AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE
(második tanács)
2012. szeptember 18.
F‑96/09. sz. ügy
Eva Cuallado Martorell
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálati Törvényszék – Nyílt versenyvizsga – Az írásbeli vizsgákon elért eredményt követően a szóbeli vizsgára bocsátás megtagadása – Felülvizsgálati kérelmek – A pályázóknak bizonyos őket érintő információkhoz való hozzáféréshez való kifejezett joga – Tárgy és cél – A kijavított írásbeli vizsgákhoz való hozzáférés joga – Hiány”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben E. Cuallado Martorell lényegében azt kéri egyrészről, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett EPSO/AD/130/08 versenyvizsga vizsgabizottságának azon határozatát, amely megtagadta a felperes szóbeli vizsgára bocsátását, másrészt pedig azon határozatokat, amelyek megtagadták a kijavított dolgozatai és az ezekre vonatkozó egyéni értékelő lap felperesnek való továbbítását.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Bizottság viseli saját költségeit és a felperes részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Versenyvizsga – Versenyvizsga‑kiírás – A kizárt pályázók bizonyos információhoz való hozzáférési jogának bevezetése – E jognak az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) általi megsértése – Az adminisztráció felelősségét megalapozó közszolgálati kötelességszegés
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41., 42. és 47. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Alaki feltételek – Kellően egyértelmű jelleg
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)
3. Tisztviselők – Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az uniós tisztviselők felvételi versenyvizsgája keretében megírt dolgozatokhoz való hozzáférés – A személyzeti szabályzat rendszere alá tartozás – A kijavított dolgozatoka kizárt pályázókkal történő közlésének kötelezettsége – Hiány – A vizsgabizottság eljárása titkosságának tiszteletben tartása
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 6. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
4. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A pályázat elutasítása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A működés titkosságának tiszteletben tartása
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk; III. melléklet, 6. cikk)
5. Tisztviselők – Bírósági eljárás – Költségek – Teher – A méltányossági követelmények figyelembevétele – A pernyertes fél költségek viselésére való kötelezése
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 87. cikk, 1. és 2. § és 88. cikk)
1. Noha a versenyvizsga‑kiírás a kizárt pályázók számára biztosítja, hogy éljenek az őket közvetlenül és egyénileg érintő információkhoz való hozzáférés különleges jogával, annak érdekében, hogy megkaphassák azon információkat és dokumentumokat, amelyek lehetővé tehetik számukra annak egyértelmű eldöntését, hogy érdemes‑e kifogásolni az őket a versenyvizsgáról kizáró határozatot az említett jog Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) általi szigorú tiszteletben tartása – mind e jog tartalmát, mind pedig a válaszadási határidőt illetően – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41., 42. és 47. cikkében megfogalmazott megfelelő ügyintézés elvéből, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogából és hatékony jogorvoslathoz való jogból eredő kötelezettségek kifejeződése. Következésképpen e különleges jog EPSO általi megsértése – azon túl, hogy ahhoz vezethet, hogy a kizárt pályázók megfelelő adatok nélkül nyújtanak be keresetet vagy panaszt – közszolgálati kötelezettségszegésnek minősülhet, amely adott esetben a pályázó kárának megtérítéséhez való jogot biztosít.
(lásd a 46–48. pontot)
2. Nem szükséges, hogy egy panasz meghatározott formát öltsön. Elegendő, ha egyértelműen és pontosan kifejezi a felperesnek a vele kapcsolatban hozott határozat megtámadására irányuló szándékát. Az adminisztrációnak a panaszokat a nyitottság szellemében kell vizsgálnia, és annak megállapításához, hogy a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett panaszról van szó, elegendő az, hogy az igazgatási eljárásban kellően egyértelműen hivatkozzanak valamely jogalapra ahhoz, hogy a kinevezésre jogosult hatóság megismerhesse az érintett által a vitatott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat.
Ugyanakkor, mivel a pert megelőző eljárás célja a panasszal keletkező jogvita egyezség útján való rendezése, az említett hatóságnak kellő pontossággal kell ismernie az érdekelt által a közigazgatási határozattal szemben megfogalmazott érveket. Következésképpen a panasznak minden esetben tartalmaznia kell a tárgyát képező közigazgatási határozattal szemben felhozott jogalapok és érvek ismertetését.
(lásd a 60. és 61. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 167/86. sz., Rousseau kontra Számvevőszék ügyben 1988. május 31‑én hozott ítéletének 8. pontja; 23/87 és 24/87. sz., Aldinger és Virgili kontra Parlament egyesített ügyekben 1988. július 14‑én hozott ítéletének 13. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑146/94. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1996. március 7‑én hozott ítéletének 44. pontja; T‑176/96. sz., Volger kontra Parlament ügyben 1998. január 13‑án hozott ítéletének 65. pontja; T‑354/03. sz., Reggimenti kontra Parlament ügyben 2005. február 16‑án hozott ítéletének 43. pontja.
