Language of document :

A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-399/11. RENV sz., Banco Santander és Santusa kontra Bizottság ügyben 2018. november 15-én hozott ítélete ellen a Spanyol Királyság által 2019. január 29-én benyújtott fellebbezés

(C-65/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Spanyol Királyság (képviselő: M. A. Sampol Pucurull meghatalmazott)

A többi fél az eljárásban: Banco Santander, S. A., Santusa Holding, S. L. és Európai Bizottság

Az elsőfokú eljárás felperesének támogatása végett beavatkozó felek: Németországi Szövetségi Köztársaság és Írország

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

–    bírálja el a jelen fellebbezést és helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. november 15-i T-399/10. RENV. sz., Banco Santander, S. A. és Santusa Holding, S. L. kontra Európai Bizottság ítéletét;1

–    semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikkének (1) bekezdését, amennyiben a külföldi vállalkozásban való részesedésszerzés esetén Spanyolország által az üzleti és cégértékre alkalmazott adózási amortizációról C 45/07 (ex NN 51/07, ex CP 9/07) szóló, 2011. január 12-i 2011/282/EU bizottsági határozat2 megállapítja, hogy a vitatott adóügyi intézkedés állami támogatásnak minősül, valamint

–    az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés egyetlen fellebbezési jogalapon alapul, amelynek a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez kellene vezetnie. Spanyolország azt állítja, hogy a Törvényszék a Bíróság alapokmányának 58. cikke értelmében véve tévesen értelmezte az uniós jogot, mégpedig a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdését, és különösen az állami támogatások szelektivitásának e cikkben említett fogalmát. A fellebbezési jogalap négy részre osztható:

–    először is Spanyolország úgy véli, hogy a Törvényszék tévedett az adóügyi intézkedés viszonyítási alapjának meghatározásakor, amely viszonyítási alap nem egyezik meg a megtámadott határozatéval;

–    másodszor Spanyolország szerint a megtámadott ítélet téves jogértelmezést tartalmaz, mivel nem állapítja meg, hogy az üzleti és cégérték adózására vonatkozó szabályok általános jellegű intézkedéseknek vagy önálló, illetve sajátos viszonyítási alapnak minősülnek;

–    harmadszor Spanyolország azt állítja, hogy a megtámadott ítélet téves jogértelmezést tartalmaz a tekintetben is, hogy nem megfelelően határozza meg a viszonyítási alap célját, és nem megfelelően végzi el a fellebbezési eljárásban hozott World Duty Free ítéletben3 (C-20/15. P. és C-21/15. P. sz. ügy) megkövetelt összehasonlítást;

–    negyedszer a viszonyítási alap egyik alkotóelemének azonosításában vétett hiba a bizonyítási teher megosztásában megvalósított téves jogértelmezéshez vezet.

____________

1 2018. november 15-i Banco Santander és Santusa kontra Bizottság ítélet (T-399/11 RENV, EU:T:2018:787).

2 HL 2011. L 135., 1. o.

3 2016. december 21-i Bizottság kontra World Duty Free Group SA és társai ítélet (C-20/15 P és C-21/15 P, EU:C:2016:981).