A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE
(első tanács)
2008. május 23.
F‑79/07. sz. ügy
Kurt‑Wolfgang Braun‑Neumann
kontra
Európai Parlament
„Közszolgálat – Tisztviselők – Nyugdíjak – Özvegyi nyugdíj – 50%‑os kifizetés másik túlélő házastárs létére tekintettel – Elfogadhatatlanság – A panasz elkésettsége – Eljárásgátló okokra alapozott elfogadhatatlansági kifogás – Hivatalból való figyelembevétel – A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának időbeli hatálya”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben K‑W. Braun‑Neumann a Parlament arra való kötelezését kéri, hogy 2004. augusztus 1‑jére visszaható hatállyal fizesse meg számára a felesége, néhai G. Mandt után az özvegyi nyugdíj másik felét, havi 1 670,84 eurót, valamint ennek az összegnek az Európai Központi Bank – 3%‑kal növelt – aktív oldali rendelkezésre állási kamatlábának megfelelő kamatát.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Eljárás – A keresetek elfogadhatósága – A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos szabályok alapján történő értékelés
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 77. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Határidők
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Alaki feltételek – Hiány
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
4. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Határidők
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
1. Jóllehet a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 77. cikkében megfogalmazott szabály – amely szerint a Közszolgálati Törvényszék a felek meghallgatását követően hivatalból bármikor vizsgálhatja, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan‑e, és az eljárás folytatása nélkül, indokolt végzéssel határozhat az ügyben – olyan eljárási szabály, amelyet a hatálybalépésének időpontjától alkalmazni kell a Közszolgálati Törvényszék előtt folyamatban lévő valamennyi jogvitára, ez nem vonatkozik azokra a szabályokra, amelyek eljárásgátló okokra alapított elfogadhatatlansági kifogásokat állapítanak meg, és amelyek – mivel valamely kereset elfogadhatóságát határozzák meg – kizárólag a kereset előterjesztésének időpontjában már hatályban lévő szabályok lehetnek.
(lásd a 33. pontot)
2. A panasz és a kereset benyújtására a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt, a jogbiztonság követelményére, valamint az igazságszolgáltatásban bárminemű hátrányos megkülönböztetés vagy önkény elkerülésének szükségességére választ adó határidők eljárásgátló jellegűek, és a felek vagy a bíróság által nem módosíthatók; azok tiszteletben tartásának ellenőrzése – akár hivatalból is – a bíróság feladata. Az a tény, hogy valamely intézmény érdemben válaszolt valamely elkésett panaszra, nem vezethet e kötelező határidőktől való eltérésre, és a Közszolgálati Törvényszéket sem mentesíti azon kötelezettség alól, hogy e határidők tiszteletben tartását – akár hivatalból – vizsgálja.
(lásd a 37. és 49. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 79/70. sz., Müllers kontra GSZB ügyben 1971. július 7‑én hozott ítéletének (EBHT 1971., 689. o.) 18. pontja; 227/83. sz., Moussis kontra Bizottság ügyben 1984. július 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1984., 3133. o.) 13. pontja; 276/85. sz., Cladakis kontra Bizottság ügyben 1987. február 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 495. o.) 11. pontja; C‑154/99. P. sz., Politi kontra Európai Képzési Alapítvány ügyben 2000. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑5019. o.) 15. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑19/90. sz., Von Hoessle kontra Számvevőszék ügyben 1991. július 11‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., II-615. o.) 23. pontja; T‑54/90. sz., Lacroix kontra Bizottság ügyben 1991. szeptember 25‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., II‑749. o.) 25. pontja; T‑197/98. sz., Rudolph kontra Bizottság ügyben 2000. március 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑55. o. és II‑241. o.) 41. pontja; T‑14/99. sz., Kraus kontra Bizottság ügyben 2001. január 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑7. o. és II‑39. o.) 20. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑64/05. sz., Veramme kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 20. és 21. pontja.
3. Sérelmet okozó aktusnak az minősül, amelynek joghatásai a felperes érdekeit közvetlenül és azonnal érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét. Az a körülmény, hogy az ilyen aktus nem ölt hivatalos formát, nem fosztja azt meg sérelmet okozó jellegétől, mivel e tekintetben semmiféle alakszerűségi feltétel nem létezik, így az ilyen aktus akár szóbeli is lehet.
(lásd a 39. és 47. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑46/90. sz., Devillez és társai kontra Parlament ügyben 1993. június 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑699. o.) 14. pontja; T‑51/01. sz., Fronia kontra Bizottság ügyben 2002. április 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑43. o. és II‑187. o.) 31. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑101/05. sz., Grünheid kontra Bizottság ügyben 2006. június 28‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑55. o. és II‑A‑1‑199. o.) 33. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; F‑27/06. és F‑75/06. sz., Lofaro kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. május 24‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 57. pontja, az ítélettel szemben T‑293/07. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Elsőfokú Bíróság előtt.
4. Noha kívánatos, hogy a sérelmet okozó aktus említést tegyen a jogorvoslati lehetőségekről, valamint az erre vonatkozóan betartandó határidőkről, e tájékoztatás elmaradása – az azt előíró szabályok hiányában – nem eredményezheti az előzetes közigazgatási panasz benyújtásának elkésettsége miatt elfogadhatatlan aktus elfogadhatóságát.
(lásd a 48. és 50. pontot)