AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2013. február 26.

F‑74/11. sz. ügy

Aleksandra Bojc Golob

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazott – Határozatlan időre szóló szerződés – Megszüntetés”

Tárgy:      Az EAK-Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Bojc Golob az Európai Bizottság munkaszerződés megkötésére jogosult hatósága 2010. szeptember 30‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amely megszüntette a felperes határozatlan időre szóló szerződését, és amennyiben szükséges a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság 2011. április 13‑i határozatának megsemmisítését, amely elutasította a 2010. december 20‑án az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők keresetei – Jogalapok – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap

(EUMSZ 296. cikk)

2.      Tisztviselők – A biztonság és az egészség védelme – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – Hatály – Határozott időre szóló szerződés a közszférában – Bennfoglaltság – Határozatlan időre szóló szerződés – Kizártság

(1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 1. szakasz)

3.      Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – A biztonság és az egészség védelme – A munkahely stabilitása – Kötelező erővel nem bíró célkitűzés – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Megengedhetőség

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, c) pont, i) pont)

1.      A Bizottság valamely határozata indokolásának és az indokolás terjedelmének a vizsgálata a lényeges alakiságoknak, és így a határozat alaki jogszerűségének ellenőrzésére vonatkozik. Ettől meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságának kérdését, amely a vitatott aktus érdemi jogszerűségének vizsgálatát jelenti.

(lásd a 31. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑367/95. P. sz., Bizottság kontra Sytraval és Brink’s France ügyben 1998. április 2‑án hozott ítéletének 67. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑93/02. sz., Confédération nationale du Crédit mutuel kontra Bizottság ügyben 2005. január 18‑án hozott ítéletének 67. pontja.

2.      Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelv mellékletét képező, a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás célja egyrészt a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazásával javítani a határozott ideig tartó munkavégzés minőségét, másrészt az egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélések megakadályozása kereteinek megállapítása.

Az 1999/70 irányelv és a keretmegállapodás tehát a közigazgatási és a közszféra egyéb szerveivel kötött határozott idejű munkaszerződésekre és munkaviszonyokra egyaránt alkalmazandó, és azok célja, hogy keretbe foglalják a munkavállalók kárára történő visszaélés lehetséges módjának tekintett, határozott ideig tartó munkaszerződések egymást követő alkalmazását. Az irányelv és a keretmegállapodás azonban nem vonatkozik a határozatlan ideig tartó munkaszerződéssel rendelkező személyek helyzetének vizsgálatára.

(lásd a 38–40. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑212/04. sz., Adeneler és társai ügyben 2006. július 4‑én hozott ítéletének 54. és 63. pontja.

3.      Bár a munkahely stabilitása a munkavállalók védelmének fontos eleme, nem minősül általános jogelvnek, amely alapján megítélhető lenne valamely intézmény aktusainak jogszerűsége. Következésképpen az említett elvet nem lehet úgy értelmezni, hogy az megtiltaná az intézmény számára az Európai Unió egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételei 47. cikke c) pontjának i) alpontja szerinti határozatlan időre szóló szerződés megszüntetését.

(lásd a 42. és 43. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑144/04. sz. Mangold‑ügyben 2005. november 22‑én hozott ítéletének 64. pontja.