A Verwaltungsgericht Wiesbaden (Németország) által 2019. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WS kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-505/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Wiesbaden

Az alapeljárás felei

Felperes: WS

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az SMVE-nek¹ az Alapjogi Charta 50. cikkével összefüggésben értelmezett 54. cikkét, hogy az SMVE egyik szerződő államában sem lehet ugyanazon cselekmény alapján büntetőeljárást indítani, ha a német ügyészség dönt a folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetéséről, miután a terhelt bizonyos kötelezettségeknek eleget tett, és – többek között – az ügyészség által meghatározott pénzösszeget megfizette?

Az következik-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2016. június 7-i egységes szerkezetbe foglalt változat; HL C 202., 1., 47. o.; a továbbiakban: EUMSZ) 21. cikkének (1) bekezdéséből, hogy a tagállamok nem teljesíthetik a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetéhez (Interpol) hasonló nemzetközi szervezet keretében harmadik államok által előterjesztett letartóztatás iránti megkeresést, ha a letartóztatás iránti megkereséssel érintett személy uniós polgár, és a tagállam, amelynek állampolgárságával az érintett személy rendelkezik, a nemzetközi szervezet és ezáltal a többi tagállam felé is jelezte a letartóztatás iránti megkeresés kétszeres büntetés tilalmának elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatos aggályait?

Ellentétes-e az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésével a büntetőeljárás azon tagállamokban történő megindítása és az azon tagállamokban történő ideiglenes letartóztatás, amelyeknek állampolgárságával az érintett személy nem rendelkezik, ha a büntetőeljárás megindítása, illetve az ideiglenes letartóztatás ellentétes a kétszeres büntetés tilalmának elvével?

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2016/680 irányelvnek² az SMVE 54. cikkével és az Alapjogi Charta 50. cikkével összefüggésben értelmezett 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 8. cikkének (1) bekezdését, hogy a tagállamok kötelesek elfogadni azokat a jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a büntetőjogi felelősségre vonhatóság megszűnését eredményező eljárás esetén egyik szerződő államban se legyenek tovább kezelhetők a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (Interpol) főszabály szerint újabb büntetőeljáráshoz vezető vörös riasztásai (red notices)?

Megfelelő adatvédelmi szinttel rendelkezik-e a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetéhez (Interpol) hasonló nemzetközi szervezet az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikke szerinti megfelelőségi határozat és/vagy az (EU) 2016/680 irányelv 37. cikke szerinti megfelelő garanciák hiányában?

Csak akkor kezelhetik-e tovább a tagállamok a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezeténél (Interpol) harmadik államok által egy körözésben (vörös riasztás) feltüntetett adatokat, ha valamely harmadik állam olyan letartóztatás és kiadatás iránti megkeresést terjesztett a körözéssel, és olyan letartóztatást kért, amely nem ütközik az európai jogba, különösen a kétszeres büntetés tilalmának elvébe?

____________

¹ A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (HL 2000. L 239., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 2. kötet, 9. o.)

² A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2016/680 irányelv (HL 2016. L 119., 89. o.; helyesbítés: HL 2018. L 127., 7. o.)