogalanyoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy egyértelműen megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket. Végül a kinevezésre jogosult hatóságnak a személyzeti szabályzaton alapuló hatáskörei gyakorlásáról és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságnak az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeken alapuló hatáskörei megosztására vonatkozó határozatok megfelelő nyilvánossága biztosításának szükségessége a személyzeti igazgatás körében a gondos ügyintézés szabályaiból is következik.
A Bizottságnak a tisztviselőt felfüggesztő határozat megfelelő nyilvánossága biztosítására irányuló kötelezettsége a jelen ügyben különösen szigorú, mivel e hatáskört egyetlen személyre, nevezetesen a Bizottság személyzeti ügyekért felelős tagjára ruházta át, míg az korábban a Bizottság legmagasabb szintű hatóságát, ez esetben a biztosok testületét illette meg. Márpedig az olyan intézkedés, amelyet egyetlen személy hoz, kisebb fokú védelmet biztosít a tisztviselő részére, aki annak címzettje, mint a testületi szerv által hozott intézkedés, ugyanis egy testületi szerv, a tagjai tanácskozásának köszönhetően több releváns információt képes figyelembe venni.
(lásd a 87., 89–91., 93., 94. és 96. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 46/72. sz., De Greef kontra Bizottság ügyben 1973. május 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1973., 543. o.) 18. pontja; 98/78. sz. Racke‑ügyben 1979. január 25‑én hozott ítéletének (EBHT 1979., 69. o.) 15. pontja; 99/78. sz., Weingut Decker ügyben 1979. január 25‑én hozott ítéletének (EBHT 1979., 101. o.) 3. pontja; C‑158/06. sz., ROM‑projecten ügyben 2007. június 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑5103. o.) 25. pontja; C‑161/06. sz., Skoma‑Lux ügyben 2007. december 11‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑10841. o.) 37. és 38. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑76/98. sz., Hamptaux kontra Bizottság ügyben 1999. március 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑59. o. és II‑303. o.) 23. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑89/07. sz., Kuchta kontra EKB ügyben 2008. július 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 62. pontja.