AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(első tanács)

2012. február 29.

F‑3/11. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

az Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset – Valamely iratnak a baleseti aktához való csatolása iránti kérelem – Elutasítás – Sérelmet nem okozó aktus – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján – amely az Euratom‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó – előterjesztett kereset, amelyben L. Marcuccio elsődlegesen egyrészt egy dokumentum baleseti aktájához való csatolására irányuló kérelmét állítólagosan megtagadó bizottsági határozat megsemmisítését, másrészt a Bizottság arra történő kötelezését kéri, hogy a felperest állítólag ért kár megtérítéseként fizessen meg neki 1000 eurót.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi valamennyi költség megfizetésére, kötelezi továbbá, hogy fizessen meg a Közszolgálati Törvényszéknek 2000 eurót.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – Baleseti akta – Fogalom – Az uniós jog általi meghatározás – Hiány

(Személyzeti szabályzat, 26. cikk, 26a. cikk és 73. cikk)

2.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – A balesetként történő elismerés iránti eljárást kezdeményező tisztviselőnek valamely dokumentum aktához csatolása iránti kérelme – Előkészítő aktus – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk; a baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat, 16–25. cikk)

3.      Eljárás – Költségek – A Közszolgálati Törvényszéknek a tisztviselő visszaélésszerű keresete révén okozott költségek – A tisztviselő kötelezése az említett költségek megtérítésére

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 94. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

4.      Az uniós jog általános elvei – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog elve – A tisztviselő visszaélésszerű keresete – Kihatások

1.      Sem a személyzeti szabályzat 73. cikke – így különösen annak baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó része –, sem pedig a személyzeti szabályzat ugyanezen rendelkezésében kifejezetten előírt, a baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat nem tartalmaz rendelkezéseket a baleseti akta összeállítására vonatkozóan. Az ilyen akta fogalma nem tartozik sem a személyzeti szabályzat 26. cikkének, sem pedig a személyzeti szabályzat 26a. cikkének hatálya alá.

(lásd a 31. és 33. pontot)

2.      Az érintett tisztviselő által megfelelően bejelentett baleset elismerésére, majd az említett balesetből eredő sérülések állandósulását követően a rokkantság fokának meghatározására vonatkozó orvosi eljárás keretében az érintett arra irányuló kérelme, hogy csatoljanak a „baleseti aktájához” – amely nem más, mint a balesetként történő elismerés iránti kérelmének, majd az ebből eredő rokkantság fokának meghatározására irányuló vizsgálat aktája – egy, a tisztviselőre vonatkozó információt tartalmazó dokumentumot, nem tekinthető a személyzeti szabályzat 90. cikke (1) bekezdésének értelmében vett kérelemnek, amelynek – akár hallgatólagos – elutasítása a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panasz, majd a személyzeti szabályzat 91. cikke alapján kereset tárgyát képezheti.

A baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat 16–25. cikke alapján ugyanis úgy lehet tekinteni, hogy tisztán orvosi jellegű különleges eljárásról van szó, amelyet kizárólag az érintett tisztviselő vagy jogutódjai kizárólagos kezdeményezésére lehet megindítani. Ez az eljárás tehát nem közigazgatási jellegű eljárás, és semmi esetre sem olyan közigazgatási eljárás, amely hatással lehet a tisztviselő hivatali státuszára.

Ennélfogva a csatolás iránti kérelem az adott orvosi eljáráson belüli kérelemnek minősül, mivel a szóban forgó dokumentumnak az orvosi aktához történő csatolása az említett aktáért felelős hatóság szervezési és vizsgálati hatásköréhez tartozik. E körülmények között a balesetként történő elismerés, majd ezt követően az ebből eredő rokkantság fokának meghatározása iránti kérelem vizsgálatáért felelős hatóság feladata az e balesetre vonatkozó orvosi eljárás szabályos lefolytatásának keretében a „baleseti akta” hatékony és szakszerű elintézésének valamennyi megfelelő aktus, illetve intézkedés meghozatala mellett történő biztosítása.

(lásd a 34. és 39. pontot)

3.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 94. cikkének értelmében, ha ez utóbbinak olyan költségeket okoznak, amelyet el lehetett volna kerülni, különösen ha a kereset nyilvánvalóan visszaélésszerű, e Törvényszék a költségeket okozó felet azok teljes egészében vagy részben történő megtérítésére kötelezheti, e megtérítés összege azonban nem haladhatja meg a 2000 eurót.

Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha az uniós bíróságok már többször megállapították, hogy a felperes tisztviselő bármely érvényes indok nélkül választotta a peres eljárást, és a szóban forgó kereset ezen lépés következménye.

(lásd az 50. és 51. pontot)

4.      A hatékony bírói jogvédelem alapvető követelményének egyrészt lehetővé kell tennie mindenki számára a hatékony jogorvoslathoz való jog teljes körű gyakorlását, másrészt lehetővé kell tennie az eljáró bíróságok számára – pontosan az összes jogalany érdekében – a hatékony igazságszolgáltatást.

(lásd az 53. pontot)