A Landgericht Düsseldorf (Németország) által 2020. augusztus 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Eurowings GmbH kontra GDVI Verbraucherhilfe GmbH
(C-365/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Landgericht Düsseldorf
Az alapeljárás felei
Fellebbező: Eurowings GmbH
Ellenérdekű fél: GDVI Verbraucherhilfe GmbH
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Rendelkezik-e az utas a 261/2004/EK rendelet1 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett „megerősített helyfoglalással”, ha a vele szerződéses jogviszonyban álló utazásszervezőtől a 261/2004 rendelet 2. cikkének g) pontja értelmében vett „más olyan igazolást” kapott, amellyel egy bizonyos, indulási és érkezési hely, indulási és érkezési időpont, valamint járatszám szerint meghatározott légi járattal történő szállításra vállalnak kötelezettséget anélkül, hogy az utazásszervező e járatra vonatkozó helyfoglalást végzett volna az érintett légi fuvarozónál, és e légi fuvarozó a helyfoglalást megerősítette volna?
A 261/2004 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése és 2. cikkének j) pontja értelmében vett „visszautasított beszállás” áll-e fenn akkor, ha az utazásszervező, amellyel az utasok szervezett utazásra vonatkozó szerződést kötöttek, az indulás menetrend szerinti időpontja előtt néhány nappal másik járatra foglalja át az utasok utazását, miután az utazásszervező korábban kötelező jelleggel megerősített számukra egy indulási és érkezési hely, indulási és érkezési időpont, valamint járatszám szerint meghatározott légi járatot?
A beszállás visszautasításának a 261/2004 rendelet 2. cikke j) pontjának utolsó tagmondata értelmében vett „észszerű indoka” áll-e fenn akkor, ha az utazásszervező a légitársasággal való egyeztetés és „fedezetül szolgáló helyfoglalásnak” az utas számára történő elvégzése nélkül bizonyos, dátum, járatszám és repülési időpontok szerint meghatározott légi járatot erősít meg kötelező jelleggel, majd az utazásszervező az indulás menetrend szerinti időpontja előtt néhány nappal – megint csak a légitársasággal való egyeztetés nélkül – másik járatra foglalja át az utas utazását, anélkül, hogy a légitársaság ráhatással lehetne erre?
Valamely légi fuvarozó már akkor a 261/2004 rendelet 2. cikkének b) pontja értelmében vett üzemeltető légi fuvarozónak minősül-e az utas vonatkozásában, ha ezen utas szerződéses jogviszonyban áll ugyan egy olyan utazásszervezővel, amely egy bizonyos, indulási és érkezési hely, indulási és érkezési időpont, valamint járatszám szerint meghatározott légi járattal történő szállításra vállalt kötelezettséget az utas felé, az utazásszervező azonban nem foglalt ülőhelyet az utas részére, és azáltal e járat tekintetében nem hozott létre a légi fuvarozóval fennálló szerződéses jogviszonyt?
Úgy kell-e értelmezni a 261/2004 rendelet 4. cikkének (3) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, hogy a jelen ügyben szereplőhöz hasonló olyan helyzetben, amelyben az utas átszállást magában foglaló járatra foglal helyet az utazásszervezőnél egy szervezett utazás keretében, és az alperes légitársaság által üzemeltetett első szakasz lebonyolítására menetrend szerint kerül sor, a 261/2004/EK rendelet 2. cikke j) pontjának megfelelően azonban ezt követően a szintén az alperes légitársaság által üzemeltetett csatlakozó járaton megtagadják az utasok szállítását az utazásszervező „fedezetül szolgáló helyfoglalásának” hiányára hivatkozva, a kártalanítás összegét az első indulási hely és az utolsó célállomás közötti teljes repülőút távolsága, nem pedig csak a zavarral érintett második szakasz távolsága alapján kell meghatározni?
____________
1 A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.)