T‑292/15. sz. ügy
Vakakis kai Synergates – Symvouloi gia Agrotiki Anaptixi AE Meleton, korábban: Vakakis International – Symvouloi gia Agrotiki Anaptixi AE
kontra
Európai Bizottság
„Szerződésen kívüli felelősség – Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Elfogadhatóság – Eljárással való visszaélés – Összeférhetetlenség – Gondossági kötelezettség – Esély elvesztése”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített harmadik tanács), 2018. február 28.
1. Kártérítési kereset – Elfogadhatósági feltételek – Hivatalból történő vizsgálat
(EUMSZ 268. cikk)
2. Kártérítési kereset – A megsemmisítés iránti keresethez képesti önállóság – Korlátok – A megsemmisítés iránti keresetével azonos eredmény elérésére irányuló kereset – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk, EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
3. Kártérítési kereset – A megsemmisítés iránti keresethez képesti önállóság – Korlátok – Valamely intézmény által közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő szervként elkövetett szabálytalanságok következtében elszenvedett károk megtérítése iránti kérelem – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 268. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 103. cikk)
4. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
5. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Előterjesztett jogalap kiterjesztése – Elfogadhatóság
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 84. cikk, (1) bekezdés)
6. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
7. Európai ombudsman – Határozatok – Az uniós bíróságra nézve nem kötelező jelleg
(EUMSZ 228. cikk)
8. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – A megfelelő ügyintézéshez való jog és a gondossági kötelezettség – Bennfoglaltság – A bizalomvédelem elve – Bennfoglaltság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk)
9. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – A közbeszerzésben részt vevő ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve – Bennfoglaltság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés és 94. cikk)
10. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az összeférhetetlenségek közszolgálatban történő kezelésére vonatkozó iránymutatásai – Kizártság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
11. Európai uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek – Az adminisztráció által adott pontos ígéretek
12. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A bizalomvédelem megsértése – Valamely elutasított ajánlattevő által közbeszerzési eljárás keretében való hivatkozás – Az ajánlatkérő szerv által az eljárás eredménye tekintetében tett ígéret hiánya – Elutasítás
(EUMSZ 263. cikk)
13. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés)
14. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Azon ajánlattevők kizárása, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn – Feltételek – Az ajánlat és az ajánlattevő helyzetének konkrét értékelése – A valós és nem esetleges kockázat megállapításának szükségessége
(1605/2002 tanácsi rendelet, 94. cikk)
15. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Azon ajánlattevők kizárása, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn – Az ajánlatkérő szervet terhelő kötelezettségek
(1605/2002 tanácsi rendelet, 94. cikk, a) pont)
16. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Az uniós jog kellően súlyos megsértése – A közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevő javát szolgáló összeférhetetlenség fennállása tárgyában végzett vizsgálat hiánya az arra utaló valószínűsítő körülmények ellenére – Bennfoglaltság
(1605/2002 tanácsi rendelet, 94. cikk, a) pont)
17. Bírósági eljárás – Bizonyítás – Okirati bizonyíték – Bizonyító erő – Az uniós bíróság általi értékelés – Szempontok
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 85. cikk)
18. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenes aktus által okozott tényleges és biztos kár – A közbeszerzési eljárásban szabálytalanul elutasított ajánlattevő elmaradt hasznából származó kár – Kizártság – A szerződés odaítélése esélyének elvesztésében álló kár – Bennfoglaltság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 101. cikk)
19. Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Megtérítendő kár – Az ombudsman előtti eljárás keretében felmerült ügyvédi költségek – Kizártság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
20. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevő költségei – Kártérítéshez való jog – Hiány – Kivétel – Az uniós jog megsértése
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 101. cikk)
21. Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Jóvátétel – Pénzromlás figyelembevétele – Kompenzációs és késedelmi kamatok – Kiszámítási módozatok
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
22. Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Értékelés – Az uniós bíróság számára az Unió által elkövetett jogsértéseket megállapító ítélet keretében való határozathozatalt lehetővé tevő bizonyítékok hiánya – A kártérítés megállapításának egy későbbi eljárási szakaszra történő halasztása
(EUMSZ 340. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 28. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 29–32. pont)
3. Figyelembe véve az uniós közbeszerzésekre vonatkozó jogvitáknak a sajátosságát, a valamely, az ajánlatkérőként eljáró intézmény által állítólagosan a közbeszerzési eljárás keretében elkövetett szabálytalanság következtében elutasított ajánlattevő által elszenvedett kár megtérítése iránti keresetnek nem ugyanaz a tárgya, sem pedig a jog‑ és gazdasági hatásai, mint a szóban forgó ajánlattevő ajánlatát elutasító határozat megsemmisítésére irányuló keresetnek, és következésképpen az nem járhat azzal a következménnyel, hogy megszünteti az említett határozat hatásait.