3. A versenyvizsga pályázóinak az általuk megírt dolgozatokhoz és e dolgozatok vizsgabizottság által kiállított értékelő lapjaihoz való hozzáférését illetően a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet általános szabályaitól eltérő különös rendelkezésnek minősül mivel az előbbi különös dokumentumtípusokhoz, nevezetesen a pályázók által megírt dolgozatokhoz és e dolgozatok vizsgabizottság által kiállított értékelő lapjaihoz való hozzáférést szabályozza. Ezzel a rendelkezéssel – amely kimondja, hogy a vizsgabizottság eljárása titkos – ellentétes mind a versenyvizsga‑bizottság tagjai álláspontjának felfedése, mind a pályázókra vonatkozó személyes vagy összehasonlító értékeléssel kapcsolatos adatok hozzáférhetővé tétele. Következésképpen, mivel az 1049/2001 rendelet szerinti dokumentumokhoz való hozzáférési jogot nem lehet alkalmazni, a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke nem kötelezi az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt (EPSO) arra, hogy továbbítsa a pályázóknak a kijavított dolgozataikat.
Következésképpen, ha az uniós intézmény elutasítja a kijavított dolgozat pályázónak való továbbítását, ez utóbbi a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikkének alkalmazhatóságát nem vitathatja érvényesen az átláthatóság fogalma alapján.
Ugyanakkor a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke sajátos, közérdekű okokkal igazolt célt követ, és kifejezetten a vizsgabizottság eljárásához való hozzáférésre vonatkozik. Márpedig a versenyvizsga‑kiírás biztosítja a kizárt pályázók számára azt a különleges jogot, hogy hozzáférjenek a versenyvizsgán való részvételükre vonatkozó, információkhoz, ez a jog nem abszolút és korlátlan, az azt a jogot foglalja magában, hogy ezek a pályázók megkapják az írásbeli vizsgájuk másolatát és az arra vonatkozó értékelő lapot a vizsgabizottság értékelésével együtt.
(lásd a 81., 84., 85., 95., 96. és 99. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati 1996. július 4‑én hozott ítéletének 24. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑33/00. sz., Martínez Páramo és társai kontra Bizottság ügyben 2003. március 27‑én hozott ítéletének 44. pontja; T‑376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács 2005. április 5‑én hozott ítéletének 56. pontja; T‑371/03. sz., Le Voci kontra Tanács 2005. július 14‑én hozott ítéletének 124. pontja.
4. A sérelmet okozó határozat indokolására vonatkozó kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem, másrészt a bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele. A versenyvizsga‑bizottság határozatait illetően az indokolási kötelezettségnek mindazonáltal összeegyeztethetőnek kell lennie a versenyvizsga‑bizottság eljárására a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke alapján vonatkozó titkossággal. E körülmények között a versenyvizsga‑bizottság határozatainak indokolására vonatkozó követelmény esetében figyelembe kell venni a szóban forgó eljárás jellegét, amely általában legalább két elkülönült szakaszból áll: egyrészt a pályázatok vizsgálatából, amelynek célja a versenyvizsgára bocsátható pályázók kiválasztása, másrészt a pályázóknak a betöltendő munkakörre való alkalmasságának a vizsgálatából, amelynek célja az alkalmassági lista felállítása. A versenyvizsga‑bizottság eljárásának második szakasza mindenekelőtt összehasonlító jellegű, így vonatkozik rá az eljárás lényegéhez tartozó titkosság. A versenyvizsga‑bizottság által a vizsgák előtt elfogadott javítási szempontok szerves részét képezik a pályázók érdemeinek a versenyvizsga‑bizottság általi összehasonlító értékelésének. Így e szempontokra ugyanúgy kiterjed a tanácskozás titkossága, mint a versenyvizsga‑bizottság által végzett értékelésekre. A versenyvizsga‑bizottság által végzett összehasonlító értékelést a versenyvizsga‑bizottság által a pályázóknak adott pontszámok tükrözik. A versenyvizsga‑bizottság eljárásának kötelező titkosságára tekintettel a pályázó által a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga‑bizottság határozatai elégséges indokolásának minősül, mivel a versenyvizsga‑bizottság nem köteles sem részletezni, sem megmagyarázni, hogy a pályázó mely válaszait ítélte elégtelennek, és miért.
(lásd a 88. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság fent hivatkozott Parlament kontra Innamorati ügyben hozott ítéletének 23–31. pontja;
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Martínez Páramo és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 43–52. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑16/07. sz., Dragoman kontra Bizottság ügyben 2008. április 30‑án hozott ítéletének 63. pontja.
5. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 1. §‑a alapján, figyelemmel az e szabályzat II. címének 8. fejezetében foglalt egyéb rendelkezésekre, a Közszolgálati Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mindazonáltal az említett szabályzat 88. cikke alapján a Törvényszék a pernyertes felet is kötelezheti a költségek részbeni vagy teljes viselésére, ha az a pernyertes magatartása alapján indokoltnak tűnik, különösen akkor, ha megítélése szerint ez a fél szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségeket a másik félnek.
Az említett 88. cikket abban az esetben kell alkalmazni, ha az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) megsértette a versenyvizsga‑kiírásban foglalt arra vonatkozó kötelezettséget, hogy a pályázó kérelmére – aki ezt követően panaszt, majd keresetet is benyújtott – kiegészítő információkat kell adni a versenyvizsgán való részvételét illetően. Ebben a tekintetben, és bár a kért információk nem voltak feltétlenül szükségesek a panasz megfogalmazásához, nem zárható ki, hogy ha a felperes azokkal időben rendelkezett volna, jobban össze tudta volna állítani panaszát és keresetét, sőt dönthetett volna úgy, hogy nem nyújt be keresetet.
(lásd a 111. és 112. pontot)