AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2012. november 20.

F‑1/11. sz. ügy

Zdenek Soukup

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A tartaléklistára való felvétel mellőzése – A szóbeli vizsga értékelése”

Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Z. Soukup egyrészt azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg először is az EPSO/AD/144/09 versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott, a felperes tartaléklistára történő felvételét mellőző határozatot, másodszor az ugyanezen vizsgabizottság által hozott, az e listára másik pályázó felvételét elrendelő határozatot, harmadszor „a vizsgabizottság mindazon cselekményét, amelyekre a kifogásolt szabálytalanságok elkövetésétől kezdve került sor”, másrészt kötelezze a Bizottságot, hogy a felperes által állítólag elszenvedett kár megtérítéseként fizessen 25 000 eurót.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, továbbá köteles viselni a Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az adminisztráció aktusai – Az érvényesség vélelme – Vitatás – Bizonyítási teher – Az aktus jogszerűségét megkérdőjelező valószínűsítő körülmények bemutatásának kötelezettsége

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – A vizsgabizottság pártatlanságának elve – A versenyvizsga-bizottság valamely tagja és a pályázó közötti ismeretségi viszony

(Személyzeti szabályzat, 11a. cikk)

1.      Egyrészt a közigazgatási aktusok jogszerűségét vélelmezni kell, másrészt főszabály szerint a bizonyítási terhet az állító fél viseli, ennélfogva az érintettnek legalább olyan kellően pontos, objektív és egybevágó valószínűsítő körülményekre kell hivatkoznia, amelyek alátámasztják vagy valószínűsítik az állítása alapjául szolgáló tények fennállását.

Következésképpen a versenyvizsgák esetében annak az érintettnek, aki még valószínűsítő körülményeket sem mutat be, el kell fogadnia a versenyvizsga‑bizottság által meghozott határozatok jogszerűségének vélelmét, és nem kérheti a Közszolgálati Törvényszéktől, hogy az maga vizsgálja meg a versenyvizsgán sikeresen szereplő személyek pályázatait annak ellenőrzése érdekében, hogy az említett személyek közül egyeseket szabálytalanul bocsátottak‑e a versenyvizsgára.

(lásd a 34. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑15/08. sz., Wiame kontra Bizottság ügyben 2010. február 4‑én hozott ítéletének 21. pontja.

2.      A vizsgabizottság valamely tagja és a pályázó közötti ismeretségi viszony önmagában nem bizonyíthatja, hogy az említett tagnak a személyzeti szabályzat 11a. cikke értelmében vett személyes érdekei vannak, amelyek megkérdőjelezhetik pártatlanságát. Ugyanis az a tény, hogy a vizsgabizottság valamely tagja személyesen ismeri az egyik pályázót, nem feltétlenül jár azzal, hogy az említett tag kedvezően elfogult az említett pályázó teljesítménye vonatkozásában. Másrészt, mivel a szóbeli vizsga a jellegénél fogva nem lehet névtelen, az a tény, hogy egy vagy több pályázó ugyanannál az intézménynél dolgozik, mint ahonnan az vizsgabizottság két tagja származik, önmagában véve nem olyan körülmény, amely alapján a vizsgabizottsággal bármely olyan információt közölhetnének, amelynek ismeretére az ne lenne jogosult.

(lásd a 38. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑16/07. sz., Dragoman kontra Bizottság ügyben 2008. április 30‑án hozott ítéletének 44. pontja.