Language of document :

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-310/18. sz., EPSU és Goudriaan kontra Európai Bizottság ügyben 2019. október 24-én hozott ítélete ellen a European Federation of Public Service Union által 2019. december 19-én benyújtott fellebbezés

(C-928/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: European Federation of Public Service Union (képviselők: R. Arthur solicitor, K. Apps barrister)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Jan Willem Goudriaan

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

a fellebbezést nyilvánítsa megengedhetőnek;

a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül;

a Bizottság 2018. március 6-i határozatát semmisítse meg;

a Bizottságot kötelezze a fellebbezés és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező álláspontja szerint a jelen fellebbezést megengedhetőnek kell nyilvánítani, mivel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.

ELSŐ JOGALAP: az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdése alapján a Tanács határozata útján elfogadott irányelvek jogalkotási jellegűek

A Törvényszék az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk alapján lefolytatott eljárást tévesen jellemezte úgy, hogy az nem eredményezhet jogalkotási jellegű jogi aktusokat.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a második eljárás során elfogadott intézkedéseknek ugyanolyan jogkövetkezményei vannak mint a többi irányelvnek.

A Lisszaboni Szerződés nem csökkentette a szociális partnerek szerepét, és nem is változtatta meg a második eljárás során elfogadott intézkedések jellegét.

A Tanács határozata útján irányelvvel elfogadott intézkedések megőrzik jogalkotási természetüket.

A Tanács határozata útján irányelvvel elfogadott intézkedések jogalkotási aktusok.

Másodlagosan: annak feltételezése esetén, hogy a Tanács határozata útján elfogadott irányelvek nem jogalkotási aktusok (ami vitatott):

Ezek az irányelvek egyfajta lex specialisnak minősülnek, és lényegüket tekintve jogalkotási, nem pedig végrehajtási jellegűek.

Ezek az irányelvek ugyanolyan jogkövetkezmények kiváltására alkalmasak mint 2007 előtt.

Következésképpen a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a fellebbező első jogalapját.

MÁSODIK JOGALAP: az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk értelmezése

A Törvényszék tévedett az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezése során.

Az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének Törvényszék általi értelmezése nem követi e rendelkezés konkrét szövegét.

A Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy amikor a reprezentatív szociális partnerek között szociális partneri megállapodás megkötésére kerül sor, és ez a megállapodás nem jogellenes, a Bizottság ezt a szöveget köteles az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján, határozat elfogadása céljából, a Tanácshoz javaslatként előterjeszteni.

A Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy a szociális partnerek közötti megállapodások végrehajtásának módszerét a szociális partnerek, és nem a Bizottság döntik el.

A Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy a Tanácsnak hatásköre van úgy dönteni, hogy nem fogad el határozatot az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján, a Bizottság azonban nem rendelkezik hasonló hatáskörrel.

A Törvényszék tévesen értelmezte az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk intézményi egyensúlyát azáltal, hogy a Bizottság hatáskörét e rendelkezések kifejezett szövegén túlmenően is kiterjesztette, és tévesen értelmezte az EUSZ 13. cikk és az EUSZ 17. cikk hatását.

A Törvényszék értelmezése ellentétes az EUMSZ szociálpolitikáról szóló X. címének kontextusával és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkével.

A Törvényszék tévesen értelmezte a Törvényszék UEAPME ügyben hozott ítéletét, mivel nagyobb politikai mérlegelési jogkört biztosított a Bizottságnak, mint amellyel a Bizottság a helyes értelmezés esetén rendelkezik.

A Törvényszék tévesen értékelte azt a szerepet, amellyel a Parlament az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk szerinti eljárásban rendelkezik.

A Törvényszék tehát tévesen utasította el a fellebbező első jogalapját.

HARMADIK JOGALAP: a Bizottság határozatával kapcsolatos tiszteletteljes megközelítés

A Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy a Bizottság a határozat elfogadása során széles politikai mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ennek során a Törvényszék:

tévesen értelmezte az EUMSZ 154. és az EUMSZ 155. cikket, valamint a szociális partnerek eljárásának természetét, és

tévesen állapított meg párhuzamot az európai polgári kezdeményezéssel.

A Törvényszék tehát tévesen utasította el a fellebbező második jogalapját.

NEGYEDIK JOGALAP: a Bizottság határozatában szereplő bizottsági érvelés megközelítése

A Törvényszék tévesen hagyta helyben a Bizottság határozatában szereplő rövid indoklás jogszerűségét.

A Bizottság által a 2018. március 6-i levélben közölt indokok ténybelileg és jogilag tévesek.

A Bizottság nem tudta megmagyarázni, hogy miért tér el a korábbi leveleiben és a közzétett közleményeikben adott biztosítékoktól.

A levélben közölt indokok nem az ellenkérelemben vagy a tárgyaláson a Bizottság által alapul vett indokok voltak. Ezek az okok tehát ténybeli és jogi szempontból is tévesek.

A Bizottság nem az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkével összhangban járt el.

____________