A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2010. december 15.

F‑66/09. sz. ügy

Roberta Saracco

kontra

Európai Központi Bank

„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Személyes okokkal indokolt szabadság – Maximális időtartam – A meghosszabbítás megtagadása”

Tárgy: Az EK‑Szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben R. Saracco lényegében az EKB 2008. október 14‑i, a felperes által igénybe vett, személyes okokkal indokolt szabadság 2009. október 31‑ig történő meghosszabbítását megtagadó határozatának megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes köteles viselni az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Kereset – Tárgy

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 42. cikk)

2.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Személyes okokkal indokolt szabadság – Maximális időtartam

(Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata, 11.2. cikk ; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 30. cikk; az Európai Központi Bank személyi állományára vonatkozó szabályok)

3.      Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály

4.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – A mobilitásra vonatkozó általános feltételek – Hatály – Személyes okokkal indokolt szabadságon lévő alkalmazottak – Bennfoglaltság

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 30. cikk; Az Európai Központi Bank személyi állományára vonatkozó szabályok, 5.12. cikk)

5.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Személyes okokkal indokolt szabadság – Maximális időtartam – Értékelés – A mobilitásra vonatkozó általános feltételek hatálybalépése előtti időtartam figyelembevétele – Megengedhetőség

6.      Tisztviselők – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Terjedelem – Az Európai Központi Bank általi tiszteletben tartás

1.      Az uniós bíróságnak nem feladata, hogy az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 42. cikkén alapuló jogszerűségi vizsgálat keretében jogi nyilatkozatokat tegyen.

(lásd a 39. pontot)

2.      Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 11.2. cikke értelmében az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a személyi állomány tagjaira vonatkozó szervezeti szabályok elfogadása, ideértve az EKB és annak személyi állománya közötti munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat is.

Emellett az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek és az Európai Központi Bank személyi állományára vonatkozó szabályok egyetlen rendelkezése sem tiltja, hogy az említett alkalmazási feltételek 30. cikkében előírt, személyes okokkal indokolt szabadság időtartamát korlátozzák. Következésképpen az EKB Igazgatósága jogszerűen írhat elő olyan szabályt, amely legfeljebb három évre korlátozza a fizetés nélküli szabadság időtartamát abban az esetben, ha a szabadságot a személyi állomány tagja azért veszi igénybe, mert valamely más szervezetnél kíván munkát vállalni, még akkor is, ha az ilyen szabály korlátozhatja a személyi állomány tagjai által az alkalmazási feltételek 30. cikke alapján igénybe vehető személyes okokkal indokolt szabadság időtartamát.

(lásd a 62., 65., 66. és 82. pontot)

3.      Az anyagi jogi szabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik.

Mindazonáltal valamely új szabály – különösen ha anyagi jogi szabályról van szó – főszabály szerint haladéktalanul alkalmazandó, ideértve a szabály hatálybalépése előtt keletkezett helyzetek jövőbeli hatásaira történő alkalmazást is.

E tekintetben, mivel a fizetés nélküli szabadság maximális időtartamát meghatározó jogi aktusról van szó, az új szabályok azonnali hatálya értelmében – és mivel nem írtak elő olyan időpontot, amely előtt a szabadság időtartamát nem kell figyelembe venni –, a jogi aktus rendelkezései azonnal alkalmazandók, ideértve a hatálybalépésük előtt keletkezett helyzetek jövőbeli hatásaira történő alkalmazásukat is. Ez a helyzet a fizetés nélküli szabadságnak az említett rendelkezések hatálybalépése előtt eltelt időtartama esetén is.

(lásd a 75–77. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑162/00. sz., Pokrzeptowicz‑Meyer ügyben 2002. január 29‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑1049. o.) 49. és 50. pontja.

4.      Az Európai Központi Banknál a mobilitás terén alkalmazandó általános feltételek határozzák meg az EKB személyi állományának „külső mobilitás” helyzetében lévő tagjaira alkalmazandó jogi szabályokat. Az általános feltételek pontosítják, hogy e helyzet vonatkozik többek között arra az esetre is, amikor a fizetés nélküli szabadságot annak érdekében biztosítják valamely személynek, hogy lehetősége legyen más szervezeteknél dolgozni.

Mindazonáltal az a körülmény, hogy e fizetés nélküli szabadság az EKB személyi állománya alkalmazási feltételei 30. cikkének, valamint az EKB személyi állományára vonatkozó szabályok 5.12. cikkének hatálya alá tartozik, és ebből következően személyes okokkal indokolt szabadságnak minősül, önmagában nem zárja ki az e szabadságot igénybe vevő személyt az Európai Központi Banknál a mobilitás terén alkalmazandó általános feltételek hatálya alól.

(lásd a 79. és 81. pontot)

5.      Az a tény, hogy az Európai Központi Bank figyelembe veszi a személyi állomány valamely tagja által az EKB‑nál a mobilitás terén alkalmazandó általános feltételek hatálybalépése előtt igénybe vett, személyes okokkal indokolt szabadság időtartamát annak értékelésekor, hogy letelt‑e a személyes okokkal indokolt, fizetés nélküli szabadságra alkalmazandó maximális időtartam, nem minősül valamely létrejött helyzet vagy szerzett jog megkérdőjelezésének, feltéve hogy: egyrészt az érdekelt a számára biztosított, személyes okokkal indokolt szabadság teljes időtartamát letölthette; másrészt az említett általános feltételek nem keletkeztetnek a személyi állomány tagjai számára jogosultságot hatálybalépésüktől számított hároméves fizetés nélküli szabadság igénybevételére, hanem csupán e szabadság maximális időtartamát írják elő, amelyet – a szövegben található pontosítás hiányában – úgy kell tekinteni, mint amely nem csupán az említett általános feltételek hatálybalépését követően igénybe veendő szabadság iránti kérelmekre alkalmazandó; harmadrészt az érdekelt nem rendelkezett az említett általános feltételek hatálybalépése előtt olyan irattal vagy az adminisztrációtól származó olyan határozattal, amelynek értelmében három évnél hosszabb fizetés nélküli szabadságra lett volna jogosult; negyedrészt nem bizonyított és nem is merült fel a szabadsághoz való jogon kívül más szerzett jog megkérdőjelezése.

(lásd a 89–91., 93. és 95. pontot)

6.      Az adminisztráció gondoskodási kötelezettségének fogalma a kölcsönös jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt tükrözi, amelyet a személyzeti szabályzat hozott létre az adminisztráció és annak alkalmazottai közötti viszonyokban. Ez az egyensúly többek között magában foglalja, hogy az adminisztráció a tisztviselője helyzetéről való döntéshozatal során tekintettel van a döntést befolyásoló összes körülményre, és így nemcsak a szolgálati érdeket veszi figyelembe, hanem az érintett tisztviselő érdekeit is.

A gondoskodási kötelezettség, amelyet az intézmények kötelesek figyelembe venni, amikor valamely tisztviselőjüknek sérelmet okozó aktust fogadnak el, az Európai Központi Bankot is terheli, ha a személyi állománya valamely tagjára nézve ilyen aktust fogad el.

(lásd a 106. és 107. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 33/79. és 75/79. sz., Kuhner kontra Bizottság egyesített ügyekben 1980. május 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1980., 1677. o.) 22. pontja; C‑298/93. P. sz., Klinke kontra Bíróság ügyben 1994. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑3009. o.) 38. pontja.