Ugyanis, amíg a megsemmisítés iránti kereset arra irányul, hogy szankcionálja valamely jogilag kötelező erejű aktus jogellenességét, a kártérítési kereset tárgya a valamely uniós intézménynek vagy szervnek betudható aktusból vagy jogellenes magatartásból eredő sérelem orvoslása iránti kérelem. Márpedig az ajánlattevő megsemmisítés iránti keresetének a tárgya csak az ajánlatát elutasító és a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozat lenne, és – amennyiben az uniós bíróság annak helyt ad – az csak az említett határozat megsemmisítését eredményezheti. Ezzel szemben kártérítési keresetével az ajánlattevő nem e határozat megsemmisítését, hanem az annak elfogadásából állítólagosan keletkezett kárának a megtérítését kívánja elérni. Az ajánlattevő a kártérítési keresettel tehát nem a megsemmisítés iránti keresettel elérni kívánt eredményhez hasonló vagy akár azzal azonos eredményt céloz meg.
Másrészt a megsemmisítés iránti keresetnek és a kártérítési keresetnek nem ugyanazok a joghatásai. A megsemmisítés iránti kereset keretében valamely aktus jogellenessége megállapításának, következésképpen az említett aktust megsemmisítő ítélet rendelkező részének ex tunc hatálya van, míg az uniós bíróság azon megállapításának, hogy valamely aktus az Unió felelősségének a megállapítását igazoló jogsértésnek minősül, ex nunc hatálya van, és főszabály szerint nem törli visszaható hatállyal az említett aktus jogalapját. Különösen, az uniós közbeszerzésekre vonatkozó jogviták keretében azok a körülmények, amelyeket az EUMSZ 264. és EUMSZ 266. cikk alapján a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása céljából figyelembe kell venni, nem csupán a megsemmisített rendelkezéshez és az említett ítélet hatályához, hanem más olyan körülményekhez is kapcsolódnak, mint a szerződés aláírásának az időpontja szerződés esetleges teljesítése vagy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 103. cikkének a végrehajtása. Ugyanis nem zárható ki, hogy a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozatot megsemmisítő ítéletet követően az intézménynek meg kell szüntetnie a szóban forgó szerződést, és új közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania. Ezzel szemben az Unió felelősségét megállapító ítélet szükségszerűen a felperes részére történő kártérítés‑fizetéssel jár, ha ez utóbbi ilyen, és nem természetbeni kártérítést kért.
(lásd: 35–38. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 46. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 50. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 62–67., 159. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 70. pont)
8. Az Unió szerződésen kívüli felelősségének a területén a megfelelő ügyintézés elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét olyan jogi szabályoknak kell minősíteni, amelyek jogokat keletkeztetnek magánszemélyek számára. Ugyanis a megfelelő ügyintézés elve és az említett 41. cikk e rendelkezés értelmében véve meghatározott jogok kifejeződésének minősülnek, vagyis azon jog, hogy ügyét részrehajlás nélkül és tisztességes módon intézzék, következésképpen pedig a hatáskörrel rendelkező intézmény azon kötelezettsége kifejeződésének, hogy gondosan és részrehajlás nélkül vizsgálja meg az adott ügy összes releváns körülményét. Ezenfelül a bizalomvédelem elve szintén olyan jogi szabály, amely a magánszemélyek számára jogokat keletkeztet.
(lásd: 79., 85. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 80. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 86. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 89. pont)
12. Mivel a közbeszerzési szerződés odaítélése az ajánlatok ajánlatkérő szerv általi összehasonlító értékelését követően történik, és egyetlen ajánlattevő sem jogosult arra, hogy a szerződést automatikusan neki ítéljék oda, az elutasított ajánlattevő nem hivatkozhat a bizalomvédelem elvének megsértésére annak hiányában, hogy az ajánlatkérő szerv bizonyos várakozásokat keltett volna a közbeszerzési eljárás kimenetelét illetően.
(lásd: 90–92. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 94–96. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 99., 100., 103. pont)
15. A közbeszerzések területén az összeférhetetlenség kockázatával szembesülő ajánlatkérő szervnek a szóban forgó közbeszerzési eljárás kimeneteléről szóló határozatát a megkövetelt gondossággal és valamennyi releváns információ alapján kell megfogalmaznia és meghoznia. Az ilyen kötelezettség különösen a megfelelő ügyintézés és az egyenlő bánásmód elvéből következik, mivel az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás minden szakaszában köteles ügyelni az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének, és következésképpen valamennyi ajánlattevő esélyegyenlőségének a tiszteletben tartására.
E gondossági kötelezettség szükségszerűen terheli az ajánlatkérő szervet, amennyiben összeférhetetlenség kockázatára vonatkozó információk állnak rendelkezésére, és amennyiben meg kell állapítania, hogy e kockázat fennáll‑e, vagy sem. E kötelezettség annál is inkább fennáll, amennyiben egyrészt olyan társaság szakértőjét kérték fel a feladatmeghatározások kidolgozása céljából, amely egy ajánlattevő konzorcium tagja volt, és e szakértő tűnt az e feladatmeghatározásokat tartalmazó egyik dokumentum szerzőjének, megteremtve így az összeférhetetlenség nyilvánvaló kockázatát, másrészt pedig több más részvételre jelentkező érvelt a közbeszerzési eljárás során azzal, hogy az ilyen helyzet összeférhetetlenséget teremt.
