A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2019. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. F. kontra J. M.

(C-508/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperes: M. F.

Alperes: J. M.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az EUSZ 6. cikk (3) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével összefüggésben, hogy a tagállam végső fokon eljáró bírósága a szolgálati viszony fennállása hiányának megállapítására irányuló eljárásban megállapíthatja, hogy nem minősül bírónak az a személy, akinek az e bíróságon betöltendő bírói tisztségre vonatkozóan olyan kinevezési okmányt adtak át, amelyet a hatékony bírói jogvédelem elvét sértő rendelkezések alapján vagy ezen elvvel összeegyeztethetetlen eljárásban állítottak ki, amennyiben szándékosan ellehetetlenítették e kérdések ezen okmány átadását megelőző bírósági vizsgálatát?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével összefüggésben, hogy sérül a hatékony bírói jogvédelem elve, ha a bírói tisztség betöltésére vonatkozó kinevezési okmányt azt követően adják át, hogy a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal céljából az uniós jog értelmezésére vonatkozó kérdést terjesztett elő, amelynek megválaszolásától függ azon nemzeti rendelkezések uniós joggal való összeegyeztethetősége, amelyek alkalmazása lehetővé tette ezen okmány átadását?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az EUSZ 6. cikk (3) bekezdését, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, hogy sérül a hatékony bírói jogvédelem elve azáltal, hogy nem biztosított a bírósághoz forduláshoz való jog abban az esetben, ha a tagállami bíróságon bírói tisztség betöltésére vonatkozó kinevezési okmány átadására az ezen állam bírák kinevezésével kapcsolatos jogszabályainak súlyos megsértésével lefolytatott pályázati eljárás eredményeképpen kerül sor?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével összefüggésben, hogy sérül a hatékony bírói jogvédelem elve, ha a nemzeti jogalkotó a tagállam végső fokon eljáró bíróságán olyan szervezeti egységet hoz létre, amely az uniós jog értelmében nem minősül bíróságnak?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével összefüggésben, hogy azon személy szolgálati viszonyának fennállásáról és bírói jogállásáról, akinek részére a tagállam végső fokon eljáró bíróságán belüli bírói tisztség betöltésére vonatkozó kinevezési okmányt adtak át, nem határozhat a bíróság azon szervezeti egysége, amelybe e személyt kinevezték, és amely a nemzeti jog alapján hatáskörrel rendelkezik ugyan, de kizárólag olyan személyekből áll, akik esetében a kinevezési okmánnyal kapcsolatban a 2–4. kérdésben említett hibák merültek fel, és amely ezen okoknál fogva az uniós jog értelmében nem minősül bíróságnak, hanem ebben a tárgyban e bíróság valamely másik szervezeti egységének kell határoznia, amely megfelel az uniós jog bíróságra vonatkozó követelményeinek?

____________