Language of document :

A Törvényszék (harmadik tanács) T-272/16. sz., Görög Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2018. október 4-én hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2018. december 17-én benyújtott fellebbezés

(C-797/18. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Görög Köztársaság (képviselők: G. Kanellopoulos, E. Leftheriotou és A. Vasilopoulou)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt fellebbezésének, semmisítse meg az Európai Unió Törvényszékének a T-272/16. sz. ügyben 2018. október 4-én hozott ítéletét a keresetét elutasító részében, adjon helyt a Görög Köztársaság 2016. június 25-i keresetének, semmisítse meg az Európai Bizottság 2016. március 17-i 2016/417/EK végrehajtási határozatát1 azokban a részeiben, amelyekben az: a) 166 797 866,22 euró összegű pénzügyi korrekciót ír elő a 2012–2013. igénylési évek vonatkozásában a termeléstől független közvetlen támogatások ágazatában, illetve b) összesen 3 880 460,50 euró összegű pénzügyi korrekciót ír elő a 2010–2013. gazdasági év tekintetében az EMVA 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló 125. és 121. intézkedés (2007–2013) ágazatában, továbbá a Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező hat jogalapra hivatkozik.

A. A megtámadott ítéletnek az első, a második és a harmadik jogalapra vonatkozó, a termeléstől független közvetlen támogatások ágazatában előírt korrekciót érintő részének tekintetében a fellebbező három fellebbezési jogalapra hivatkozik.

Az első fellebbezési jogalap a 796/2004/EK bizottsági rendeletnek2 a legelő meghatározására vonatkozó 2. cikke téves értelmezésén és alkalmazásán, valamint a megtámadott ítélet elégtelen és nem megfelelő indokolásán alapul.

A második fellebbezési jogalap a VI/5330/97 iránymutatás téves értelmezésén alapul a 25%-os korrekció előírásához szükséges tényállások megvalósulását illetően, továbbá a 73/2009 rendelet3 43. 44. és 137. cikkének téves értelmezésén, nem megfelelő és ellentmondásos indokoláson, illetve az egyeztető testület összefoglaló jelentésének elferdítésén.

A harmadik fellebbezési jogalap keretében a fellebbező az 1290/2005 rendelet4 31. cikke (2) bekezdésének, a releváns iránymutatásoknak, a ne bis in idem elvének, az arányosság elvének téves értelmezésére és alkalmazására, valamint elégtelen és ellentmondásos indokolásra hivatkozik.

B. A megtámadott ítéletnek a negyedik és ötödik jogalapra vonatkozó részét illetően, a vidékfejlesztési program 125. intézkedésének keretében előírt korrekció vonatkozásában a fellebbező két fellebbezési jogalapra hivatkozik. Az első (negyedik fellebbezési jogalap) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet5 71. cikke (2) és (3) bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán, a megtámadott ítélet elégtelen és ellentmondásos indokolásán alapul, míg a második jogalap (ötödik fellebbezési jogalap) azon alapul, hogy a megtámadott ítélet tévesen értelmezte és alkalmazta az 1290/2005/EK rendelet 31. cikkének (4) bekezdését, illetve annak indokolása elégtelen és ellentmondásos.

C. Végül, a megtámadott ítélet azon részét illetően, amely elutasítja a hatodik és hetedik jogalapot a vidékfejlesztési program 121. intézkedésének tekintetében előírt korrekció vonatkozásában, a két részből álló hatodik jogalap keretében a fellebbező a 817/2004 bizottsági rendelet6 73. cikkének téves értelmezésére és alkalmazására, elégtelen indokolásra és a bizonyítékok elferdítésére hivatkozik.

____________

1 HL 2016. L 75., 16. o.

2 HL 2004. L 141., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.

3 HL 2009. L 30., 16. o.

4 HL 2005. L 209., 1. o.

5 HL 2005. L 277., 1. o.

6 HL 2004. L 153., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 46. kötet, 87. o.