E tekintetben a gondossági kötelezettség azon vizsgálat hiánya miatti megsértése, amely lehetővé tette volna az összeférhetetlenség közbeszerzési eljárás során való fennállásának bizonyossággal való kizárását, szintén sérti az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elvét.
(lásd: 106., 126., 127., 150. pont)
16. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a közbeszerzési eljárás keretében felmerült összeférhetetlenség sérti a részvételre jelentkezők közötti egyenlőséget, egy arról szóló határozat, hogy nem zárják ki azt a részvételre jelentkezőt, akivel kapcsolatban összeférhetetlenséget fogalmaztak meg, csak azzal a feltétellel fogadható el, hogy az ajánlatkérő szerv meg tudott bizonyosodni arról, hogy az említett ajánlattevő nincs ilyen helyzetben. Így önmagában az a körülmény, hogy az Unió küldöttsége nem végzett megfelelő vizsgálatot, amely lehetővé tette volna a számos ajánlattevő által állított összeférhetetlenség nyilvánvaló kockázatának bizonyossággal való kizárását, az egyenlő bánásmódnak az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 89. cikkében szereplő elve megsértésének, következésképpen pedig a magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogi szabályok kellően súlyos megsértésének minősül, figyelembe véve azon következmények súlyosságát, amelyekkel egy esetleges összeférhetetlenség a közbeszerzési eljárások kimenetelét illetően járhat.
(lásd: 133., 152. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 136., 137. pont)
18. Az Uniónak a közbeszerzések keretében felmerülő szerződésen kívüli felelőssége terén nem esnek egybe a bevételkiesésből és az esély elvesztéséből származó veszteségek. Ugyanis a bevételkiesés maga a szerződés elvesztése miatti kár megtérítésére jogosít, míg az esély elvesztése az említett szerződés megkötése lehetőségének az elvesztése miatti kár megtérítésére.
Ami a bevételkiesést illeti, az elmaradt haszonból vagy a bevételkiesésből eredő kár nem valós és biztos, hanem jövőbeli és hipotetikus. Ugyanis az elmaradt haszon vagy a bevételkiesés címén hivatkozott kár feltételezi, hogy a Bizottságnak felróható jogellenes magatartások hiánya esetén a felperes, akinek az ajánlatát elutasították, jogosult volt arra, hogy a szóban forgó közbeszerzési szerződést neki ítéljék oda. Márpedig, még feltételezve is azt, hogy az értékelőbizottság azt javasolta, hogy a közbeszerzési szerződést a felperesnek ítéljék oda, az ajánlatkérő szervet nem köti az értékelőbizottság javaslata, hanem jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik azon elemeket illetően, amelyeket a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatala céljából figyelembe kell venni. Ezenfelül az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 101. cikkéből következik, hogy az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.
Ezzel szemben, ami esély elvesztését illeti, az a körülmény, hogy az ajánlatkérő szerv széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítélése tekintetében, nem akadálya annak, hogy az esély elvesztésére alapított kár valós és biztos jelleget öltsön. E tekintetben az a körülmény, hogy az ajánlatkérő szerv soha nem köteles valamely közbeszerzési szerződés odaítélésére, nem akadályozza meg az esély elvesztésének megállapítását. Ugyanis, bár e körülmény az ajánlattevőnek a szerződés elnyerésébe vetett meggyőződését, következésképpen pedig az azzal kapcsolatos kárt érinti, az nem sértheti az említett szerződés elnyerésének bármely valószínűségét, és ezért az esély elvesztését. Mindazonáltal, habár az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírásáig bármikor elállhat a szerződéstől vagy megszüntetheti a közbeszerzési eljárást anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának, amennyiben ezen esetek nem valósultak meg, az elutasított ajánlattevő elveszíti a szerződés elnyerésének az esélyét.
Másrészt, ami a más közbeszerzési eljárásokban való győzelem lehetőségének az elvesztését illeti, még feltételezve is azt, hogy az elutasított ajánlattevő kárt szenvedhetett el azáltal, hogy elvesztette a szóban forgó közbeszerzési szerződés elnyerésének a lehetőségét, az ilyen körülmény nem elegendő ahhoz, hogy alapot szolgáltasson más közbeszerzési szerződések elnyerése lehetőségének az elvesztéséből eredő valós és biztos kárnak. Ugyanis a közbeszerzési eljárások rendszerében az ajánlatkérő szerv jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik a szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatalakor. Következésképpen nem vélelmezhető, hogy az említett ajánlattevő teljesítette volna e más közbeszerzési szerződések odaítélési feltételeinek összességét. E kárt tehát bizonytalan és hipotetikus kárnak kell tekinteni.
(lásd: 166., 179., 188., 189. pont)
19. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 173., 174. pont)
20. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 194–196. pont)
21. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 199., 200., 222., 223. pont)
22. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 213., 221. pont)