A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(első tanács)

2008. július 9.

F‑89/07. sz. ügy

Jan Kuchta

kontra

Európai Központi Bank

„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – A díjazás és a jutalmak éves felülvizsgálata – 2006. évi időszak – Személyes adatok védelme – A szakmai előmenetelre nézve sérelmes megjegyzések – Hatáskör”

Tárgy: A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank EK‑Szerződéshez csatolt alapokmányának 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben J. Kuchta, az Európai Központi Bank alkalmazottja azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék egyrészt kötelezze az EKB‑t azon nem vagyoni kár megtérítésére, amelyet neki azzal okoztak, hogy a 2006. évi értékelő jelentését teljes egészében közölték azon szervezeti egység vezetőjével, ahová őt 2007 elején osztották be, másrészt semmisítse meg a 2007. január 1‑jei egyedi illetményemeléséről szóló határozatot.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék az Európai Központi Bank a felperes egyedi illetményemeléséről szóló 2007. január 1‑jei határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék a felperes kérelmét ezt meghaladó részében elutasítja. Az EKB viseli az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – Jelképes kártérítés megítélése iránti kérelem

2.      Európai Közösségek – Közösségi intézmények és szervek – A hatáskörök gyakorlása – Átruházások – Feltételek – Európai Központi Bank

(Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 12.3. cikk és 36.1. cikk; az Európai Központi Bank igazgatóságának belső szabályzata, 5. cikk; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, I. melléklet, 6) pont)

1.      A tisztviselő által benyújtott kártérítési kérelem esetében az a tény, hogy a tisztviselő jelképes kártérítést kér, nem mentesíti őt azon kötelezettség alól, hogy a kár bekövetkeztét meggyőző bizonyítékokkal támassza alá.

(lásd a 36. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 26/74. sz., Roquette Frères kontra Bizottság ügyben 1976. május 21‑én hozott ítéletének (EBHT 1976., 677. o.) 24. pontja.

2.      Ami a közösségi intézményeken vagy szerveken belüli hatáskör‑átruházást illeti, a hatáskört átruházó hatóság – még ha hatásköreinek átruházására jogosult is – köteles erről kifejezett határozatot hozni, illetve a hatáskör‑átruházás csak pontosan meghatározott végrehajtási jogköröket érinthet. Ennélfogva, noha az Európai Központi Bank igazgatósága az EKB személyi állományára vonatkozó alkalmazási feltételek I. mellékletének 6. pontja értelmében jogosult átruházni az egyedi illetményemelés meghatározására vonatkozó hatáskörét, az e tárgyban más hatóság – nem pedig az igazgatóság – által hozott határozat, erre vonatkozó hatáskör‑átruházás hiányában, hatáskörrel nem rendelkező hatóság által hozott határozatnak minősül, és mint ilyet meg kell semmisíteni.

Másfelől az a tény, hogy nem lehet megállapítani sem az egyedi illetményemelésről szóló határozat elfogadóját, sem azon hatóságot, amelynek az igazgatóságtól származó felhatalmazás alapján erre hatáskörrel kellene rendelkeznie, sérti a személyzeti igazgatással kapcsolatban a gondos ügyintézés szabályait, amelyek feltételezik többek között, hogy valamely közösségi intézményen belül a hatáskörök megosztását világosan meghatározzák és megfelelően ismertessék. E tekintetben az Európai Központi Bank szervei egyáltalán nincsenek a többi közösségi szerv és intézmény vezető testületeitől eltérő helyzetben.

(lásd az 53., 54., 59. és 61–63. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑409/02. P. sz., Pflugradt kontra EKB ügyben 2004. október 14‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑9873. o.) 37. pontja; C‑301/02. P. sz., Tralli kontra EKB ügyben 2005. május 26‑án hozott ítéletének (EBHT 2005., I‑4071. o.) 43. pontja.