Language of document :

A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB kontra Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB

(C-927/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: „Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB

Egyéb felek: „Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2014/24 irányelv1 58. cikke (3) vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartozik-e az olyan pályázati feltétel, amelynek alapján a beszállítónak kizárólag bizonyos szolgáltatásokhoz (vegyes települési hulladék kezeléséhez) kapcsolódó tevékenység végzéséből eredő, meghatározott mértékű átlagos éves üzemi árbevételt kell igazolnia?

Az első kérdésre adott választól függ-e a beszállító kapacitása értékelésének a Bíróság 2017. május 4-i Esaprojekt ítéletében (C-387/14)2 meghatározott módszere?

A 2014/24 irányelv a) 58. cikke (4) bekezdésének, b) VII. mellékletének rendelkezéseivel összefüggésben értelmezett 42. cikkének, c) 70. cikkének hatálya alá tartozik-e az olyan pályázati feltétel, amelynek alapján a beszállítónak igazolnia kell, hogy a [hulladékkezelési] szolgáltatás nyújtásához szükséges járművek megfelelnek a sajátos műszaki követelményeknek, köztük a légszennyező anyag kibocsátására (EURO 5), a GPS-jeladó felszerelésére, a megfelelő teljesítményre vonatkozó és más további követelményeknek?

Úgy kell-e értelmezni a jogorvoslati eljárások hatékonyságának elvét rögzítő 89/665 irányelv3 1. cikkének (1) bekezdésének harmadik albekezdését, 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, a 2014/24 irányelv 21. cikkét és a 2016/943 irányelvet,4 közelebbről annak (18) preambulumbekezdését és 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését (együttesen vagy külön-külön, de korlátozás nélkül), hogy a bírósági eljárást megelőzően kötelezően igénybe veendő vitarendezési eljárás közbeszerzésre irányadó nemzeti jogszabályok általi előírása esetén:

az ajánlatkérő szerv egy másik beszállító ajánlatára vonatkozó valamennyi adatot (tekintet nélkül azok bizalmas jellegére) köteles a jogorvoslati eljárást kezdeményező beszállító rendelkezésére bocsátani, ha a jogorvoslati eljárás tárgyát konkrétan a másik beszállító ajánlata értékelésének jogszerűsége képezi, és az eljárást kezdeményező beszállító korábban már kifejezetten kérte az ajánlatkérő szervtől ezen adatok rendelkezésre bocsátását;

az előző kérdésre adott választól függetlenül az ajánlatkérő szervnek akkor, ha elutasítja a beszállítónak a versenytársa ajánlata értékelésének jogszerűségére vonatkozó kifogását, minden esetben egyértelmű, átfogó és konkrét választ kell adnia, tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e annak a kockázata, hogy rábízott bizalmas ajánlati információt közöl az ajánlattal kapcsolatban?

Úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, valamint 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját, a 2014/24 irányelv 21. cikkét és a 2016/943 irányelvet, különösen annak (18) preambulumbekezdését (együttesen vagy külön-külön, de korlátozás nélkül), hogy bíróság előtt önállóan megtámadható az ajánlatkérő szerv olyan határozata, amelyben nem engedélyezi, hogy valamely beszállító hozzáférjen egy másik résztvevő ajánlatában szereplő bizalmas információhoz?

Amennyiben az előző kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését, hogy a beszállítónak az említett határozat ellen kifogást kell terjesztenie az ajánlatkérő szerv elé, és szükség esetén keresetet kell indítania a bíróság előtt?

Amennyiben az előző kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy a beszállító a másik beszállító ajánlatának tartalmával kapcsolatban rendelkezésére álló információ terjedelmétől függően – anélkül, hogy megkérdőjelezné az ajánlatkérő szerv egyéb határozatainak jogszerűségét – bíróság előtt keresetet indíthat kizárólag az információ vele való közlésének elutasítása miatt?

Az előző kérdésekre adott válaszoktól függetlenül úgy kell-e értelmezni a 2016/943 irányelv 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy a bíróság a felperes arra vonatkozó kérelmének kézhezvételét követően, hogy a bíróság a másik felet bizonyítékok bemutatására kötelezze, és a bizonyítékokat bocsássa a felperes rendelkezésére, az ajánlatkérő szerv közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során megtett intézkedéseire tekintet nélkül köteles helyt adni a felperes e kérelmének?

Úgy kell-e értelmezni a 2016/943 irányelv 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy a bíróságnak – azt követően, hogy elutasította a felperesnek a jogvitában részt vevő másik fél bizalmas információjának közlésére vonatkozó kérelmét – hivatalból értékelnie kell azon adatok jelentőségét, amelyek bizalmas jellegének megszüntetését kérik, és hogy ezek az adatok hogyan érintik a közbeszerzési eljárás jogszerűségét?

A Bíróság 2019. október 3-i Delta Antrepriză de Construcţii şi Montaj 93 ítéletére5 tekintettel alkalmazható-e úgy a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a beszállítókra vonatkozó kizáró ok, hogy a bíróság a beszállító és az ajánlatkérő szerv közötti jogvita vizsgálata során – az ajánlatkérő szerv általi értékelésre tekintet nélkül – hivatalból úgy határozhat, hogy az érintett ajánlattevő szándékosan vagy gondatlanságból félrevezető, pontatlan tényadatot bocsátott az ajánlatkérő szerv rendelkezésére, ennélfogva őt ki kellett zárni a közbeszerzési eljárásból?

Úgy kell-e értelmezni és alkalmazni a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének h) pontját az ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében rögzített arányosság elvével összefüggésben olvasva, hogy amennyiben a nemzeti jog valótlan információ rendelkezésre bocsátása miatt (a beszerzési eljárásból történő kizárás mellett) további szankciót ír elő, e szankció kizárólag személyes felelősség alapulvételével alkalmazható, különösen akkor, ha a közbeszerzési eljárásban közösen részt vevő személyeknek csak egy része (például több partner közül az egyik) bocsátott rendelkezésre pontatlan tényadatokat?

____________

1 A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.).

2 ECLI:EU:C:2017:338.

3 Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.).

4 A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 157., 1. o.).

5 C-267/18, ECLI:EU:2019:826.