Language of document :

A Törvényszék (kibővített nyolcadik tanács) T-411/17. sz., Landesbank Baden-Württemberg kontra Egységes Szanálási Testület ügyben 2020. szeptember 23-án hozott ítélete ellen az Egységes Szanálási Testület által 2020. november 20-án benyújtott fellebbezés

(C-621/20. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Egységes Szanálási Testület (képviselők: K.-Ph. Wojcik, H. Ehlers, P. A. Messina és J. Kerlin meghatalmazottak, valamint H.–G. Kamann, F. Louis, P. Gey Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: Landesbank Baden-Württemberg, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

Az Egységes Szanálási Testület azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-411/17. sz. Landesbank Baden-Württemberg kontra Egységes Szanálási Testület (ESZT) ügyben 2020. szeptember 23-án hozott ítéletét, EU:T:2020:435;

utasítsa el a megsemmisítés iránti keresetet;

az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: A Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikke (3) bekezdésének megsértése, a bizonyítékok elferdítése és az ESZT tisztességes eljáráshoz való jogának megsértése.

Először is az ESZT azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az eljárási szabályzata 85. cikkének (3) bekezdését, amikor úgy ítélte meg, hogy az ESZT nem megfelelően hitelesítette az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2017. évi előzetes hozzájárulásokra vonatkozó határozatát (SRB/ES/SRF/2017/05), mivel az ESZT által a tárgyaláson előterjesztett és e határozat szabályos hitelesítésére irányuló bizonyítékokat elfogadhatatlannak minősítették. E tekintetben először is az ESZT azt állítja, hogy indokolt volt a tárgyaláson az e határozat szabályszerű hitelesítésére vonatkozó bizonyítékok előterjesztése, mivel a hitelesítés hiányának kérdése korábban nem képezte tárgyát sem az írásbeli eljárásnak, sem pedig pervezető intézkedéseknek, illetve bizonyításfelvételnek a Törvényszék részéről. Az ESZT másodszor azt állítja, hogy a Törvényszék azáltal, hogy figyelmen kívül hagyta e bizonyítékokat, valamint annak megállapításával, hogy e bizonyítékok, még ha elfogadhatók is, nem megalapozottak, elferdítette a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Ezenkívül a Törvényszék annak megállapításával, hogy mindenesetre a bizonyítékok nem mutatnak elválaszthatatlan kapcsolatot az ESZT elnöke által aláírt továbbítási jegyzék és a megtámadott határozat melléklete között, a Törvényszék nem vette figyelembe a továbbítási jegyzéken szereplő referenciaszámot, amelynek révén a továbbítási jegyzék elválaszthatatlanul kapcsolódik az elektronikus aktához, amely a maga részéről tartalmazza a megtámadott határozatot és annak mellékletét. Harmadszor, az ESZT azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát azzal, hogy a hitelesítés hiányát a tárgyalást megelőzően nem hozta fel, mivel nem fogadta el az ESZT arra vonatkozó felajánlását, hogy egyéb bizonyítékokat terjesszen elő, és soha nem jelezte az ESZT-nek, hogy a bizonyítékokat elégtelennek tartja.

Második jogalap: Az EUMSZ 296. cikk és az Alapjogi Charta 47. cikkének megsértése

Másodszor, az ESZT azt állítja továbbá, hogy a Törvényszék túlértékelte az EUMSZ 296. cikkből és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkéből eredő követelményeket, amikor megállapította, hogy az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet1 4–7. és 9. cikkében, valamint I. mellékletében előírt számítási módszer átláthatatlan volt, és hogy következésképpen a megtámadott határozatban nem lehet szükségszerűen megfelelő az indokolás, mivel a Landesbank Baden-Württemberg nem tudta a számítást teljeskörűen leellenőrizni. A fellebbező szerint a Törvényszéknek nem sikerült összhangba hoznia e követelményeket az EUMSZ 339. cikkben előírt titoktartási kötelezettséggel, amelyet egyébként a megtámadott ítélet nem is említ, sem más uniós jogi elvekkel. A felhatalmazáson alapuló rendelet megfelelő egyensúlyt teremtett az átláthatóság, a szakmai titoktartás elve és az említett rendelet egyéb céljai között, mégpedig különösen az Egységes Szanálási Alap finanszírozásához való hozzájárulás bizonyos célszintjének elérése, valamint a hozzájárulások valamennyi érintett intézménytől történő méltányos és arányos módon való beszedése között. Az ESZT a megtámadott határozat indokolása során megfelelően tiszteletben tartotta ezt a szabályozási keretet.

____________

1 A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).