A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2010. október 28.
F‑23/09. sz. ügy
Maria Concetta Cerafogli
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Valamely alkalmazott ideiglenes kinevezése – Álláshirdetés – Sérelmet okozó aktus – Rokkantsági nyugdíjba helyezés – Az eljáráshoz fűződő érdek”
Tárgy: Az EK‑Szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben M. C. Cerafogli azt kéri, hogy semmisítsék meg először is az EKB 2008. július 17‑i határozatát, amely szerint az egyik tanácsosi álláshelyet ideiglenesen az egyik alkalmazottnak kell betöltenie, másodszor az ezen álláshely betöltése céljából közzétett ECB/074/08 álláshirdetést, harmadszor a 2008. november 20‑i határozatot, amely erre az álláshelyre L.‑t nevezte ki; ezenkívül azt kéri, hogy az EKB‑t kötelezzék arra, hogy a felperesnek kártérítést fizessen.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az érintett érdekeit közvetlenül és azonnal nem érintő ideiglenes kinevezési határozat – Kizártság
(A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 36.2. cikk; személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek
3. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Álláshirdetés – Az áthelyezhető vagy előléptethető tisztviselőket kizáró feltételek – Elfogadhatóság
(Személyzeti szabályzat, 29., 90. és 91. cikk)
4. Eljárás – Költségek – Megállapítás – Megtérítendő költségek – Fogalom
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
1. Az Európai Központi Bank alkalmazottai által benyújtott keresetekre – a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján – analógia útján alkalmazni kell a tisztviselők személyzeti szabályzatára vonatkozó azon ítélkezési gyakorlatot, amely szerint csak azok az intézkedések minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható sérelmet okozó aktusoknak, amelyek az érintett jogi helyzetének egyértelmű megváltoztatásával az utóbbi érdekeit közvetlenül és azonnal érintő kötelező jogi hatásokkal járnak.
Ezt a minőséget nem lehet elismerni az ideiglenes kinevező határozat esetében, amennyiben az érintett nem közvetlen munkatársa az említett határozat útján kinevezett alkalmazottnak, és nem rendelkezik ezen alkalmazottal azonos szintű beosztással.
(lásd a 34., 36. és 37. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 48/70. sz., Bernardi kontra Parlament ügyben 1971. március 16‑án hozott ítéletének (EBHT 1971., 175. o.) 27. pontja; 346/87. sz., Bossi kontra Bizottság ügyben 1989. február 14‑én hozott ítéletének (EBHT 1989., 303. o.) 23. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑13/05. sz., Corvoisier és társai EKB ügyben 2006. május 18‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑19. o. és II‑A‑1‑65. o.) 40. pontja; F‑124/05. és F‑96/06. sz., A és G kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. január 13‑án hozott ítéletének 229. pontja.
2. A felperesnek a keresetindítás időpontjában létrejött és fennálló, a megtámadott határozat megsemmisítéséhez fűződő érdekkel kell rendelkeznie, amely érdek feltételezi, hogy a kereset – eredményénél fogva – előnnyel járhat számára.
Ebben a tekintetben az a körülmény, hogy az érintett betegszabadságon volt akkor, amikor az egyik munkatársa ideiglenes kinevezéséről szóló határozatot elfogadták, főszabály szerint nem foszthatja meg az érintettet az e határozat megsemmisítésének kérelmezéséhez fűződő érdektől.
Mindazonáltal ettől eltérő a helyzet akkor, ha az érintettnek az álláshelyére való visszatérése bizonytalan. Ilyen körülmények között, még ha nem is lehet kizárni, hogy az érintett egy napon visszatér az álláshelyére, az említett határozat megsemmisítése semmilyen jelentős előnnyel nem járna az érintett számára.
(lásd a 39–41. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 167/86. sz., Rousseau kontra Számvevőszék ügyben 1988. május 31‑én hozott ítéletének (EBHT 1988., 2705. o.) 7. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑310/00. sz., MCI kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 28‑án hozott ítéletének (EBHT 2004., II‑3253. o.) 44. pontja.
3. Ha valamely tisztviselőnek lehetősége van arra, hogy az álláshirdetésben szereplő álláshelyet áthelyezés vagy előléptetés útján elfoglalja, ez az álláshirdetés e tisztviselő számára sérelmet okozó aktusnak minősül, amennyiben az abban meghatározott feltételek a pályázatának kizárását eredményezik.
(lásd a 47. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 79/74. sz., Küster kontra Parlament ügyben 1975. június 19‑én hozott ítéletének (EBHT 1975., 725. o.) 6. pontja; 25/77. sz., De Roubaix kontra Bizottság ügyben 1978. május 11‑én hozott ítéletének (EBHT 1978., 1081. o.) 8. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék a fent hivatkozott Corvoisier és társai EKB ügyben hozott végzésének 42. pontja; F‑91/07. sz., Torijano Montero kontra Tanács ügyben 2009. július 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑253. o. és II‑A‑1‑1367. o.) 27. pontja.
4. A személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt pert megelőző eljárás logikája szerint a tisztviselőnek ebben a szakaszban nem kell jogi képviselővel eljárnia, ennek fejében azonban az adminisztrációnak nem szabad a panaszt megszorítóan értelmezni, hanem azt nyitottan kell megvizsgálni. Következésképpen a költségek megállapítása iránti peres eljárás keretében – a rendkívüli körülményektől eltekintve – a pert megelőző eljárás szakaszában az ügyvéd által nyújtott szolgáltatásokért járó ügyvédi munkadíj nem minősül megtérítendő költségnek.
(lásd a 63. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑34/03. sz., Hecq kontra Bizottság ügyben 2004. május 6‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑143. o. és II‑639. o.) 21. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.