AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2014. november 11.

F‑55/08. RENV. sz. ügy

Carlo De Nicola

kontra

Európai Beruházási Bank (EBB)

„Közszolgálat – Hatályon kívül helyezést követően visszautalás a Közszolgálati Törvényszék elé – Az EBB személyi állománya – Értékelés – Fellebbviteli bizottság általi jogsértés – A fellebbviteli bizottság határozatának jogellenessége –Kártérítési kérelmek okafogyottsága”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amely alapján C. De Nicola lényegében azt kérte, hogy a Közszolgálati Törvényszék először is semmisítse meg az Európai Beruházási Bank (EBB) felvételi bizottságának 2007. december 14‑i határozatát, másodszor semmisítse meg az előléptetését mellőző 2007. július 13‑i határozatot, harmadszor semmisítse meg a 2006‑os évre vonatkozó értékelő jelentését és negyedszer kötelezze az EBB‑t a felperest állítólagosan ért lelki zaklatás miatt elszenvedett károk megtérítésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Beruházási Bank fellebbviteli bizottságának 2007. december 14‑i határozatát. A felperes előléptetését mellőző 2007. július 13‑i határozat megsemmisítéséről, a 2006. évi értékelő jelentés megsemmisítésére irányuló kereseti kérelemről és a lelki zaklatás címén felhozott nem vagyoni károk megtérítése iránti kereseti kérelemről nem szükséges határozni. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Beruházási Bank maga viseli saját költségeit és köteles viselni a C. De Nicola részéről az F‑55/08., a T‑37/10. P. és az F‑55/08. RENV. sz. ügyekben felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Értékelés – Értékelő jelentés – A Bank fellebbviteli bizottsága előtt történő vitatás – A fellebbviteli bizottsági felülvizsgálat terjedelme

(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 22. cikk)

2.      Tisztviselői kereset – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kártérítési kereset – Két különböző kereset keretében előterjesztett, azonos tényálláson alapuló kártérítési kérelmek – Előnyben részesítés – A megfelelő igazságszolgáltatás elve

1.      Az Európai Beruházási Bank által létrehozott fellebbviteli bizottságnak a személyi állománya tagjai értékelése terén az elé terjesztett értékelő jelentés tekintetében nemcsak a nyilvánvaló mérlegelési hibára korlátozott felülvizsgálatot, hanem teljes körű felülvizsgálatot kell gyakorolnia. Ugyanis a fellebbviteli bizottságot megillető azon lehetőség, hogy az értékelő formanyomtatványon, azaz az értékelő jelentésben található bármely megállapítást érvénytelenítsen azt jelenti, hogy az említett bizottság jogosult bármely megállapítás megalapozottságát újból értékelni, mielőtt azokat felülvizsgálná. E hatáskör terjedelme tehát egyértelműen meghaladja a kizárólag a jogi aktus rendelkező része jogszerűségének felülvizsgálatára és annak megsemmisítésére vonatkozó hatáskört, amennyiben az magában foglalja az aktus rendelkező része elfogadását megalapozó indokok érvénytelenítésére vonatkozó hatáskört függetlenül attól, hogy azoknak milyen jelentőségük van az említett aktus indokolásának rendszerében. E teljes körű felülvizsgálati jogkört megerősíti a fellebbviteli bizottság számára kifejezetten elismert, a fellebbező teljesítményének átfogó értékeléséből eredő egyedi pontszámok és érdempontok megváltoztatására vonatkozó hatáskör. Az érintett érdempontjainak módosítása ugyanis magában foglalja azt, hogy ez a bizottság – az esetleges ténybeli vagy jogi értékelési hibák tekintetében – részletesen felülvizsgálja a vitatott jelentésben szereplő, érdemekre vonatkozó értékelés egészét, és adott esetben ezen érdemek újbóli értékelése érdekében az értékelő helyébe lépjen.

(lásd a 32. és 33. pontot)

2.      Ha az ugyanazon felperes által ugyanazon alperes ellen irányuló két különálló kereset keretében előterjesztett két kártérítési kérelem alapját képező ugyanazon tényállásra vonatkozó adatok, valamint ténybeli és jogi állítások az egyik keresetben – mindkét fél tekintetében – részletesebbek, és jobban alá vannak támasztva érvekkel, ebből az következik, hogy az uniós bíróság az említett ügy alapján jobban megismerheti és értékelheti a kártérítési kérelem alapját képező tényállást. Következésképpen ezen ügy keretében jobban biztosítható a megfelelő igazságszolgáltatás és a hatékony bírói jogvédelem. Így a másik ügy keretében a kártérítési kérelemről nem kell határozni.

(lásd a 60., 62. és 63. pontot)