A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-399/11. RENV sz., Banco Santander és Santusa kontra Bizottság ügyben 2018. november 15-én hozott ítélete ellen a Banco Santander, S. A. és a Santusa Holding, S. L. által 2019. január 25-én benyújtott fellebbezés
(C-53/19. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Fellebbezők: Banco Santander, S. A. és Santusa Holding, S. L. (képviselők: J. Buendía Sierra, E. Abad Valdenebro, R. Calvo Salinero és A. Lamadrid de Pablo ügyvédek)
Az elsőfokú eljárás felperesének támogatása végett beavatkozó felek: Spanyol Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság és Írország
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bizottság:
– helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. november 15-i ítéletét;
– adjon helyt a megsemmisítés iránti keresetnek, és véglegesen semmisítse meg a megtámadott határozatot; valamint
– az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
2018. november 15-én a Törvényszék meghozta a T–399/11. RENV. sz., Banco Santander S. A. és Santusa Holding S. L. kontra Európai Bizottság ügyben az ítéletet,1 amely ellen a jelen fellebbezés irányul. Az ítélet elutasítja a társasági adóról szóló spanyol törvény 12. cikke (5) bekezdésében szabályozott „üzleti és cégértékről” szóló, 2011. január 12-i európai bizottsági határozat2 ellen a felperes által benyújtott keresetet.
A fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező egyetlen fellebbezési jogalapra hivatkozik, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmezése körében, a „szelektivitás” fogalmával kapcsolatban a megtámadott ítéletben foglalt téves jogértelmezésre vonatkozik.
Konkrétan a fellebbezés szerint a megtámadott ítélet tévedett:
– a referenciarendszernek a szelektivitás vizsgálatának első szakaszában való azonosításakor;
– azon cél meghatározásakor, amely alapján a szelektivitás vizsgálatának második szakaszában össze kell hasonlítani a különböző ténybeli és jogi helyzeteket;
– következésképpen a bizonyítási teher megosztásakor és az arányosság elvének alkalmazásakor;
– másodlagosan a vállalkozások külföldi egyesülésének lehetetlensége és a külföldön való részesedésszerzés közötti okozati összefüggés bizonyítékának feltételezett hiányával kapcsolatos vizsgálatában; és
– másodlagosan az intézkedésnek az ellenőrzés arányától függő elhatárolhatóságának elvetésekor;
– a jogilag helytelen érvelés fenntartása mellett az ítélet a határozat érvelését számos kérdésben eltérő saját érveléssel váltja fel, további téves jogértelmezést valósítva meg ezzel.
____________
1 2018. november 15-i Banco Santander és Santusa kontra Bizottság ítélet (T-399/11 RENV, EU:T:2018:787).
2 A külföldi vállalkozásban való részesedésszerzés esetén Spanyolország által az üzleti és cégértékre alkalmazott adózási amortizációról C 45/07 (ex NN 51/07, ex CP 9/07) szóló, 2011. január 12-i 2011/282/EU bizottsági határozat (HL 2011. L 135., 1. o.).