A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2008. április 30.
F‑16/07. sz. ügy
Adriana Dragoman
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A vizsgabizottság pártatlanságának elve – A személyzeti szabályzat 11a. cikke – A belső és külső pályázók közötti egyenlő bánásmód – A pályázó kizárása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A vizsgabizottság eljárása titkosságának tiszteletben tartása”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Dragoman többek között a román nyelvű nyelvész tanácsosok (AD 5‑ös besorolású konferenciatolmácsok) tartaléklistájának létrehozására irányuló EPSO/AD/34/06 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága által 2006. december 12‑én hozott, a felperesnek az említett tartaléklistára való felvételét mellőző határozat megsemmisítését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Versenyvizsga – A vizsgabizottság pártatlanságának elve
(Személyzeti szabályzat, 11a. cikk)
2. Tisztviselők – Versenyvizsga – A versenyvizsga lefolytatása
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)
3. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Pályázat elutasítása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A működés titkosságának tiszteletben tartása
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk; III. melléklet, 6. cikk)
1. A vizsgabizottság pártatlanságának elve az egyenlő bánásmód elve kifejeződésének minősül, és az a közösségi jogrend által nyújtott garanciák között szerepel.
Mindazonáltal, a versenyvizsga-bizottság valamely tagja és a pályázó közötti ismeretségi viszony önmagában nem bizonyíthatja, hogy az említett tagnak a személyzeti szabályzat 11a. cikke értelmében vett „személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdekei” vannak, amelyek megkérdőjelezhetik pártatlanságát. Ugyanis az a tény, hogy a vizsgabizottság valamely tagja személyesen ismeri az egyik pályázót, nem feltétlenül jár azzal, hogy az említett tag kedvezően elfogult az említett pályázó teljesítménye vonatkozásában. Másrészt, mivel a szóbeli vizsga a jellegénél fogva nem lehet névtelen, az a tény, hogy a felperes szolgálati igazolványt és nem látogatói igazolványt viselt, a vizsgabizottsággal semmilyen olyan információt nem közölhet, amelynek ismeretére az ne lenne jogosult.
(lásd a 41., 44. és 46. pontot)
2. A versenyvizsga-bizottságot a szóbeli vizsgák módozatainak és részletes tartalmának meghatározásában széles mérlegelési jogkör illeti meg, feltéve hogy szigorúan betartja az e vizsgák szervezésére vonatkozó szabályokat. Ennélfogva a vizsgabizottság nem lépi túl a mérlegelési jogkörének korlátait azáltal, hogy az egyik pályázótól, az utóbbi feszültségének oldása érdekében azt kéri az általános szóbeli vizsgát megelőző első tolmácsvizsga kezdetén, hogy mutatkozzon be.
(lásd az 51. és 57. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑92/01. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 24‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑163. o. és II‑859. o.) 24. pontja; T‑336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben 2005. április 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑75. o. és II‑341. o.) 38. pontja.
3. A sérelmet okozó határozat indokolására vonatkozó kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem, másrészt a bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele. A versenyvizsga‑bizottság határozatait illetően az indokolási kötelezettségnek mindazonáltal összeegyeztethetőnek kell lennie a versenyvizsga‑bizottság eljárására a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke alapján vonatkozó titkossággal. Ezen titkosság célja a versenyvizsga‑bizottság függetlenségének és eljárása tárgyilagosságának biztosítása, valamint a versenyvizsga‑bizottság akár a közösségi adminisztráció, akár az érintett pályázók, akár harmadik személyek részéről történő beavatkozástól vagy nyomásgyakorlástól való védelme. E titkossággal ezért ellentétes mind a versenyvizsga‑bizottság tagjai egyéni álláspontjának felfedése, mind a pályázókra vonatkozó személyes vagy összehasonlító értékeléssel kapcsolatos adatok hozzáférhetővé tétele.
E körülmények között a versenyvizsga-bizottság határozatainak indokolására vonatkozó követelmény esetében figyelembe kell venni a szóban forgó eljárás jellegét, amely általában legalább két elkülönült szakaszból áll: egyrészt a pályázatok vizsgálatából, amelynek célja a versenyvizsgára bocsátható pályázók kiválasztása, másrészt a pályázóknak a betöltendő munkakörre való alkalmasságának a vizsgálatából, amelynek célja az alkalmassági lista felállítása. A versenyvizsga-bizottság eljárásának második szakasza mindenekelőtt összehasonlító jellegű, így vonatkozik rá az eljárás lényegéhez tartozó titkosság. A versenyvizsga-bizottság által a vizsgák előtt elfogadott javítási szempontok szerves részét képezik a pályázók érdemeinek a versenyvizsga-bizottság általi összehasonlító értékelésének. Így e szempontokra ugyanúgy kiterjed a tanácskozás titkossága, mint a versenyvizsga-bizottság által végzett értékelésekre. A versenyvizsga-bizottság által végzett összehasonlító értékelést a versenyvizsga-bizottság által a pályázóknak adott pontszámok tükrözik. A versenyvizsga-bizottság eljárásának kötelező titkosságára tekintettel a pályázó által a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga-bizottság határozatainak elégséges indokolásának minősül, mivel a versenyvizsga-bizottság nem köteles sem részletezni, sem megmagyarázni, hogy a pályázó mely válaszait ítélte elégtelennek, és miért.
(lásd a 63. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben 1996. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1996., I‑3423. o.) 23–31. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑33/00. sz., Martínez Páramo és társai kontra Bizottság ügyben 2003. március 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑105. o. és II‑541. o.) 43–52. pontja.