Language of document : ECLI:EU:F:2007:162

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2007. szeptember 19.

F‑43/06. sz. ügy

Tuomo Talvela

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – 2004. évi értékelési időszak – Védelemhez való jog – A jelentés indokolásának kötelezettsége – Közigazgatási vizsgálat”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben T. Talvela egyrészt a 2004. január 1‑je és december 31‑e közötti időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentésének, a közigazgatási vizsgálat megindítása iránti kérelmét elutasító hallgatólagos határozatnak, az ez utóbbiból fakadó és/vagy arra vonatkozó összes aktusnak, valamint a pert megelőző panaszát elutasító határozatnak a megsemmisítését, másrészt kártérítés megítélését kéri.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Értékelés – A védelemhez való jog tiszteletben tartása

(Személyzeti szabályzat, 26. cikk, első és második bekezdés, 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Azon kötelezettség, hogy az értékelés a referencia‑időszakra vonatkozzon

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

3.      Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – A korábbi értékeléshez képest kedvezőtlenebb értékelés

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

1.      A védelemhez való jog tiszteletben tartásának alapelve nem értelmezhető úgy, hogy az az Európai Közösségek személyi állományának értékelésekor az ezen értékeléshez vezető eljárást megelőzően előzetes figyelmeztetési kötelezettséget írna elő. E megállapítást nem befolyásolja a személyzeti szabályzat 26. cikkének első és második bekezdése, amely cikk a tisztviselő alkalmasságára, teljesítményére vagy magatartására vonatkozó minden jelentés vele szembeni érvényesíthetőségét azon feltételnek rendeli alá, hogy azokat vele közöljék a személyi aktájához való csatolás előtt. E rendelkezések ugyanis, melyek célja a tisztviselő védelemhez való joga tiszteletben tartásának biztosítása, már létező iratokra vonatkoznak. E rendelkezések tiltják, hogy az értékelési eljárás során az értékelt tisztviselővel szemben olyan iratokat vegyenek figyelembe, amelyeket a személyi aktájába történő felvétel előtt vele nem közöltek. E rendelkezések azonban nem írják elő az érdekelt terhére rótt tényállításokat hivatalos formába foglaló iratok előzetes elkészítését.

Következésképpen az értékelő sem a védelemhez való jogot, sem a személyzeti szabályzat 26. cikkét nem sérti meg, amikor a szakmai előmeneteli jelentésben az értékelt tisztviselőre nézve kedvezőtlen tényeket vesz figyelembe anélkül, hogy erről az érdekeltet az értékelési eljárás során írásban formálisan tájékoztatta volna, és anélkül, hogy e tényekre vonatkozóan bármilyen irat szerepelne a tisztviselő személyi aktájában.

(lásd az 57–59. és 61. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑157/04. sz., De Bry kontra Bizottság ügyben 2005. július 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑199. o. és II‑901. o.) 39–41. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A szakmai előmeneteli jelentés elkészítésekor a referencia‑időszak alatti teljesítményt, alkalmasságot és a feladatok teljesítése során tanúsított magatartást értékelik. Az értékelésnek tehát az ezen időszakhoz kapcsolódó tényekre kell vonatkoznia. Mindazonáltal olyan problémák esetében, amelyek már a referencia‑időszakot megelőzően is léteztek, és azóta fennállnak, azok egyszerű említése nem bizonyítja, hogy az értékelés nem a referencia‑időszak alatti teljesítmény, alkalmasság és a feladatok teljesítése során tanúsított magatartás értékelésén alapszik.

Emellett, bár a szakmai értékelő jelentés a tisztviselőnek a referencia‑időszak alatti értékelésén alapszik, nem tűnik helytelennek, hogy az említett jelentés megjegyzései utaljanak a korábbi időszakra, ha ez hasznos a tisztviselő referencia‑időszak alatti teljesítménye, alkalmassága és a feladatok teljesítése során tanúsított magatartása korábbi időszakhoz viszonyított változásának értékeléséhez. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a korábbi szakmai előmeneteli jelentéshez képest kedvezőtlenebb értékelést tartalmazó szakmai előmeneteli jelentés indokolására.

(lásd a 72., 75. és 76. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑33/91. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1992. december 10‑én hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑2499. o.) 70. és 71. pontja; T‑212/97. sz., Hubert kontra Bizottság ügyben 1999. március 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑41. o. és II‑185. o.) 95. pontja; T‑187/01. sz., Mellone kontra Bizottság ügyben 2002. június 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑81. o. és II‑389. o.) 49. pontja; T‑16/03. sz., Ferrer de Moncada kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑261. o. és II‑1163. o.) 53. pontja; T‑73/05. sz., Martin Magone kontra Bizottság ügyben 2006. május 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑107. o. és II‑A‑2‑485. o.) 26. pontja; T‑182/04. sz., Van der Spree kontra Bizottság ügyben 2006. október 10‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑205. o. és II‑A‑2‑1049. o.) 83. pontja.

3.      Az adminisztráció köteles minden szakmai előmeneteli jelentést kellően és részletesen indokolni, és az érdekelt számára lehetővé tenni, hogy ezzel az indokolással szemben kifogásokat emeljen; ezeknek a követelményeknek a tiszteletben tartása még fontosabbnak bizonyul abban az esetben, ha az értékelés a korábbi értékeléshez képest kedvezőtlenebb. Különös figyelmet kell fordítani az indokolásra akkor is, ha a jelentés a korábbi jelentésben szereplőhöz képest kedvezőtlenebb értékelést tartalmaz.

Az értékelő jelentésben a szöveges megjegyzések szerepe az analitikus értékelés alátámasztása. E megjegyzések szolgálnak az értékelés alapjául, és érthetővé teszik a tisztviselő számára a kapott értékelést. Következésképpen a megjegyzéseknek, a szakmai előmeneteli jelentés elkészítésében betöltött fontos szerepükre tekintettel, az odaítélt pontszámokkal koherenseknek kell lenniük, olyannyira, hogy az értékelést úgy kell tekinteni, mint a megjegyzések számszerűsített vagy analitikus átiratát.

(lásd a 91. és 92. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Ferrer de Moncada kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 53. pontja; fent hivatkozott De Bry kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 67. pontja; fent hivatkozott Martin Magone kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 48. pontja.