Language of document :

Az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie (Románia) által 2019. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BR, CS, DT, EU, FV, GW elleni büntetőeljárás

(C-926/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

BR, CS, DT, EU, FV, GW

Többi fél az eljárásban

Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casație și Justiție – Direcția Națională Anticorupție, Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casație și Justiție – Direcția de Investigare a Infracțiunilor de Criminalitate Organizată și Terorism – Structura centrală, Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casație și Justiție – Secția pentru investigarea infracțiunilor din justiție, Agenția Națională de Administrare Fiscală, HX, IY, SC Uranus Junior 2003 Srl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdését, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (1) bekezdését, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv1 58. cikkét, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv2 4. cikkét, , hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv, a Curtea Constituțională a României (alkotmánybíróság, Románia) dönt az ítélkező testület összetételének – az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfelsőbb semmítő- és ítélőszék) bírái (román alkotmányban elő nem írt) szakosodásának elve tükrében – esetlegesen fennálló jogellenességével kapcsolatos eljárásjogi kifogásról, és ha valamely bírósági szervet arra kötelez, hogy a fellebbezési (devolutív) szakaszban lévő ügyeket újbóli elbírálás céljából utalja vissza első fokra?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [második bekezdését], hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv jogellenesnek minősíti a legfelsőbb bíróság kollégiuma (többek között az előléptetés időpontjában a legfelsőbb bíróság büntetőtanácsába történő előléptetéshez szükséges szakosodási követelményt teljesítő bírókból álló) ítélkező testületének összetételét?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jog elsőbbségének elvét, hogy az lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróság mellőzze az alkotmánybíróság olyan határozatának az alkalmazását, amely valamely bírósági szerv által tizenhat éven keresztül azonos módon értelmezett, a vesztegetési cselekmények megelőzéséről, felismeréséről és büntetéséről szóló törvényben szereplő, az alkotmánynál alacsonyabb szintű, az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfőbb semmítő- és ítélőszék) szervezetére vonatkozó szabályt értelmez?

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban az igazságszolgáltatáshoz való akadálytalan hozzáférés elve magában foglalja-e a bírók szakosodását és szakosodott testületeknek valamely legfelsőbb bíróságnál történő létrehozását?

____________

1 HL 2015. L 141., 73. o.

2 HL 2017. L 198., 29. o.