Az Amtsgericht Kehl (Németország) által 2019. július 18–án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FU elleni büntetőeljárás
(C-554/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Amtsgericht Kehl
Az alap-büntetőeljárás résztvevői
Staatsanwaltschaft Offenburg
kontra
FU
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 67. cikk (2) bekezdését, valamint a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 22. és 23. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti törvényi szabályozás, amely az érintett tagállam rendőrségét felruházza azon hatáskörrel, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben (Luxemburg) aláírt egyezményben részes államokkal közös szárazföldi határától húzódó, legfeljebb 30 kilométeres sávban valamennyi személynek a személyazonosságát ellenőrizhetik a személy magatartásától, valamint különös körülményektől függetlenül, annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megtiltsák az említett tagállam területére történő jogellenes beutazást vagy az e tagállam területén történő jogellenes tartózkodást, illetve megelőzzenek bizonyos, a határ biztonsága ellen irányuló bűncselekményeket, amennyiben e törvényi szabályozást egy miniszteri rendelet a következőképpen egészíti ki:
„a) A határokon átnyúló bűnözésre (időben, térben és különböző közlekedési eszközök felhasználásával) dinamikus módon kerül sor, ezért az ellene való küzdelemhez rugalmas rendőrségi hatáskörökre van szükség. Az előbbiekben megjelölt hatáskör gyakorlásának célja a határokon átnyúló bűnözés megelőzése vagy megakadályozása;
b) Az ellenőrzési intézkedéseket a Schengeni határellenőrzési kódex 21. cikke a) pontja fentiekben megjelölt kritériumainak szűken körülhatárolt keretei között kell lefolytatni. Ezen intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok egyértelműen különbözzenek a külső határokon történő rendszeres személyellenőrzésektől és ne legyenek a határellenőrzéssel azonos hatásúak. Ezen ellenőrzési intézkedések végrehajtásának olyan keret hatálya alá kell tartoznia, amely biztosítja, hogy ezen intézkedések intenzitásukat és gyakoriságukat illetően ne legyenek a határforgalom-ellenőrzéssel azonos jellegűek.
c) E keret a következőképpen kerül kialakításra:
Az ellenőrzési intézkedések nem folytathatók tartós jelleggel, hanem azokra rendszertelenül, különböző időpontokban, különböző helyeken, szúrópróbaszerűen kerül sor, az utasforgalom figyelembevételével.
Az ellenőrzési intézkedésekre nem pusztán a határátlépés alkalmával kerül sor. Az intézkedésekre a szövetségi rendőri szervek által a helyzetre vonatkozó saját vagy más hatóságoktól származó információk alapján szerzett és folyamatosan naprakésszé tett ismeret és/vagy rendőrségi (határrendészeti) tapasztalatok alapján kerül sor. Ezért a határokon átnyúló bűnözésre, például gyakran használt közlekedési eszközökre és útvonalakra, valamint bizonyos magatartásokra vonatkozó általános vagy konkrét rendőrségi információk és/vagy tapasztalatok, valamint a határokon átnyúló bűnözésről rendelkezésre álló, saját forrásokból vagy más hatóságoktól származó információk elemzése jelenti a rendészeti intézkedések foganatosításának, valamint intenzitásának és gyakoriságának kiindulópontját.
Az ellenőrzési intézkedések kialakítása a rendszeres szolgálati és szakmai felügyelet hatálya alá tartozik. Az alapvető szabályokat a Gemeinsame Geschäftsordnung der Bundesministerien (a szövetségi minisztériumok közös szervezeti szabályzata, GGO) 3. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata, valamint a szövetségi minisztériumok adott terület feletti szakmai felügyeletének gyakorlására vonatkozó alapelvek tartalmazzák. Ezeket a szövetségi rendőrség tekintetében az »Ergänzende Bestimmungen zur Ausübung der Dienst- und Fachaufsicht des BMI über die Bundespolizei« (a szövetségi belügyminisztérium által a szövetségi rendőrség felett gyakorolt szolgálati és szakmai felügyelet gyakorlására vonatkozó kiegészítő rendelkezések) konkretizálják. A Bundespolizeipräsidium (szövetségi rendőr-főkapitányság) és az alá rendelt hatóságok és szervek a szolgálati és szakmai felügyelet végrehajtását ügyelosztási terveikben szabályozzák és saját koncepció szerint valósítják meg.
d) A többszörös ellenőrzés elkerülése érdekében az ellenőrzési intézkedéseket lehetőség szerint egyeztetni kell más hatóságokkal vagy azokat közös műveleti/együttműködési formák keretében kell végrehajtani.”?
Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen az [EUSZ] 4. cikk (3) bekezdésének második albekezdését, az EUMSZ 197. cikk (1) bekezdését és az EUMSZ 291. cikk (1) bekezdését, hogy azokkal – ipso iure, vagy a büntetőeljáráshoz fűződő érdeknek és a vádlott érdekének mérlegelését követően – ellentétes az információk vagy bizonyítékok büntetőeljárásban történő felhasználása, ha azokat a vádlottra vonatkozó, az EUMSZ 67. cikk (2) bekezdésébe vagy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. és 23. cikkébe ütköző rendőrségi ellenőrzés alapján szerezték?
____________
1 HL 2016. L 77., 1. o.