C‑250/14. és C‑289/14. sz. egyesített ügyek
Air France‑KLM
és
Hop!‑Brit Air SAS
kontra
Ministère des Finances et des Comptes publics
(a Conseil d’État [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Hozzáadottérték‑adó – Adóztatandó tényállás és az adófizetési kötelezettség keletkezése – Légi közlekedés – Megvásárolt, de fel nem használt jegy – Szállítási szolgáltatás teljesítése – Jegykiadás – Az adófizetés időpontja”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. december 23.
1. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Adóköteles ügyletek – Ellenszolgáltatás fejében teljesített szolgáltatásnyújtás – Fogalom – Légi személyszállítás – Bennfoglaltság – Feltételek – A légitársaság által kibocsátott, az utasok által fel nem használt, vissza nem téríthető jegyek – Hatás hiánya – A hozzáadottérték‑adó hatálya alá tartozó jegykiadás
(Az 1999/59 és 2001/115 irányelvvel módosított 77/388 tanácsi irányelv, 2. cikk, 1. pont, és 10. cikk, (2) bekezdés)
2. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Adóztatandó tényállás és az adó felszámíthatósága – Utas általi repülőjegy‑vásárlás – Ezt követően fel nem használt jegy – Az adónak a jegyár átvételekor való felszámíthatósága – A légitársaság, az ő nevében és javára eljáró harmadik személy vagy egy saját nevében eljáró harmadik személy általi átvétel – Hatás hiánya
(Az 1999/59 és 2001/115 irányelvvel módosított 77/388 tanácsi irányelv, 2. cikk, 1. pont, és 10. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés)
3. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Adóköteles ügyletek – Ellenszolgáltatás fejében teljesített szolgáltatásnyújtás – Fogalom – Légi személyszállítás – Bennfoglaltság – Valamely légitársaság jegyeinek franchise‑szerződés keretében egy harmadik személy által e légitársaság javára történő értékesítése – A harmadik személy által a légitársaság részére fizetett, a kibocsátott, de érvénytelenné vált jegyek után a megfelelő légi járatokból származó éves forgalom arányában számított átalányösszeg – Az említett jegyek ellenértéke jogcímén adóköteles összeg
(Az 1999/59 és 2001/115 irányelvvel módosított 77/388 tanácsi irányelv, 2. cikk, 1. pont, és 10. cikk, (2) bekezdés)
1. Az 1999/59 irányelvvel, majd a 2001/115 irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 2. cikke 1. pontját és 10. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a légitársaság általi jegykiadás a hozzáadottérték‑adó hatálya alá tartozik, ha az utasok a kibocsátott jegyeket nem használták fel, és nem is igényelhetik azok visszatérítését.
Ugyanis a hozzáadottérték‑adó hatálya alá tartozik az olyan szolgáltatásnyújtás, mint a légi személyszállítás, amennyiben egyrészt az az összeg, amelyet az utas a légitársaság részére fizet a szállítási szerződés révén létrejött jogviszony keretében, közvetlenül kapcsolódik ahhoz az egyedileg meghatározható szolgáltatáshoz, amelynek ellenértékét képezi, másrészt pedig amennyiben az említett szolgáltatás teljesül.
Azonban az olyan szolgáltatások teljesítése, amelyek nyújtása légi személyszállítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésének felel meg, csak azzal a feltétellel lehetséges, ha a légitársaság utasa ez előírt beszállási időpontban és helyen megjelenik, mivel az említett társaság az erre vonatkozó jogot a beszállás időpontjáig tartja fenn számára a jegyvásárláskor megkötött szállítási szerződésben rögzített feltételek mellett.
Következésképpen a jegy vásárlásakor fizetett ár ellenszolgáltatását a jegyen alapuló, a szállítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésének igénybevételéhez való jog teszi ki, függetlenül attól, hogy az utas él‑e ezzel a joggal, a légitársaság ugyanis teljesíti a szolgáltatást, mivel az utast képessé teszi arra, hogy igénybe vehesse e szolgáltatásokat.
(vö. 25–28., 35. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Az 1999/59 irányelvvel, majd a 2001/115 irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 2. cikke 1. pontját és 10. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a hozzáadottérték‑adó, amelyet az általa fel nem használt repülőjegy megvásárlásakor az utas megfizetett, a jegy ellenértékének átvételekor válik felszámíthatóvá, legyen ez az átvevő akár maga a légitársaság, akár pedig az ő nevében és javára eljáró harmadik személy, vagy egy saját nevében, de a légitársaság javára eljáró harmadik személy.
(vö. 43. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
3. Az 1999/59 irányelvvel, majd a 2001/115 irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 2. cikke 1. pontját és 10. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha valamely harmadik személy franchise‑szerződés keretében értékesíti egy légitársaság jegyeit az utóbbi javára, és e légitársaság részére a kibocsátott, de érvénytelenné vált jegyek után a megfelelő légi járatokból származó éves forgalom arányában számított átalányösszeget fizeti, ez az összeg az említett jegyek ellenértéke jogcímén adókötelesnek minősül.
Ugyanis a hatodik irányelv és a módosított hatodik irányelv 21. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az eladott jegyek ellenértéke után fizetendő hozzáadottérték‑adó befizetésére az a légitársaság köteles, amely a szállítási szolgáltatást teljesíti.
Ha egy harmadik személy a légitársaság nevében és javára jár el a jegyek értékesítésekor, a légitársaság feladata, hogy a jegyekre eső hozzáadottérték‑adót befizesse.
Az az átalányösszeg, amelyet a harmadik személy fizet a légitársaság részére az értékesített, de érvénytelenné vált jegyek jogcímén, nem feleltethető meg egy olyan kártérítésnek, amelyet a harmadik személy a légitársaságot amiatt ért kár ellenében fizet, hogy az utas nem jelenik meg a beszállásnál. Ez az utas a jegyvásárláskor megfizeti a szállítási szolgáltatás ellenértékét. A légitársaság teljesíti az általa vállalt szolgáltatást önmagában azáltal, hogy az utas rendelkezik a légi személyszállítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésének igénybevételéhez való joggal.
Ebből következik, hogy a társaság által megtartott jegyár valójában azon szállítási szolgáltatás ellenértékét képezi, amelyet a társaság kínál az utasnak, még abban az esetben is, ha utóbbi nem veszi igénybe a szolgáltatást.
E feltételek mellett az átalányösszeg az a díjazás, amelyet a légitársaság azon jegyek ellenértékeként kapott, amelyeket a harmadik személy az említett légitársaság javára bocsátott ki, de amelyeket a vevők nem használtak fel. Közvetlen kapcsolat van tehát a nyújtott szolgáltatás és az ezért kapott ellenérték között.
(vö. 45., 47–52. pont és a rendelkező rész 3. pontja)