Language of document :

2018. október 17-én benyújtott kereset – Magyarország kontra Európai Parlament

(C-650/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z., Tornyai G. és Wagner Zs., meghatalmazottak)

Alperes: Európai Parlament

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

semmisítse meg a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i európai parlamenti állásfoglalást, valamint

kötelezze az Európai Parlamentet a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Magyar Kormány kereseti kérelme alátámasztására négy jogi érvre hivatkozik:

1. A Magyar Kormány álláspontja szerint a megtámadott állásfoglalásról szóló szavazás során az Európai Parlament súlyosan megsértette az EUMSZ 354. cikk, illetve saját eljárási szabályzatának rendelkezéseit. A szavazás során az Európai Parlament tagjai által leadott szavazatok körében kizárólag az igen és nem szavazatok kerültek beszámításra, a tartózkodó szavazatok kirekesztésével, ami ellenétes az EUMSZ 354. cikkben, illetve az Európai Parlament eljárási szabályzata 178. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. A tartózkodó szavazatok beszámítása esetén a szavazás eredménye más lett volna (első jogi érv).

2. Másrészt az Európai Parlament elnöke elmulasztotta kikérni az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) véleményét az eljárási szabályzat értelmezésére vonatkozóan, annak ellenére, hogy a szavazatok összeszámításának módja tekintetében a szavazást megelőzően alapos kétség merült fel. Ezáltal megsértette a jogbiztonság elvét, mivel mind a szavazást megelőzően, mind azt követően bizonytalanság állt, illetve maradt fenn az eljárási szabályzat értelmezésére vonatkozóan (második jogi érv).

3. Harmadrészt a Magyar Kormány álláspontja szerint a megtámadott állásfoglalásról szóló szavazás során sérültek az Európai Parlament képviselőit megillető demokratikus jogosítványok, a képviselőket megillető egyenlő bánásmód és a közvetett demokrácia alapelve. A képviselők nem tudtak élni a demokrácia elvének megfelelően népképviseleti funkciójuk ellátásához szükséges jogukkal, ami magában foglalja a tartózkodás lehetőségét is (harmadik jogi érv).

4. Negyedrészt a Magyar Kormány álláspontja szerint a megtámadott állásfoglalás sérti az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése szerinti, az uniós intézmények és a tagállamok közötti lojális együttműködés alapelvét, illetve olyan uniós jogelveket, mint az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködés, a jogos várakozások és a jogbiztonság elve, mivel az a már lezárt, illetve még folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokra hivatkozva tesz megállapításokat (negyedik jogi érv).

____________