A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2010. július 14.
F‑41/10. R. sz. ügy
Moises Bermejo Garde
kontra
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
„Közszolgálat – Ideiglenes intézkedés iránti eljárás – A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Hiány”
Tárgy: Az EUMSZ 278. cikk és az EA 157. cikk, valamint az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Bermejo Garde különösen az EGSZB elnöke által 2010. április 13‑án hozott azon határozat végrehajtásának felfüggesztését kéri, amelyben őt 2010. április 6‑i hatállyal az EGSZB logisztikai igazgatóságának egységvezetőjeként újrabeosztotta.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék elnöke a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – „Fumus boni iuris” – Sürgősség – Kumulatív jelleg
(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Bíróság alapokmánya, 39. cikk és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)
2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher
(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)
3. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A kérelmezőnek a kért felfüggesztés elrendeléséhez fűződő érdeke – Nemleges közigazgatási határozat
(EUMSZ 278. cikk)
4. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró hatásköre – Ideiglenes jellegű meghagyások kibocsátása
(EUMSZ 279. cikk; a Bíróság alapokmánya, 39. cikk)
5. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Újrabeosztásról szóló határozat végrehajtásának felfüggesztése
(EUMSZ 278. cikk)
1. Egyrészt az EUMSZ 278. cikk, az EUMSZ 279. cikk és az EA 157. cikk, másrészt a Bíróság alapokmányának az I. melléklete 7. cikke (1) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszékre is alkalmazandó 39. cikke alapján a Közszolgálati Törvényszék – ha úgy ítéli meg, hogy a körülmények megkövetelik – a megtámadott aktus végrehajtását felfüggesztheti, vagy más ideiglenes intézkedéseket rendelhet el. Az eljárási szabályzat 102. cikkének 2. §‑a alapján az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekben meg kell jelölni többek között a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét (fumus boni iuris). A sürgősségre és a fumus boni iurisra vonatkozó követelmények kumulatív jellegűek, ezért az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani, ha egyikük nem teljesül. E követelmények együttes fennállásának vizsgálata során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy jellegzetességeire tekintettel szabadon határozza meg e követelmények vizsgálatának módját és rendjét, minthogy semmilyen jogi aktus nem ír elő számára előre meghatározott vizsgálati módot az ideiglenes intézkedés szükségességének értékeléséhez.
(lásd a 19–22. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑120/01. R. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2001. augusztus 9‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑171. o. és II‑783. o.) 12. és 13. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑38/06. R. sz., Bianchi kontra ETF ügyben 2006. május 31‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑27. o. és II‑A‑1‑93. o.) 20. és 22. pontja.
2. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja nem kártérítés biztosítása, hanem az ügy érdemében meghozatalra kerülő ítélet teljes érvényesülésének garantálása. Ez utóbbi cél eléréséhez a kért intézkedéseknek sürgőseknek kell lenniük abban az értelemben, hogy a felperes érdekeit érintő súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozása érdekében még az alapeljárásban való döntést megelőzően meg kell hozni őket, illetve még e döntést megelőzően ki kell fejteniük hatásukat. Egyébiránt az ideiglenes intézkedés elrendelését kérő félnek kell bizonyítania, hogy nem tudja kivárni az alapeljárást anélkül, hogy ne érné az említett jellegű kár. E tekintetben az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak annyiban veheti figyelembe az állítólagos súlyos és helyrehozhatatlan kárt, amennyiben az az ideiglenes intézkedést kérő fél érdekeit érintheti.
(lásd a 25., 28. és 85. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑65/99. P(R). sz., Willeme kontra Bizottság ügyben 1999. március 25‑én hozott végzésének (EBHT 1999., I‑1857. o.) 62. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑173/99. R. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 10‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑155. o. és II‑811. o.) 25. pontja; T‑52/01. R. sz., Schaefer kontra Bizottság ügyben 2001. május 21‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑115. o. és II‑543. o.) 47. pontja; T‑320/02. R. sz., Esch‑Leonhardt és társai kontra EKB ügyben 2002. december 19‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑325. o. és II‑1555. o.) 27. pontja.
3. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem főszabály szerint nem irányulhat nemleges közigazgatási határozat ellen, mivel a felfüggesztés elrendelése nem módosíthatja a felperes helyzetét. Mégis sor kerülhet a nemleges aktus végrehajtásának felfüggesztésére, ha a nemleges határozat nem hagyja változatlanul a felperes aktuális helyzetét, hanem módosítja azt. Ezzel szemben nem lehet felfüggeszteni azon nemleges határozat végrehajtását, amely a felperes helyzetének semmilyen változásával nem jár.
(lásd a 38., 40. és 42. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 76/88. R. sz., La Terza kontra Bíróság ügyben 1988. március 23‑án hozott végzésének (EBHT 1988., 1741. o.) 18. pontja; C‑89/97. P(R). sz., Moccia Irme kontra Bizottság ügyben 1997. április 30‑án hozott végzésének (EBHT 1997., I‑2327. o.) 45. pontja.
4. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró különböző típusú intézkedéseket rendelhet el az adott konkrét ügyből fakadó egyedi követelmények teljesítése érdekében, vagyis nemcsak meghagyást bocsáthat ki, amennyiben az egyáltalán nem érinti az ügy érdeméről határozatot hozó bíró döntését, hanem egyszerűen felhívhat a hatályban lévő rendelkezések tiszteletben tartására, mivel e felhívás megfelelő eszköz lehet, amely összhangban van az ideiglenes intézkedés iránti eljárásra irányadó elvekkel, és alkalmas a felperes jogai megfelelő védelmének ideiglenes biztosítására.
(lásd a 44. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑203/95. R. sz., Connolly kontra Bizottság ügyben 1995. december 12‑én hozott végzésének (EBHT 1995., II‑2919. o.) 25., 43. és 44. pontja.
5. Tekintettel arra a széles mérlegelési jogkörre, amellyel az intézmények a szervezeti egységeiknek a rájuk bízott feladatok szerinti szervezésében és ezzel párhuzamosan a személyi állományuk tagjainak beosztásában rendelkeznek, az újrabeosztásról szóló határozatok akkor sem minősülnek rendkívüli és váratlan eseménynek az érintett tisztviselők előmenetelében, ha hátrányt okoznak nekik. Ilyen feltételek között az említett határozatok végrehajtásának felfüggesztését csak kényszerítő és rendkívüli, az érintett tisztviselőket érintő súlyos és helyrehozhatatlan kár okozására alkalmas körülmények igazolhatják.
(lásd a 47. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑93/96. R. sz., Presle kontra Cedefop ügyben 1996. július 12‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑369. o. és II‑1093. o.) 45. pontja.