Language of document :

A Törvényszék (második tanács) T-79/16. sz., Vereniging Gelijkberechtiging Grondbezitters és társai kontra Bizottság ügyben 2018. október 15-én hozott ítélete ellen a Vereniging tot Behoud van Natuurmonumenten in Nederland és társai által 2018. december 21-én benyújtott fellebbezés

(C-817/18. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbezők: Vereniging tot Behoud van Natuurmonumenten in Nederland, Stichting Het Groninger Landschap, It Fryske Gea, Stichting Het Drentse Landschap, Stichting Het Overijssels Landschap, Stichting Het Geldersch Landschap, Stichting Flevo-Landschap, Stichting Het Utrechts Landschap, Stichting Landschap Noord-Holland, Stichting Het Zuid-Hollands Landschap, Stichting Het Zeeuwse Landschap, Stichting Het Noordbrabants Landschap, Stichting Het Limburgs Landschap (képviselők: P. Kuypers és M. de Wit ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Vereniging Gelijkberechtiging Grondbezitters, Exploitatiemaatschappij De Berghaaf BV, Stichting Het Nationale Park De Hoge Veluwe, BV Landgoed Den Alerdinck II, Landgoed Ampsen BV, Pallandt van Keppel Stichting, Landgoed Kasteel Keppel BV, Baron van Lynden, Stichting het Lijndensche Fonds voor Kerk en Zending, Landgoed Welna BV, Landgoed „Huis te Maarn” BV, Vicariestichting De Vijf Capellarijen/Ambachtsheerlijkheid Kloetinge, Maatschappij tot Exploitatie van het Landgoed Tongeren onder Epe BV, Landgoed Anderstein NV, Landgoed Bekspring BV, Landgoed Nijenhuis en Westerflier BV, Landgoed Caprera BV, Landgoed Schapenduinen BV, Stichting Schapenduinen, Landgoed de Noetselenberg BV

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a (T-79/16. sz. ügyben hozott) megtámadott ítéletet;

kötelezze a VGG-t mind az elsőfokú eljárás, mind a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére;

másodlagosan, amennyiben a Bíróság az ügyet visszautalja a Törvényszék elé, az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg ne határozzon, fenntartva e határozatot az eljárást befejező határozat meghozataláig.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: a Törvényszék a VGG keresetét a jogot tévesen alkalmazva nyilvánította elfogadhatónak

A Törvényszék azon vizsgálatot, hogy a VGG érintettnek tekinthető-e – a VGG és a fellebbezők versenyviszonyban állnak; fennáll annak a veszélye, hogy a nyújtott támogatás a VGG helyzetét konkrétan befolyásolja, és a szóban forgó versenyviszonyt torzítja –, tévesen folytatta le.

A Törvényszék a VGG és tagjainak kereshetőségi jogát közvetlenül a Stichting Het Nationale Park De Hoge Veluwe, a 2008-ban panaszt benyújtó panaszosok közül fennmaradt egyetlen panaszos kereshetőségi jogához kötötte.

A Törvényszék ennek során azonban nem, illetve nem megfelelően állapította meg, hogy a fellebbezők és a Stichting Het Nationale Park De Hoge Veluwe mely tevékenységek tekintetében állnak egymással közvetlenül versenyben. A Törvényszék tehát tévesen indult ki abból, hogy a fellebbezők és a Stichting Het Nationale Park De Hoge Veluwe versenykapcsolatban állnak.

A Törvényszék ezért a versenykapcsolat megállapítása alapján tévesen jutott arra az eredményre, hogy a támogatás a VGG tagjainak versenyképességét konkréten befolyásolta és torzította.

A Törvényszék a Stichting Het Nationale Park De Hoge Veluwe kereshetőségi jogának megítélése alapján nem juthatott volna arra a megállapításra, hogy a VGG keresete elfogadható.

Második jogalap: a Törvényszék tévesen indult ki „komoly nehézségekből”

A Törvényszék tévesen állapította meg az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárási garanciák megsértését. A Törvényszék azon megállapítása, hogy a Bizottság a területgazdálkodással foglalkozó bizonyos természetvédelmi szervezetek hozzájárulásával kapcsolatos szabályozás (PNB-szabályozás) támogatási joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálatakor „komoly nehézségekbe” ütközött, téves jogalkalmazásnak minősül.

A határozatban az általános gazdasági érdekű szolgáltatások „atipikusnak” vagy „átfogónak” minősítése nem utal komoly nehézségekre, az elkülönített könyvelés hiánya nem jelent komoly nehézségekre utaló körülményt, és nem hiányzott a túlkompenzáció elkerülését célzó védelmi mechanizmus sem.

____________