C‑610/15. sz. ügy

Stichting Brein

kontra

Ziggo BV és XS4ALL Internet BV

(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Szellemi és ipari tulajdon – 2001/29/EK irányelv – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – A 3. cikk (1) bekezdése – Nyilvánossághoz közvetítés – Fogalom – Online megosztó platform – Védelem alatt álló fájlok megosztása a jogosult engedélye nélkül”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2017. június 14.

Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Nyilvánossághoz közvetítés – Fogalom – Megosztó platform interneten, védelem alatt álló fájlok peer–to–peer hálózata keretében történő rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése a jogosult engedélye nélkül – Bennfoglaltság

(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között kiterjed az olyan megosztó platform interneten történő rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére, amely a védelem alatt álló művekre vonatkozó metaadatok indexálásával és keresőmotor működtetésével e platform felhasználói számára lehetővé teszi, hogy e műveket megtalálják, és azokat egy peer‑to‑peer hálózat keretében megosszák.

Először is, ami azt a kérdést illeti, hogy valamely, az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló online megosztó platform rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „közvetítésnek” minősül‑e, rá kell mutatni arra, hogy amint az a 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdéséből kitűnik, az említett 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való joga magában foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is.

Ezenkívül, amint az a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, „közvetítés” fennállásához többek között elegendő, ha a művet úgy bocsátják a nyilvánosság rendelkezésére, hogy annak tagjai ahhoz az általuk egyénileg megválasztott helyről és időpontban hozzá tudjanak férni, anélkül hogy meghatározó lenne az, hogy éltek‑e, vagy sem, e lehetőséggel (lásd ebben az értelemben: 2017. április 26‑i Stichting Brein ítélet, C‑527/15, EU:C:2017:300, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

A Bíróság ebben a tekintetben már kimondta, hogy egy internetes oldalon olyan védelem alatt álló művekre mutató kattintható linkek szolgáltatása, amelyeket más internetes oldalon mindenféle korlátozás nélkül közzétettek, az előbbi oldal ügyfeleinek közvetlen hozzáférést kínál az említett művekhez (2014. február 13‑i Svensson és társai ítélet, C‑466/12, EU:C:2014:76, 18. pont, lásd még ebben az értelemben: 2014. október 21‑i BestWater International végzés, C‑348/13, EU:C:2014:2315, 15. pont; 2016. szeptember 8‑i GS Media ítélet, C‑160/15, EU:C:2016:644, 43. pont).

A Bíróság azt is kimondta, hogy ez a helyzet az olyan multimédia‑lejátszó értékesítése esetén is, amelyre előzetesen az interneten elérhető kiegészítő modulokat telepítettek, amelyek a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető olyan weboldalakra mutató hiperlinkeket tartalmaznak, amelyeken szerzői jogi védelem alatt álló műveket tesznek hozzáférhetővé, e jog jogosultjainak engedélye nélkül (lásd ebben az értelemben: 2017. április 26‑i Stichting Brein ítélet, C‑527/15, EU:C:2017:300, 38. és 53. pont).

Ezen ítélkezési gyakorlatból tehát azt lehet levezetni, hogy főszabály szerint bármely olyan cselekmény, amellyel a felhasználó az adott ügy teljes ismeretében az ügyfelei számára védelem alatt álló művekhez ad hozzáférést a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „közvetítésnek” minősülhet.

Másodszor, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma alá tartozásnak az a további feltétele, hogy ténylegesen sor kerüljön a védelem alatt álló művek nyilvánossághoz közvetítésére (2017. április 26‑i Stichting Brein ítélet, C‑527/15, EU:C:2017:300, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

E tekintetben a Bíróság egyrészt pontosította, hogy a „nyilvánosság” fogalma egy bizonyos de minimis jellegű küszöböt foglal magában, ami ebből a fogalomból kizárja az érintett személyek túlságosan kisméretű, vagy akár jelentéktelen csoportjait. Másrészt figyelembe kell venni azokat a kumulatív hatásokat, amelyek a védelem alatt álló műveknek potenciális címzettek rendelkezésére bocsátásából erednek. Ily módon nemcsak annak van jelentősége, hogy ugyanahhoz a műhöz egyidejűleg hány személynek van hozzáférése, hanem annak is, hogy ahhoz egymást követően hányan férnek hozzá (lásd ebben az értelemben: 2017. április 26‑i Stichting Brein ítélet, C‑527/15, EU:C:2017:300, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

(lásd a 30–34., 40., 41., 48. pontot és a rendelkező részt)