AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2014. október 15.

F‑23/11. RENV. sz. ügy

AY

kontra

Európai Unió Tanácsa

„Közszolgálat – Tisztviselők – Hatályon kívül helyezést követően a Közszolgálati Törvényszék elé utalás – Előléptetés – A 2010. évi előléptetési időszak – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – A felperes előléptetését mellőző határozat”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben AY az Európai Unió Tanácsa azon határozatának megsemmisítését kéri, amelyben a 2010. évi előléptetési időszakban nem léptették elő AST 9 besorolási fokozatba, másrészt az állítólagosan őt ért kár megtérítését.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. AY maga viseli az F‑23/11. sz., a T‑167/12. P. sz. és az F‑23/11. RENV. sz. ügyben felmerült saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Unió Tanácsánál az F‑23/11. sz. ügyben felmerült költségeket. Az Európai Unió Tanácsa maga viseli a T‑167/12. P. sz. és az F‑23/11. RENV. sz. ügyben felmerült saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

2.      Tisztviselők – Előléptetés – Szempontok – Érdemek – A besorolási fokozatban eltöltött szolgálati idő figyelembevétele – Szubszidiárius jelleg – Az érdemek időtartama tartós jellegének figyelembevétele – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

1.      A személyzeti szabályzat 45. cikkében előírt előléptetésről szóló határozat keretében figyelembe veendő szolgálati érdek, valamint a pályázók képességeinek és érdemeinek értékelése érdekében a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és e téren az uniós bíróság felülvizsgálatának arra a kérdésre kell korlátozódnia, hogy – tekintettel azokra a szempontokra és indokokra, amelyek az adminisztrációt álláspontjának kialakításához vezethették – az adminisztráció ésszerű kereteken belül maradt‑e, és mérlegelési jogkörével nem élt‑e nyilvánvalóan hibásan. Az uniós bíróság tehát nem helyettesítheti a kinevezésre jogosult hatóságnak a pályázók képességeire és érdemeire vonatkozó értékelését a sajátjával.

Megőrizve a kinevezésre jogosult hatóságot megillető mérlegelési jogkörnek biztosítandó hatékony érvényesülést, valamely hiba akkor nyilvánvaló, amikor az könnyen észlelhető és egyértelműen kimutatható azon szempontok alapján, amelyeknek a jogalkotó az előléptetés terén hozott határozatokat alá kívánta rendelni.

A kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti szabályzat alapján jogosult az érdemek személyzeti szabályzat 45. cikke szerinti vizsgálatát az általa legmegfelelőbbnek tartott eljárás vagy módszer alapján elvégezni.

(lásd a 38–40. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: Bouteiller kontra Bizottság ítélet, 324/85, EU:C:1987:59, 6. pont;

Az Európai Unió Törvényszéke: Bizottság kontra Dittert ítélet, T‑51/08 P, EU:T:2011:702, 54. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Canga Fano kontra Tanács ítélet, F‑104/09, EU:F:2011:29, 35. pont.

2.      Noha a személyzeti szabályzat 45. cikkéből nem vezethető le olyan elv, amely szerint valamely tisztviselőt elő kell léptetni, ha nem válik érdemtelenné, vagy a rendszeres előmenetel olyan elve, amely az adott besorolási fokozatban bizonyos időt eltöltő tisztviselő automatikus előléptetésére kötelezné az adminisztrációt, e rendelkezés nem zárja ki, hogy az előléptetés szempontjából figyelembe vegyék a tisztviselő által a besorolási fokozatban töltött teljes időtartam alatt szerzett érdemeket.

Az érdemek időtartamának tartós jellegére vonatkozó szempont nem különül el a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdésében kifejezetten előírt, az érdemek összehasonlító vizsgálata során elsődlegesen figyelembe veendő három szemponttól, hanem közvetlenül az első, a tisztviselőről készült értékeléseken alapuló szemponthoz kapcsolódik. Közelebbről ezen értékelési tényező az előléptethető tisztviselők érdemei összességének jobb figyelembevételét teszi lehetővé az első szempont mentén.

Végezetül a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdésében szereplő „a tisztviselőről készült értékelések” fordulatban a többes szám használata jelzi, hogy a kinevezésre jogosult hatóság főszabály szerint köteles figyelembe venni a tisztviselőkről besorolási fokozatba lépésük óta készült összes értékelést, ami szükségszerűen az olyan szempont figyelembevételéhez vezet, mint az érdemek időbeli tartóssága.

(lásd az 50., 58. és 59. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: Stols kontra Tanács ítélet, T‑95/12 P, EU:T:2014:3, 41. és 42. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Barbin kontra Parlament ítélet, F‑68/09, EU:F:2011:11, 90. pont és Canga Fano kontra Tanács ítélet, EU:F:2011:29, 68. pont.